A jogszabály értelmében a cégek a szeptember 30-áig esedékessé váló éves bevallási kötelezettségeiknek (például társasági adó, KIVA, helyi iparűzési adó stb.) 2020. szeptember 30-áig tehetnek eleget. Egyúttal az esedékes éves adóikat is eddig az időpontig kötelesek megfizetni. Ha tehát egy naptári éves adózó a társasági adó bevallását nem nyújtja be és az esetlegesen felmerülő adóját nem fizeti meg május 31-éig, akkor nem követ el mulasztást és nem is szankcionálható.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint ugyanakkor a rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mi a helyzet azokkal, akik mégis korábban szeretnék beadni a bevallásaikat és adott esetben – visszaigényelhető adókülönbözet esetén – korábban vissza szeretnék kapni a nekik járó pénzt. Az adó kiutalásának határideje ugyanis az adóbevallási határidőtől indul, tehát hiába adja be valaki korábban az adóbevallást, a NAV-nak nem kell ettől még utalnia a visszaigényelt összeget. Jelen esetben azért nem egyértelmű a kérdés, mivel a rendeletben igazából nem a bevallási határidő módosításáról, hanem a későbbi teljesítésre vonatkozó lehetőségről van szó.
A szakértő megjegyezte, hogy a jelenlegi jogértelmezések alapján szerinte már szeptember 30-a előtt is visszajár az adó, kérdés, hogy ezt a jogszabályalkotó és a NAV is így gondolja-e.
Szintén érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a szeptember 30-ai határidő előtt beadják ugyan a bevallást, de a megfizetéssel várnak a határidőig. A jogszabály alapján ezt büntetés nélkül megtehetik, a Niveus Consulting Group szakértője szerint viszont nem teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság informatikai rendszere kalkulál-e ilyen esetben automatikus késedelmi kamattal, amit majd csak később lehet – hosszú egyeztetések után – esetleg elrendezni.
A rendszeresen fizetendő adóelőlegek kapcsán a Pénzügyminisztérium szóban megerősítette, hogy azok megfizetése a halasztástól függetlenül változatlanul szükséges, tehát a társasági adóban havi előlegfizetők minden hónapban (azaz májustól szeptemberig) kötelesek adóelőleget fizetni a rendeletben szereplő számítási módszer alapján.
„A korábbi, még válság előtti prosperáló gazdasági környezetben elért eredmények alapján számított előlegek megfizetése egyes cégek számára a jelenlegi helyzetben rendkívül megterhelő lehet, ezért érdemes megfontolni minden rendelkezésre álló eszközt, adott esetben akár előlegmérséklést is a finanszírozási nehézségek áthidalására.”-tette hozzá Bagdi Lajos.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Kommentár a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelethez, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
Bagdi Lajos, a Niveus partnere egy fontos példát hozott: „Az egyezmény hiánya miatt 2024-ben már 35%-os adóteher sújt egy magyar befektetőt, aki amerikai részvények után osztalékot kap. Korábban ez mindössze 15% volt.” Ez nemcsak a tengerentúlon élő magyarok, hanem a hazai befektetők és vállalkozások számára is jelentős hátrányt jelent. Egy gyors és hatékony megoldás nemcsak az adóterhek csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, de az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez is nélkülözhetetlen.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!