A nagyvállalatoknak több időre van szükségük

01/05/2020

Ami az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a támogatásért folyamodó cégek 96%-a KKV és mindösszesen minden huszonötödik cég minősül nagyvállalatnak.

Ezt megerősíti a Niveus Consulting Group által a saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatás is, mely szerint a nagyvállalatoknak csak mintegy 3-4%-a élt mostanáig ezzel az eszközzel. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint „nagyon sokan még nem hozták meg ezzel kapcsolatosan a döntést, de erőteljesen érdeklődnek és rövid időn belül jelentős számú kérelem beyújtása várható ebből a vállalati körből”.

A nagyvállalatok központjával történő egyeztetések ebben a kérdésben sok időt vesznek igénybe, illetve ezek a vállalatok rendkívül alaposan kívánják értelmezni a kormányrendelet speciális rendelkezéseit (pl. mi legyen az egyéni fejlesztés, ki legyen a támogatotti kör, mit jelenthet pontosan a nemzetgazdasági érdek, stb.).

„Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a KKV-k gyorsan reagáltak és élnek a bértámogatási rendszer által kínált előnyökkel. Ugyanakkor kis késedelemmel a magyar GDP jelentős részét adó nagyvállalati kör programba történő betagozódása is várható” - tette hozzá a szakértő.

A jogszabály értelmében bértámogatást lehet igénybe venni azon munkavállalók kapcsán, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A legfrissebb adatok szerint közel 5500 vállalkozás több, mint 70 ezer dolgozó részére igényelte a kormányzati bértámogatást. Az adatokból az látható, hogy a támogatási kérelmek negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, de kiemelkedő a kérelmek területi megoszlásában Debrecen és Kecskemét is. Az igénylések csaknem harmadát kereskedő cégek adták és csupán csak minden hetedik kérelmező tevékenykedik a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.

 

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Sajtóközleményünk a NAV ellenőrzési gyakorlatáról

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.

Nem érdemes lemondani róla, a behajthatatlan követelések áfája és az időközben megszűnt partnernek tévesen megfizetett áfa is visszakérhető az adóhatóságtól!

A gazdasági élet sajátos, sokszor kockázatos működésének velejárója, hogy a vállalkozások alkalmanként fizetésképtelen, nem teljesítő üzleti partnerekkel találkoznak. Az ilyen vevőkkel szembeni kintlévőségek nem csupán az ellenérték elmaradása miatt jelentenek likviditási nehézséget, hanem azért is, mert az eladónak a teljesítéskor az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetnie az állam felé akkor is, ha a vételár addig és talán ténylegesen soha nem folyik be.

Temu-adó: eltűnhetnek egyes online platformok jövőre Magyarországról?

A 2025-ös adóévtől kezdődően az online piactér üzemeltetői is kiskereskedelmi adó fizetésére lesznek kötelezettek, ha kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. Az adóelkerülést a jövőben komoly szankciókkal büntethetik, amelyek eredményeként akár el is tűnhet itthonról a Temu vagy az Amazon. Az őszi adócsomagtervezet egyik legnagyobb horderejű rendelkezéséről, - amely a kiskereskedelmi különadót kiterjesztené az úgynevezett platformüzemeltetőkre - beszélt a vg.hu-nak Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!