Rosszul járhatunk, ha később adjuk be az adóbevallást

01/04/2020

A jogszabály értelmében a cégek a szeptember 30-áig esedékessé váló éves bevallási kötelezettségeiknek (például társasági adó, KIVA, helyi iparűzési adó stb.) 2020. szeptember 30-áig tehetnek eleget. Egyúttal az esedékes éves adóikat is eddig az időpontig kötelesek megfizetni. Ha tehát egy naptári éves adózó a társasági adó bevallását nem nyújtja be és az esetlegesen felmerülő adóját nem fizeti meg május 31-éig, akkor nem követ el mulasztást és nem is szankcionálható.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint ugyanakkor a rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mi a helyzet azokkal, akik mégis korábban szeretnék beadni a bevallásaikat és adott esetben – visszaigényelhető adókülönbözet esetén – korábban vissza szeretnék kapni a nekik járó pénzt. Az adó kiutalásának határideje ugyanis az adóbevallási határidőtől indul, tehát hiába adja be valaki korábban az adóbevallást, a NAV-nak nem kell ettől még utalnia a visszaigényelt összeget. Jelen esetben azért nem egyértelmű a kérdés, mivel a rendeletben igazából nem a bevallási határidő módosításáról, hanem a későbbi teljesítésre vonatkozó lehetőségről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a jelenlegi jogértelmezések alapján szerinte már szeptember 30-a előtt is visszajár az adó, kérdés, hogy ezt a jogszabályalkotó és a NAV is így gondolja-e.

Szintén érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a szeptember 30-ai határidő előtt beadják ugyan a bevallást, de a megfizetéssel várnak a határidőig. A jogszabály alapján ezt büntetés nélkül megtehetik, a Niveus Consulting Group szakértője szerint viszont nem teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság informatikai rendszere kalkulál-e ilyen esetben automatikus késedelmi kamattal, amit majd csak később lehet – hosszú egyeztetések után – esetleg elrendezni.

A rendszeresen fizetendő adóelőlegek kapcsán a Pénzügyminisztérium szóban megerősítette, hogy azok megfizetése a halasztástól függetlenül változatlanul szükséges, tehát a társasági adóban havi előlegfizetők minden hónapban (azaz májustól szeptemberig) kötelesek adóelőleget fizetni a rendeletben szereplő számítási módszer alapján.

„A korábbi, még válság előtti prosperáló gazdasági környezetben elért eredmények alapján számított előlegek megfizetése egyes cégek számára a jelenlegi helyzetben rendkívül megterhelő lehet, ezért érdemes megfontolni minden rendelkezésre álló eszközt, adott esetben akár előlegmérséklést is a finanszírozási nehézségek áthidalására.”-tette hozzá Bagdi Lajos.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Parallel payroll – a biztos átállás záloga a bérszámfejtési szolgáltatás bevezetési szakaszában

A bérszámfejtés kiszervezése nem egy egyszerű átadás-átvétel, hanem egy kritikus pont, ahol a hibák közvetlenül a működésben jelennek meg. Hogyan biztosítható, hogy az induláskor minden adat, számítás és kifizetés pontos legyen? Mitől válik egy implementáció valóban kockázatmentessé? Az összefoglaló bemutatja, miért kulcselem a parallel payroll, és hogyan garantálja a szolgáltatás indulás előtti szakmai bizonyosságot.

Év végi juttatási útmutató munkáltatóknak: mire figyeljünk 2025-ben?

Az év végi időszak kulcsfontosságú a juttatási rendszerek szempontjából. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője összefoglalja, hogyan alakíthatók szabályosan és hatékonyan a cafeteria- és egyéb juttatási elemek 2025-ben, elkerülve a számfejtési hibákat és a NAV-szankciókat.

3200 céget szólított fel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara könyvvizsgálói jelentés hiánya miatt

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mintegy 3200 cég esetében élt közvetlen megkereséssel, mivel a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján, a beszámolójukat könyvvizsgálói jelentés mellőzésével tették közzé annak ellenére, hogy a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kötelezettek voltak beszámolójuk könyvvizsgálatára.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!