A jogszabály értelmében a cégek a szeptember 30-áig esedékessé váló éves bevallási kötelezettségeiknek (például társasági adó, KIVA, helyi iparűzési adó stb.) 2020. szeptember 30-áig tehetnek eleget. Egyúttal az esedékes éves adóikat is eddig az időpontig kötelesek megfizetni. Ha tehát egy naptári éves adózó a társasági adó bevallását nem nyújtja be és az esetlegesen felmerülő adóját nem fizeti meg május 31-éig, akkor nem követ el mulasztást és nem is szankcionálható.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint ugyanakkor a rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mi a helyzet azokkal, akik mégis korábban szeretnék beadni a bevallásaikat és adott esetben – visszaigényelhető adókülönbözet esetén – korábban vissza szeretnék kapni a nekik járó pénzt. Az adó kiutalásának határideje ugyanis az adóbevallási határidőtől indul, tehát hiába adja be valaki korábban az adóbevallást, a NAV-nak nem kell ettől még utalnia a visszaigényelt összeget. Jelen esetben azért nem egyértelmű a kérdés, mivel a rendeletben igazából nem a bevallási határidő módosításáról, hanem a későbbi teljesítésre vonatkozó lehetőségről van szó.
A szakértő megjegyezte, hogy a jelenlegi jogértelmezések alapján szerinte már szeptember 30-a előtt is visszajár az adó, kérdés, hogy ezt a jogszabályalkotó és a NAV is így gondolja-e.
Szintén érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a szeptember 30-ai határidő előtt beadják ugyan a bevallást, de a megfizetéssel várnak a határidőig. A jogszabály alapján ezt büntetés nélkül megtehetik, a Niveus Consulting Group szakértője szerint viszont nem teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság informatikai rendszere kalkulál-e ilyen esetben automatikus késedelmi kamattal, amit majd csak később lehet – hosszú egyeztetések után – esetleg elrendezni.
A rendszeresen fizetendő adóelőlegek kapcsán a Pénzügyminisztérium szóban megerősítette, hogy azok megfizetése a halasztástól függetlenül változatlanul szükséges, tehát a társasági adóban havi előlegfizetők minden hónapban (azaz májustól szeptemberig) kötelesek adóelőleget fizetni a rendeletben szereplő számítási módszer alapján.
„A korábbi, még válság előtti prosperáló gazdasági környezetben elért eredmények alapján számított előlegek megfizetése egyes cégek számára a jelenlegi helyzetben rendkívül megterhelő lehet, ezért érdemes megfontolni minden rendelkezésre álló eszközt, adott esetben akár előlegmérséklést is a finanszírozási nehézségek áthidalására.”-tette hozzá Bagdi Lajos.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a javaslatok a KKV-k likviditási problémáinak kezelésére és a vállalkozások adminisztrációs terheinek átmeneti csökkentésére nyújthatnak megoldást.
Társadalmi egyeztetésre bocsájtották az új Transzferár Rendeletet a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei! Az új Transzferár Rendelet néhány ponton csökkenteni fogja az adminisztrációs terhet (a 100 millió Ft-os dokumentációs értékhatár 150 millió Ft-ra nő, a Fődokumentum készítés alól mentesülnek az 500 millió Ft összérték alatti kapcsolt tranzakciókkal rendelkező adózók, új, egyszerűsített dokumentáció készítési lehetőségek nyíltak meg), ugyanakkor a Helyi dokumentum tartalmi követelményei tovább növekednek majd (részletes összehasonlíthatósági elemzés, DEMPE teszt, Hasznossági teszt készítésére lesznek kötelezettek az adózók)
Június 16-án a kormány megszavazta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt. Ez számos, korábban rendeletben rögzített rendelkezést tartalmaz. Ezek közül a cégek számára fontos egyik lehetőség, hogy az adó elengedésére kérelem nyújtható be, viszont már csak alig 1 hónapig - hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!