Kivégezné az unió a Facebook és az Instagram célzott hirdetéseit?

A nyilvános országonkénti jelentéstétel, vagyis a Public CbCR bevezetése új szintre emeli a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát. A jelentésben szereplő adatok nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, hitelezők, munkavállalók, a média és a szélesebb nyilvánosság számára is elérhetővé válnak. A kötelezettség különösen azoknak a magyar leányvállalatoknak és fióktelepeknek lehet érzékeny, amelyek nem EU-s anyavállalathoz tartoznak.

Az e-nyugta bevezetését a tavaly őszi adócsomag óta várják a vállalkozások. A NAV egyelőre nem adott tájékoztatást a fejleményekről, így az új rendszer bevezetésének időpontja egyelőre kérdéses. A bevezetésig még előfordulhat, hogy bizonyos körben esetleg kivételt alkalmaznak vagy további haladékot adnak az áttérésre, akikre viszont kötelezően vonatkozik majd az e-nyugtakiállítási kötelezettség, azok kénytelenek lesznek előbb-utóbb gondoskodni a megfelelő eszközről – a 24.hu-nak erről a témáról beszél a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet.

Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak: