Tudja meg, mekkora adóteherrel számoljon és bízza szakértőkre a felkészülést!
Cégtulajdonosként fontos tudnia, hogyan érinti a vagyonadó a vállalkozásában, ingatlanaiban és befektetéseiben felépített vagyonát, és miből finanszírozza a fizetendő adót. Ehhez átlátható számításokra, mérlegelhető lehetőségekre és konkrét teendőkre van szüksége.
A Niveus szakértői felmérik a várható adóterhet, személyre szabott felkészülési tervet készítenek, és végigkísérik a szükséges lépések megvalósítását. A NAV előtti képviseletet is vállaljuk: az adóhatósági egyeztetések és ellenőrzések során is számíthat ránk. Így a felkészülés és az ügyintézés terhei mellett is vállalkozása vezetésére összpontosíthat.
Utoljára frissítve: 2026. november 12.
Jogszabályi állapot:Részletes vita szakaszában / folyamatban lévő törvényjavaslat az Országgyűlésben. A Kormány a vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslatot 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. A javaslatot még nem fogadták el, rendelkezései a parlamenti eljárás során módosulhatnak.
A tervezett vagyonadó az adóköteles vagyon értékéhez kapcsolódna, és nem az adott évben megszerzett jövedelemhez. A közzétett tervezet alapján:
A vagyonadó tervezett szabályait, a vagyonértékelés kérdéseit és a felkészülés szempontjait a vagyonadóról szóló részletes szakmai összefoglalónkban mutatjuk be.
A vállalkozás árbevétele, saját tőkéje és a magánszemély részesedésének vagyonadó szempontjából számított értéke eltérhet. A tervezet a nem tőzsdei cégeknél főszabály szerint a saját tőkére és az eredménytermelő képességre épülő értékelést alkalmazna, a tulajdoni hányad és a külön szabályok figyelembevételével.
Az érintettséget ezért a teljes személyes vagyonnal együtt kell megvizsgálni. Ha az adó megfizetéséhez osztalékra vagy más forrásra lenne szükség, annak adózási és működési következményeit is érdemes előre felmérni.
A bevallási határidő későbbi időpontja nem hosszabbítja meg a vagyoni helyzet rendezésére rendelkezésre álló időt. A tervezett első fordulónapig szükséges feltárni a vagyonelemeket, beszerezni az értékelési adatokat és előkészíteni az indokolt döntéseket.
|
Időpont |
Jelentősége |
|
2026. december 15. |
A tervezet szerinti hatálybalépés. Az esetleges külön bejelentési határidők kezdőpontja is lehet. |
|
2026. december 31. |
Az első tervezett vagyoni fordulónap. Főszabály szerint az ekkor fennálló vagyon és tartozások számítanának. |
|
2027. augusztus 31. |
Az első tervezett bevallási és adófizetési határidő. |
A szabályozás egyik kulcskérdése az adóalap pontos meghatározása. A vizsgálat során különösen az alábbi vagyonelemeket célszerű számba venni:
|
Vagyonelem |
Fő kérdés |
Miért fontos? |
|
Ingatlanok |
Milyen érték alapján kell számolni? |
Az értékbecslés és az esetleges mentességek meghatározóak lehetnek. |
|
Társasági részesedések |
Hogyan értékelhető egy nem tőzsdei vállalkozás? |
A magánvagyon jelentős része működő vállalkozásban koncentrálódhat. |
|
Értékpapírok, befektetések |
Mely időpont és mely piaci árfolyam az irányadó? |
A piaci érték rövid idő alatt is változhat. |
|
Bankszámlapénz, pénzügyi vagyon |
Mely fordulónapi egyenleg számít? |
Az egyszerűen azonosítható likvid vagyon várhatóan könnyebben mérhető. |
|
Külföldi vagyonelemek |
Mely ország szabályai és az illetőség milyen szerepet kap? |
Kettős adóztatási és bejelentési kérdések is felmerülhetnek. |
|
Kriptoeszközök |
Mely árfolyam és nyilvántartás alapján történik az értékelés? |
A piaci árfolyam és a tranzakciók dokumentálása külön kérdés. |
|
Műtárgyak, ékszerek, nagy értékű ingóságok |
Hogyan igazolható a piaci érték? |
Az értékelés és a dokumentálhatóság lehet a fő kockázat. |
|
Követelések és vagyoni értékű jogok |
Milyen értéken kerülnek figyelembevételre? |
Nem minden vagyonelem értéke határozható meg egyszerűen piaci árfolyammal. |
|
Vagyonelem / számítási tétel |
1%-os példa |
Az 1,5%-os sávot érintő példa |
|
Ingatlanok |
1,5 milliárd Ft |
40 milliárd Ft |
|
Cégrészesedések |
1 milliárd Ft |
60 milliárd Ft |
|
Értékpapírok |
0,5 milliárd Ft |
20 milliárd Ft |
|
Pénzmegtakarítások |
0,5 milliárd Ft |
5 milliárd Ft |
|
Vagyon összesen |
3,5 milliárd Ft |
125 milliárd Ft |
|
Levonható, igazolt tartozások |
−0,5 milliárd Ft |
−4 milliárd Ft |
|
Tartozásokkal csökkentett vagyon |
3 milliárd Ft |
121 milliárd Ft |
|
Egymilliárd forintos levonás |
−1 milliárd Ft |
−1 milliárd Ft |
|
Adóalap |
2 milliárd Ft |
120 milliárd Ft |
|
Éves vagyonadó |
20 millió Ft |
1 milliárd 300 millió Ft |
Az első példában az adóalap teljes egészében az 1%-os sávba esik:
2 milliárd Ft × 1% = 20 millió Ft.
A második példában az adóalap első 100 milliárd forintjára 1%, a fennmaradó 20 milliárd forintra 1,5% jut:
100 milliárd Ft × 1% + 20 milliárd Ft × 1,5% = 1 milliárd 300 millió Ft.
Az 1,5%-os kulcs tehát kizárólag az adóalap 100 milliárd forint feletti részét terhelné. A szemléltető számítás a fordulónapon fennálló vagyonhoz kapcsolódik, így például a cégrészesedés után akkor is keletkezhetne adó, ha a tulajdonos abban az évben nem kapott osztalékot.
A kitettségi elemzés alapján meghatározható a szükséges intézkedések sorrendje, a határidők, a felelősök és az egyes tranzakciókhoz szükséges jogi, értékelési, számviteli vagy adózási szakértői feladatok.
A megbízás és a szükséges meghatalmazás keretei között a NAV előtti ügyintézésben és képviseletben is támogatjuk ügyfeleinket. A hatósági kapcsolattartás, az adategyeztetés és a szakmai válaszok előkészítése mellett az ellenőrzés során szükséges dokumentáció összeállításában, és beadványok készítésben is közreműködhetünk. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítunk a vagyonelemek értékelésének, a levont tartozásoknak és az alkalmazott adócsökkentéseknek a szakmai alátámasztására, valamint a benyújtott adatok és dokumentumok összhangjára.
A feladatok előzetes rögzítésével az ügyfél pontosan látja, mely ügyintézési terheket vesszük át tőle.
A tervezet szerint 15%-os személyi jövedelemadó (exit tax) terhelné a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek meghatározott befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
A nyereséget az illetőség megszűnését megelőző napi piaci érték alapján, az adott eszköz realizálására irányadó jövedelemszámítási szabályok szerint állapítanák meg. A tervezett szabályok értelmében így értékesítés nélkül is keletkezhetne adókötelezettség, továbbá az eszközönkénti nyereségekkel szemben a veszteségek nem lennének elszámolhatók.
Az érintett eszközkörbe értékpapírok, társasági részesedések és ezekhez kapcsolódó opciók és egyes származtatott pozíciók, feltételes vételárkövetelések, kriptoeszközök, TBSZ- és NYESZ-megtakarítások, valamint élet- és nyugdíjbiztosítási maradékjogok tartoznának. A készpénz, bankszámlapénz és bankbetét önmagában kimaradna, a TBSZ-en és NYESZ-en tartott pénz azonban beleszámítana.
A törvénytervezet értelmében EU- vagy EGT-államba költözéskor a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítésével automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna, jellemzően az értékesítésig vagy a vagyon kivonásáig. Más célország esetén az adót az érintett adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni.
A Niveus Magyarország egyik legnagyobb saját brand alatt működő számviteli és adótanácsadó cége. Több mint 18 éves piaci jelenléttel, 850+ közép- és nagyvállalati ügyféllel, valamint 85 fős szakértői csapattal támogatjuk ügyfeleinket adózási, számviteli, jogi, könyvvizsgálati, tranzakciós és transzferárazási kérdésekben.
