Ami az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a támogatásért folyamodó cégek 96%-a KKV és mindösszesen minden huszonötödik cég minősül nagyvállalatnak.
Ezt megerősíti a Niveus Consulting Group által a saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatás is, mely szerint a nagyvállalatoknak csak mintegy 3-4%-a élt mostanáig ezzel az eszközzel. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint „nagyon sokan még nem hozták meg ezzel kapcsolatosan a döntést, de erőteljesen érdeklődnek és rövid időn belül jelentős számú kérelem beyújtása várható ebből a vállalati körből”.
A nagyvállalatok központjával történő egyeztetések ebben a kérdésben sok időt vesznek igénybe, illetve ezek a vállalatok rendkívül alaposan kívánják értelmezni a kormányrendelet speciális rendelkezéseit (pl. mi legyen az egyéni fejlesztés, ki legyen a támogatotti kör, mit jelenthet pontosan a nemzetgazdasági érdek, stb.).
„Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a KKV-k gyorsan reagáltak és élnek a bértámogatási rendszer által kínált előnyökkel. Ugyanakkor kis késedelemmel a magyar GDP jelentős részét adó nagyvállalati kör programba történő betagozódása is várható” - tette hozzá a szakértő.
A jogszabály értelmében bértámogatást lehet igénybe venni azon munkavállalók kapcsán, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A legfrissebb adatok szerint közel 5500 vállalkozás több, mint 70 ezer dolgozó részére igényelte a kormányzati bértámogatást. Az adatokból az látható, hogy a támogatási kérelmek negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, de kiemelkedő a kérelmek területi megoszlásában Debrecen és Kecskemét is. Az igénylések csaknem harmadát kereskedő cégek adták és csupán csak minden hetedik kérelmező tevékenykedik a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Az év végi időszak kulcsfontosságú a juttatási rendszerek szempontjából. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője összefoglalja, hogyan alakíthatók szabályosan és hatékonyan a cafeteria- és egyéb juttatási elemek 2025-ben, elkerülve a számfejtési hibákat és a NAV-szankciókat.
További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. @Fischer Ádám, a @Niveus együttműködő jogi partnere a @vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.
Marad a fordított adózás a gabonaipari, illetve vas- és acélipari termékek, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén. Egyre bizonytalanabb a globális minimumadó bevezetése. Július 1-től már nem használható a SZÉP-Kártya élelmiszervásárlásra. Benyújtásra került egy több adónemet is érintő törvényjavaslat. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!