A nagyvállalatoknak több időre van szükségük

01/05/2020

Ami az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a támogatásért folyamodó cégek 96%-a KKV és mindösszesen minden huszonötödik cég minősül nagyvállalatnak.

Ezt megerősíti a Niveus Consulting Group által a saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatás is, mely szerint a nagyvállalatoknak csak mintegy 3-4%-a élt mostanáig ezzel az eszközzel. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint „nagyon sokan még nem hozták meg ezzel kapcsolatosan a döntést, de erőteljesen érdeklődnek és rövid időn belül jelentős számú kérelem beyújtása várható ebből a vállalati körből”.

A nagyvállalatok központjával történő egyeztetések ebben a kérdésben sok időt vesznek igénybe, illetve ezek a vállalatok rendkívül alaposan kívánják értelmezni a kormányrendelet speciális rendelkezéseit (pl. mi legyen az egyéni fejlesztés, ki legyen a támogatotti kör, mit jelenthet pontosan a nemzetgazdasági érdek, stb.).

„Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a KKV-k gyorsan reagáltak és élnek a bértámogatási rendszer által kínált előnyökkel. Ugyanakkor kis késedelemmel a magyar GDP jelentős részét adó nagyvállalati kör programba történő betagozódása is várható” - tette hozzá a szakértő.

A jogszabály értelmében bértámogatást lehet igénybe venni azon munkavállalók kapcsán, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A legfrissebb adatok szerint közel 5500 vállalkozás több, mint 70 ezer dolgozó részére igényelte a kormányzati bértámogatást. Az adatokból az látható, hogy a támogatási kérelmek negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, de kiemelkedő a kérelmek területi megoszlásában Debrecen és Kecskemét is. Az igénylések csaknem harmadát kereskedő cégek adták és csupán csak minden hetedik kérelmező tevékenykedik a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.

 

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Külföldi munkalehetőség, versenyképes fizetés, és mindez home office-ból? Egyre több magyar választja ezt az utat, de a jogi és adózási kérdések komplexek.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?

Brexit után nem dől össze az (adó)világ

Mi történik a magyar az adórendszerrel a Brexit után? Kevesebb adó folyik be a magyar adókasszába? Mi lesz a Magyarországon működő brit, illetve a Nagy-Brittaniában lévő magyar vállalatokkal? – A Niveus Consulting Group összefoglalója

Niveus hírlevél – 2020. május

A munkaidőkeret szabályai rugalmasan változtak a válságintézkedések következtében. Milyen speciális rendelkezésekkel kell tisztában lenni a beszámoló és bevallási határidő halasztásokkal kapcsolatban? Bértámogatást kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Közeleg a nagyvállalatok energetikai...

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!