A cégstruktúra átalakításánál az adózási terv önmagában nem elegendő: a társasági jogi megvalósításnak, a számviteli kezelésnek, az értékelésnek és a vállalat mindennapi működésének összhangban kell állnia. Szakértőink a lehetőségeket a tranzakció és az azt követő működés teljes folyamatán keresztül értékelik.
DFK International tagságunk révén nemzetközi háttérrel is rendelkezünk, ami különösen hasznos lehet több országot érintő tulajdonosi lánc, határon átnyúló átalakulás vagy külföldi befektetés esetén.
Bagdi Lajos több mint 12 év Big4 tapasztalattal rendelkezik, 2016 óta a Niveus partnere. Társasági és személyi jövedelemadózási szaktudása mellett pénzügyi és ingatlanügyletek adózási kérdéseiben is széles körű gyakorlatot szerzett, és több piaci ármegállapítási eljárásban is közreműködött.
Ez az összetett szakmai háttér segíti a vállalkozás és a tulajdonos adózási helyzetének együttes vizsgálatát. A vagyonadó tervezésekor ez elengedhetetlen a lehetőségek és következményeik mérlegeléséhez, valamint a döntések megfelelő dokumentálásához és adóhatóság előtti alátámasztásához. Bagdi Lajos regisztrált okleveles nemzetközi adószakértő, így határon átnyúló adózási kérdésekkel is számos esetben foglalkozott. A vagyonadó koncepció előzetes véleményezésében is közreműködött.
A vagyonadó olyan közteher, amelynek alapja nem az adott évben megszerzett jövedelem, hanem a magánszemély tulajdonában álló teljes vagyon vagy meghatározott vagyonelemek értéke. A konkrét adóalapot mindig az adott ország szabályai határozzák meg.
Korábban nem volt a magánszemély teljes nettó vagyonára kivetett magyar vagyonadó, ez 2027-től változik meg. Egyes helyi adók, például az építményadó és a telekadó, ugyanakkor vagyoni elemeket terhelő közterhek.
A tervezet szerint az adóköteles vagyonelemek szabályok szerint megállapított értékéből le kell vonni az igazolt, levonható tartozásokat. Az így számított nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része lenne az adóalap. Az adóalap első 100 milliárd forintjára 1%, az ezt meghaladó részére 1,5% éves adó vonatkozna, a külön alkalmazható adócsökkentő tételek figyelembevételével.
A tervezet szerint a belföldi illetőségű adóalanynál főszabály szerint a magyarországi és a külföldi vagyont is vizsgálni kellene. Külföldi illetőségnél meghatározott magyarországi vagyonelemekre, például ingatlanokra és egyes társasági részesedésekre terjedhetne ki a kötelezettség. A minősítéshez a vagyonadóra vonatkozó illetőségi szabályokat és az alkalmazható nemzetközi egyezményeket együtt kell ellenőrizni. A külföldön megfizetett adó önmagában nem jelenti azt, hogy a vagyonelem Magyarországon figyelmen kívül hagyható.
A tervezet alapján nem minden feltüntetett kötelezettség vonható le automatikusan: a fordulónapon ténylegesen fennálló, megfelelő jogalapon és előírt okirattal igazolt tartozás vehető figyelembe. Hitel vagy kölcsön esetén a szerződésnek és a fennálló tartozásnak is megfelelően dokumentáltnak kell lennie. Külföldi illetőségű adóalanynál az adóköteles magyar vagyonelemhez való közvetlen kapcsolódást is vizsgálni kell. Ugyanazt a tartozást nem lehet több jogcímen levonni.
Egyedi, előzetes vizsgálat nélkül nem célszerű általános strukturális lépést tenni. A megfelelő döntés függ a vagyon típusától, a családi és üzleti céloktól, a jelenlegi tulajdonosi struktúrától, valamint az adózási szabályoktól. Először a kitettség és az alternatívák felmérése indokolt.
A közzétett tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget pedig főszabály szerint a 2026. december 31-én fennálló vagyon alapján kellene megállapítani. Az első bevallás és adófizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne. A későbbi fizetési határidő ezért nem jelenti azt, hogy a felkészüléssel is addig lehet várni.
A tervezet alapján a társasági részesedés akkor is vagyonelem lehet, ha a vállalkozást nem kívánja eladni. A nem tőzsdei cégeknél főszabály szerint a saját tőkére és a jövedelemtermelő képességre épülő számított értékből, valamint a tulajdoni hányadból kellene kiindulni, az alkalmazható külön szabályokkal és korrekciókkal. Emiatt önmagában az árbevétel vagy a könyv szerinti részesedésérték nem dönti el az érintettséget. A törvényi képlettől eltérő független értékelés alkalmazhatóságát külön feltételekhez köthetik.
