A nagyvállalatoknak több időre van szükségük

01/05/2020

Ami az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a támogatásért folyamodó cégek 96%-a KKV és mindösszesen minden huszonötödik cég minősül nagyvállalatnak.

Ezt megerősíti a Niveus Consulting Group által a saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatás is, mely szerint a nagyvállalatoknak csak mintegy 3-4%-a élt mostanáig ezzel az eszközzel. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint „nagyon sokan még nem hozták meg ezzel kapcsolatosan a döntést, de erőteljesen érdeklődnek és rövid időn belül jelentős számú kérelem beyújtása várható ebből a vállalati körből”.

A nagyvállalatok központjával történő egyeztetések ebben a kérdésben sok időt vesznek igénybe, illetve ezek a vállalatok rendkívül alaposan kívánják értelmezni a kormányrendelet speciális rendelkezéseit (pl. mi legyen az egyéni fejlesztés, ki legyen a támogatotti kör, mit jelenthet pontosan a nemzetgazdasági érdek, stb.).

„Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a KKV-k gyorsan reagáltak és élnek a bértámogatási rendszer által kínált előnyökkel. Ugyanakkor kis késedelemmel a magyar GDP jelentős részét adó nagyvállalati kör programba történő betagozódása is várható” - tette hozzá a szakértő.

A jogszabály értelmében bértámogatást lehet igénybe venni azon munkavállalók kapcsán, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A legfrissebb adatok szerint közel 5500 vállalkozás több, mint 70 ezer dolgozó részére igényelte a kormányzati bértámogatást. Az adatokból az látható, hogy a támogatási kérelmek negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, de kiemelkedő a kérelmek területi megoszlásában Debrecen és Kecskemét is. Az igénylések csaknem harmadát kereskedő cégek adták és csupán csak minden hetedik kérelmező tevékenykedik a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.

 

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

Hat vajon a repülőjegyárakra a különadó eltörlése?

2025 januárjától megszűnt a légitársaságokat terhelő különadó, amely komoly hatással volt az iparág működésére az elmúlt években. De vajon mit jelent ez az utasoknak? Valóban olcsóbbak lesznek a repülőjegyek, vagy más tényezők határozzák meg az árakat? A Niveus szakértői a várható hatásokról osztották meg gondolataikat a piacesprofit.hu-n és a Trend FM-en. Várhatóan a különadó eltörlése önmagában nem fog árcsökkentést hozni, hiszen a repülőjegyek árképzése ennél sokkal összetettebb folyamat. Az árakat olyan tényezők határozzák meg, mint a kereslet, a szezonális ingadozások vagy a gépek töltöttsége. Az európai fapados légitársaságok ugyanakkor növelhetik a Budapestet érintő járataik számát, ami javíthatja az elérhetőséget és a versenyt. Az adó eltörlése tehát inkább indirekt módon hathat a repülési piacra.

Ilyen céges adókedvezmény még nem volt Magyarországon – pénzt utalhat vissza az adóhatóság

Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!