A DAC 6 irányelv előírja, hogy az EU-n belül letelepedett társaságoknak jelenteni kell minden, agresszívnek minősített, határon átívelő adózási konstrukciót. A belföldi ügyleteket tehát nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Jelentési kötelezettsége van az adótanácsadóknak, de rajta kívül mindenkinek, aki részt vett a konstrukcióban: például pénzügyi tanácsadó, könyvelő, pénzintézet. A kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás teljesítése esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki a kötelezettre, ismételt jogsértés esetén viszont már 5.000.000 Ft-ot.
Eredetileg a DAC6 július 1-jével lépett volna hatályba, de pár napja az Európai tagállamok úgy döntöttek, hogy a Covid-19 járvány okozta kihívások miatt kitolják a határidőt 6 hónappal.
A javaslat ezeket a határidőket hosszabbítaná, bár az jelenleg még nem végleges, hogy mennyivel:
Korábban azt jelentették be, hogy minden 2018. június 25. - 2020. június 30. időszakban történt határon átnyúló konstrukciót 2020. november 30-ig,
A 2020. július 1.-2020. szeptember 30 időszakban történt ügyleteket október 31-ig,
A 2020 október 1-ét követő konstrukciókat pedig 30 napon belül kellene riportálni.
Habár a javaslat még az az Európai Parlament általi jóváhagyásra vár, feltételezhetően ez már csak formalitás lesz és a hónap végén valóban halasztást kapnak a cégek az adatszolgáltatásra.
Bagdi Lajos, Niveus Consulting Group adópartnere kiemelte, hogy bár adatszolgáltatás határidejét kitolják, a jelentéstételtől nem szabadulnának az adótervezésben közreműködők, az erre való felkészülést komolyan kell venni a cégeknek, ki kell alakítaniuk azokat a monitoring folyamatokat és belső szabályzatokat, amelyek az adatszolgáltatással érintett konstrukciók azonosítását segítik.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés lehetne valódi segítség, feltéve, hogy erre van mozgástér a költségvetésben.
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.
A közel 600 cég megkérdezéséből készült javaslatcsomag már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán van, célja a versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!