Elsőként áttekintjük a vagyonelemeket, a tulajdonosi és családi viszonyokat, az illetőséget és a fennálló tartozásokat. Ehhez szükség lehet társasági beszámolókra, részesedési adatokra, ingatlan- és szerzési iratokra, banki és befektetési kimutatásokra, valamint hitel- és kölcsönszerződésekre. Az adatok alapján azonosítjuk az értékelési kérdéseket, elkészítjük a szükséges számításokat, és összefoglaljuk a teendőket. A pontos adatlistát és a megbízás terjedelmét az első egyeztetésen határozzuk meg.
A közzétett tervezet alapján a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon és a magánalapítvány önálló vagyonkezelési adóalany lehet, ezért a konstrukció önmagában nem biztosítana mentességet. A kezelt vagyon és az érintett magánszemélyek vagyonának adóztatását az elkülönítési és az összeszámítási szabályokkal együtt kell vizsgálni. Az egymással kapcsolatban álló vagyonrendelőkhöz tartozó konstrukciók értékhatárának kezelése és az esetleges bejelentési kötelezettség is külön figyelmet igényel.
A vagyonleltár, a tulajdonosi viszonyok és az értékelési adatok összegyűjtését már a tervezett első fordulónap előtt érdemes elindítani. Az értékelésekhez és a lehetséges döntések előkészítéséhez idő kell, ezért a későbbi bevallási határidőig várni kockázatos lehet. A végrehajtandó strukturális lépéseket a mindenkor ismert szabályozás és az egyedi adózási, üzleti és családi célok alapján kell megválasztani.
A tervezet alapján nemcsak az ingatlanok, hanem például a társasági részesedések, bankszámlák, értékpapírok, követelések, kriptoeszközök és egyes biztosítási jogok is számíthatnak. A személyes használati és szokásos lakásberendezési tárgyakra kivételek vonatkoznának, de a nagy értékű műtárgyakat, gyűjteményeket, ékszereket és járműveket külön kell vizsgálni. A figyelembe veendő vagyon körét az adóügyi illetőség és a vagyonelemekre vonatkozó külön szabályok is befolyásolják.
A közzétett tervezet nem biztosít általános mentességet a saját lakhatást szolgáló ingatlanra vagy a nyaralóra, ezért ezek is részét képezhetik az adóköteles vagyonnak. A figyelembe veendő összeg az előírt értékelési szabályoktól, a tulajdoni hányadtól és az ingatlant terhelő jogoktól is függ. A kapcsolódó hitel levonhatóságát külön kell ellenőrizni.
A közzétett tervezet szerint a külföldi pénznemben meghatározott értékeket főszabály szerint a tárgyév utolsó napjára közzétett hivatalos MNB-devizaárfolyamon kellene forintosítani. Ha arra a napra nincs közzétett árfolyam, az azt megelőző legutolsó elérhető hivatalos árfolyam lenne irányadó. Emiatt a forintban számított vagyon akkor is átlépheti az értékhatárt, ha a devizában tartott eszközök mennyisége nem változott. Az eszköz értékelési árfolyamát és a pénznem forintra váltási árfolyamát külön kell kezelni.
Az öröklés vagy ajándékozás önmagában nem jelentené azt, hogy az ingatlan kimarad a vagyonból. Belföldi ingatlannál a tervezet alapján az illetékkiszabáskor megállapított forgalmi érték lehet releváns, ennek hiányában ingyenes szerzésnél a hagyatéki eljárásban figyelembe vett vagy más megfelelő hatósági okiratban szereplő érték is alapul szolgálhat. A szerzés óta eltelt idő, az esetleges indexálás és az ingatlan lényeges változásai is számítanak, ezért az ajándékozási szerződésben feltüntetett összeg nem automatikusan a figyelembe veendő érték. Külföldi ingatlannál eltérő szabályokat kell vizsgálni.
A tervezet szerint közös tulajdonnál főszabály szerint a tulajdoni hányaddal arányos értéket kellene az adott tulajdonos vagyonában figyelembe venni. Egy 50%-os tulajdoni hányad ezért főszabály szerint az ingatlan számított értékének felét jelentené. Házastársi közös vagyon esetén azonban külön megosztási szabályok is alkalmazandók lehetnek.
