Vagyonadó: céges részesedések, külföldi vagyon és a vagyonkezelési struktúrák kockázatai

2026. Október 8.

A vagyonadó egyik legfontosabb vállalkozói kérdése a társasági részesedések értékelése. Egy jelentős üzletrész vagy részvény értéke nem feltétlenül vezethető le közvetlenül a könyv szerinti saját tőkéből vagy egy korábbi tranzakcióból. A jogszabály ezért részletes képletes értékelést állít fel, és csak meghatározott esetekben enged alternatív, független értékelést.

 

Hogyan értékelik a nem tőzsdei céges részesedéseket?

A törvény alapképlete szerint a társasági részesedés vagyoni értéke egy statikus vagyoni helyzetet mutató, a saját tőke és a jövedelemtermelő képességet reprezentáló hozamérték súlyozott átlaga. A képlet: V = [(ST + 2 × H) / 3] × tulajdoni hányad. A saját tőke tehát egyszeres, a hozamérték kétszeres súllyal szerepel. A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményének számtani átlaga, amelyet 15 százalékos tőkésítési rátával kell diszkontálni (elosztani). Ha a hároméves átlagos adózott eredmény negatív, a hozamértéket nullának kell tekinteni.

 

Rejtett tartalék: a könyv szerinti érték nem feltétlenül a kiindulópont

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a rendszer tovább bonyolódik. Ilyen esetben a saját tőkét a társaság befektetett eszközként kimutatott ingatlanainak, társasági részesedéseinek és értékpapírjainak piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözettel, vagyis a törvény szerinti rejtett tartalékkal korrigálni kell. A rejtett tartalékot a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkenteni kell, és az összeget független könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia.

 

Van-e lehetőség a törvényi képlet „ellenbizonyítására”?

Ez a szabályozás egyik legfontosabb kérdése. Általános, szabadon választható ellenbizonyítási lehetőség a jogszabály alapján nem lehetséges. Vagyis önmagában az, hogy egy tulajdonos egy DCF-értékeléssel vagy piaci összehasonlító módszerrel alacsonyabb valós piaci értéket tud kimutatni, még nem jelenti azt, hogy automatikusan elhagyhatja a törvényi képletet.

Alternatív, független cégértékelésre akkor nyílhat lehetőség, ha a szükséges beszámolóadatok nem állnak rendelkezésre, vagy a törvényi módszer a társaság működési körülményeinek jelentős változása, illetve a részesedéshez kapcsolódó különleges jogok és kötelezettségek miatt nem alkalmas az érték meghatározására. A törvény példaként említi a nem átruházható részesedést, az eltérő jogokat, tagi megállapodásokat és opciós megállapodásokat. Ez tehát inkább egy feltételes „menekülési út”, mintsem általános piaciérték-ellenbizonyítás.

Ha erre sor kerül, az értékelést független, megfelelő szakmai és gazdasági feltételeknek megfelelő értékelőnek kell elkészítenie. Legalább két módszert kell alkalmazni a jövedelemalapú, piaci összehasonlító és eszközalapú módszerek közül, és részletesen dokumentálni kell a módszereket, az eredményeket, a súlyokat, a felhasznált adatokat, a feltételezéseket és az értékmódosító tényezőket. A Niveus szakértői a vagyonadó tanácsadás keretében segítenek tisztázni az alkalmazható értékelési módszert és a szükséges dokumentáció körét.

 

Külföldi társaságok és külföldi vagyon

Külföldi illetőségű tulajdonos: szűkebb, de jelentős magyar adókötelezettség

A külföldi illetőségű magánszemély nem a teljes világvagyona után válik magyar vagyonadó-alannyá. A jogszabály szerint a magyar adókötelezettség a belföldi ingatlanra, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, a magyar jog szerint létrejött társaságban fennálló részesedésre, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedésre terjed ki. Ez utóbbi szabály különösen fontos: a magyarországi ingatlanvagyon közvetett tulajdonlása sem feltétlenül jelenti a vagyonadó elkerülését.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság részesedésének értéke a külföldi illetőségű adózónál nem a teljes társasági értékelési képlet alapján jelenik meg, hanem a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok törvény szerinti számított értékének a tulajdoni hányaddal arányos része képezi a számított értéket. Ez a szabály kifejezetten az ingatlanvagyon közvetett tulajdonlásának kezelését szolgálja.

 

Vagyonkezelés, illetőség és adóelkerülés elleni szabályok

A szabályozásból a bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrák sem maradnak ki. A vagyonkezelési adóalany külön adóalany lehet, és a külföldi jog alapján létrejött hasonló konstrukciókat is bevonhatja a szabályozás. A tényleges irányítás helyének meghatározásánál nem pusztán a formális döntéshozatalt, hanem azt vizsgálják, hogy hol hozzák meg a vagyon kezelésére, befektetésére, hasznosítására és kiadására vonatkozó meghatározó döntéseket. Ha belföldi illetőségű vagyonrendelő vagy alapító érintett, a jogszabály bizonyos esetekben Magyarországot vélelmezi a tényleges irányítás helyének, amely vélelem ellenbizonyítással dönthető meg.

A javaslat külön anti-abuse szabályt is tartalmaz. A jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, és a törvény céljával ellentétes értékmeghatározás, jogügylet vagy más magatartás nem használható az adóalap csökkentésére. Ugyanakkor a törvény elismeri, hogy egy ügylet rendeltetésszerű lehet, ha az adózó bizonyítja: a döntést valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható körülmények indokolták.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Tervezett adóváltozások 2027

Az őszi adócsomag jelentősen átalakítaná a vállalatok és tulajdonosaik adóterheit: módosulna a társasági adó és a kedvezmények rendszere, új vagyonadó jelenne meg, és változnának a magánszemélyeket érintő szabályok is. Összefoglalónk bemutatja a közép- és nagyvállalatok számára legfontosabb javaslatokat, az eÁFA tervezett ütemezését és a felkészülést igénylő feladatokat. Egyes intézkedések miatt már 2026 végén szükség lehet lépésekre.

Szigorú keretek a lezárt időszakok áfakorrekciójánál: magyar ügyben döntött az uniós bíróság

A tévesen felszámított áfa korrekciója az adóellenőrzés lezárása után jelentős akadályokba ütközhet. Egy magyar ügyben hozott uniós ítélet rámutat, hogy a még nyitott elévülési idő és az adókiesés hiánya önmagában nem elegendő az ismételt vizsgálathoz. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy tanulságait és az időben elvégzett korrekció jelentőségét.

Rosszul járhatunk, ha később adjuk be az adóbevallást

A kormány múlt héten rendeleti szinten (140/2020. (IV. 21.)) szabályozta a bevallások későbbi beadásának lehetőségét. A Niveus Consulting Group szerint ez igazából egy adminisztrációs enyhítés, de akár még rosszabbul is járhatnak azok, akik élnek a felkínált lehetőséggel és a meghosszabbított...

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!