A koronavírus miatt halasztást kapnak az agresszív adótervezők

01/06/2020

A DAC 6 irányelv előírja, hogy az EU-n belül letelepedett társaságoknak jelenteni kell minden, agresszívnek minősített, határon átívelő adózási konstrukciót. A belföldi ügyleteket tehát nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Jelentési kötelezettsége van az adótanácsadóknak, de rajta kívül mindenkinek, aki részt vett a konstrukcióban: például pénzügyi tanácsadó, könyvelő, pénzintézet.                    A kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás teljesítése esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki a kötelezettre, ismételt jogsértés esetén viszont már 5.000.000 Ft-ot.

Eredetileg a DAC6 július 1-jével lépett volna hatályba, de pár napja az Európai tagállamok úgy döntöttek, hogy a Covid-19 járvány okozta kihívások miatt kitolják a határidőt 6 hónappal.

A javaslat ezeket a határidőket hosszabbítaná, bár az jelenleg még nem végleges, hogy mennyivel:

Korábban azt jelentették be, hogy minden 2018. június 25. - 2020. június 30. időszakban történt határon átnyúló konstrukciót 2020. november 30-ig,

A 2020. július 1.-2020. szeptember 30 időszakban történt ügyleteket október 31-ig,

A 2020 október 1-ét követő konstrukciókat pedig 30 napon belül kellene riportálni.

Habár a javaslat még az az Európai Parlament általi jóváhagyásra vár, feltételezhetően ez már csak formalitás lesz és a hónap végén valóban halasztást kapnak a cégek az adatszolgáltatásra.

Bagdi Lajos, Niveus Consulting Group adópartnere kiemelte, hogy bár adatszolgáltatás határidejét kitolják, a jelentéstételtől nem szabadulnának az adótervezésben közreműködők, az erre való felkészülést komolyan kell venni a cégeknek, ki kell alakítaniuk azokat a monitoring folyamatokat és belső szabályzatokat, amelyek az adatszolgáltatással érintett konstrukciók azonosítását segítik.

Do you have any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

Elvileg januártól jönne az e-nyugta, ám még rengeteg a kérdőjel

Az e-nyugta bevezetését a tavaly őszi adócsomag óta várják a vállalkozások. A NAV egyelőre nem adott tájékoztatást a fejleményekről, így az új rendszer bevezetésének időpontja egyelőre kérdéses. A bevezetésig még előfordulhat, hogy bizonyos körben esetleg kivételt alkalmaznak vagy további haladékot adnak az áttérésre, akikre viszont kötelezően vonatkozik majd az e-nyugtakiállítási kötelezettség, azok kénytelenek lesznek előbb-utóbb gondoskodni a megfelelő eszközről – a 24.hu-nak erről a témáról beszél a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet.

Visszamenőleges alanyi áfamentesség: Kinek okozhat problémát az értékhatár emelése?

A vg.hu cikkében arról ír, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen megemelik az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millióra. Ez alapvetően kedvező hír, azonban Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy egyes vállalkozóknak technikai problémát okozhat a változás!

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!