A tervezet szerint az ingatlant és a rajta fennálló haszonélvezeti jogot is az előírt szabályok alapján kellene értékelni. A haszonélvezeti jog a jogosultnál önálló vagyoni értéket jelenthet, az ingatlantulajdonos pedig meghatározott feltételekkel csökkentheti az ingatlan számított értékét a jog értékével. A csökkentésnél vizsgálni kell, hogy az ingatlan alapul vett értéke már figyelembe vette-e a haszonélvezetet, mert ugyanaz a teher kétszer nem számolható el.
A közzétett tervezet a házastársakat külön adóalanyként kezeli, ezért az egymilliárd forintos értékhatár mindkettőjüket önállóan illetné meg. A közös vagyon megosztásánál elsődleges a házassági vagyonjogi megállapodás, ennek hiányában pedig az adott vagyonelemre előírt választási és megosztási szabályokat kell alkalmazni. Bizonyos nyilvántartott vagyonelemeknél azonos tartalmú közös nyilatkozat is szükséges lehet, ennek hiányában fele-fele megosztás érvényesülhet. A különvagyon minősítését és a megosztást dokumentumokkal kell alátámasztani.
A közzétett tervezet szerint a kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél, közös felügyeletnél a szülők között fele-fele arányban lenne figyelembe veendő. Kivétel a gyermek örökölt, saját keresményéből szerzett és ezek helyébe lépő vagyona, amely a gyermek saját adóalapjához tartozna. A nagykorú gyermek önálló adóalany, ezért vagyonát önmagában a rokoni kapcsolat miatt nem kellene a szülő vagyonához adni. Egy kiskorúnak ajándékozott ingatlan és az általa örökölt ingatlan ezért eltérően kezelendő.
A tervezet alapján főszabály szerint a december 31-én fennálló vagyoni helyzet lenne a kiindulópont. Az addig megszerzett, adóköteles vagyonelem bekerülhet a vagyonba, eladásnál pedig az ellenértékként kapott pénz vagy más eszköz is figyelembe veendő lehet. Az örökölt, de a fordulónapig át nem adott hagyaték bevallására és megfizetésére külön eljárási szabály vonatkozna. A tulajdonszerzés és a vagyonátadás időpontját, valamint az esetleges rendeltetésellenes vagyonátrendezést ezért egyedileg is vizsgálni kell.
Több érdekeltségnél a közvetlen és közvetett tulajdonosi kapcsolatokat is fel kell térképezni, majd az egyes részesedéseket az alkalmazható szabály szerint értékelni. A holdingokra eltérő értékelés, a kisebbségi tulajdonra pedig feltételekhez kötött értékmódosítás vonatkozhat. Vizsgálni kell a hozzátartozók részesedésének esetleges összeszámítását is. Ugyanazt a gazdasági értéket nem szabad automatikusan a holding és az alatta működő társaságok szintjén is a személyes vagyonhoz hozzáadni.
A tervezet alapján a TBSZ jövedelemadózási kedvezménye önmagában nem jelentene általános vagyonadó-mentességet. A számlán tartott pénzt és befektetéseket a saját vagyontípusukra előírt értékelési szabályok szerint kellene vizsgálni. A külföldi számlavezetés sem zárná ki automatikusan a magyar érintettséget, és a devizás értékeket az előírt árfolyamon kellene forintosítani.
A tervezet szerint a vagyont terhelő adókötelezettség önmagában nem függne attól, hogy az adott évben keletkezik-e belőle kifizethető jövedelem vagy osztalék. Emiatt az érintettség mellett az adó finanszírozását is előre meg kell tervezni. A tervezet feltételekhez kötött fizetési halasztást és részletfizetést is lehetővé tenne, de ezek nem jelentenének automatikus mentességet. A rendelkezésre álló lehetőségeket a vállalkozás működésével és a család pénzügyi helyzetével együtt érdemes áttekinteni.
Igen, a megbízás és a szükséges meghatalmazás keretei között a NAV előtti ügyintézésben és képviseletben is támogatjuk ügyfeleinket. A feladat kiterjedhet a hatósági kapcsolattartásra, az adategyeztetésre, a kért dokumentumok és szakmai válaszok összeállítására, valamint az ellenőrzés során szükséges képviseletre. A pontos feladatokat és a képviselet terjedelmét előzetesen rögzítjük, hogy az ügyfél tudja, mely ügyintézési terheket vesszük át tőle.