Niveus hírlevél – 2025. december

Változások a biztosítotti jogviszonyok bejelentésével kapcsolatban. Új jogviszonyként jelenik meg a tartós megbízás. Hideg élelmiszerre is beváltható a SZÉP-kártya. Pontosították a külföldi home office adózási szabályait. Szigorodnak a közigazgatási eljárás szabályai. Parallel payroll: kockázatmentes szolgáltatóváltás. Niveus iroda zárva tartása az ünnepek alatt.

 Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 A T1041-es nyomtatvány leváltása 2026-tól

2026.január 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a biztosítotti jogviszonyok bejelentésével kapcsolatban. A korábbi T1041-es nyomtatványt felváltja az új 08E jelű űrlap, amely a jövőben a hatóságok számára megkönnyíti a biztosítotti bejelentések és a 08-as járulékbevallások összekapcsolását, hiszen a jogviszony adatoknak összhangban kell lenniük a két nyomtatványban szereplő információkkal.

Főbb változások a nyomtatvány tekintetében:

• A bejelentőlap neve T1041-ről 08E-re változik, azonban az ÁNYK-ban a fájl neve változatlanul T1041 marad, az új elnevezés csak a nyomtatvány képén és az internetes nyomtatványkeresőben jelenik meg.

• Megszűnik a nyomtatvány „évesítése”, tehát nem kerül a hatóság által kiadásra a korábban megszokott módon minden évben új nyomtatvány.

• Lekerülnek a főlapról a munkáltatói cím adatok, hiszen az adatokat a NAV eléri saját nyilvántartásaiban, és a társhatóságoknak is átadja. Így indokolatlan bekérésük az adózóktól, ezért ezek a rovatok lekerültek az adatlapról.

Gyakran előfordul, hogy adott munkáltatónál több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik a munkavállaló. A különböző jogviszonyokra vonatkozó adatok elkülönítése céljából a 08E nyomtatványon kötelező adat lesz a jogviszonyok sorszámozása, így megkönnyítve azok azonosítását, valamint a jogviszonyokat érintő változások – például a munkaidő módosításának, a FEOR kód változásának vagy a jogviszony megszüntetésének - lekövetését a különböző hatósági nyilvántartásokban. A sorszámozás megadása kötelező minden 2026. január 1-jétől kezdődő új jogviszonynál, legfeljebb 4 számjegyből áll, és nem módosítható.

További változás, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyt a jövőben nem kell bejelenteni a NAV felé, hiszen a hatóság ezt hivatalból tudni fogja az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján. A későbbi változásokat e jogviszony tekintetében továbbra is az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie.

a biztosítási jogviszonyok új eleme a tartós megbízás

Lényeges változás 2026-tól a 1115 jogviszonykód bevezetése, amely alkalmazásával jelenthetők be a tartós megbízásban állók a 08E nyomtatványon.

Tartós megbízási jogviszony bevezetésének célja, hogy a huzamosabb ideig fennálló megbízások esetében egyszerűbbé váljon a folyamatos jogviszony kezelése.

A jelenleg hatályos jogszabály alapján a megbízási jogviszony alapján létrejött társadalombiztosítási jogviszonyt minden esetben utólag, a kifizetés teljesítését követően kell elbírálni és bejelenteni. Megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony nem automatikusan jön létre, hanem kizárólag abban az esetben, ha a megbízott magánszemély megbízási tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét (2025. évben havi 87 240 Ft-ot, napi 2 908 Ft-ot). Amennyiben ez a jövedelmi feltétel teljesül, a biztosítási jogviszony létrejön, a kifizető utólag bejelenti a jogviszonyt az előírt T1041-es nyomtatványon.

Több hónapot érintő bejelentés esetében mindez a gyakorlatban azt is eredményezi egy olyan magánszemély esetében, akinek egyébként nem áll fenn egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére válik kötelezetté az utólagos bejelentésig. Majd a megbízási jogviszony bejelentését követően a NAV a korábban előírt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget visszamenőlegesen törli a hatósági nyilvántartásokból.

Ugyancsak hátrányt jelenthet a megbízott magánszemély számára, hogy a „szakaszos” bejelentés okán nem igényelhet Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

A fenti komplex adminisztrációs teher csökkentése céljából döntött úgy a jogalkotó, hogy 2026-tól bevezetésre kerül a társadalombiztosítási szempontból értelmezhető tartós megbízási jogviszony. A tartós megbízás fogalmára vonatkozóan a jogalkotó nem fogalmaz meg pontos definíciót a huzamosan fennálló időtartam értelmezését tekintve.

Így a megbízó kifizető döntése lesz a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tartósnak minősítése. A tartós megbízási jogviszony esetében előzetesen szükséges a biztosítotti bejelentést megtenni - a korábban már megszokott hagyományos megbízási jogviszonyok utólagos bejelentési kötelezettségétől eltérően – és a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.

Tehát a tartós megbízási jogviszony esetén nem szükséges a jövőben vizsgálni, hogy a megbízási díj járulékalapot képező összege eléri-e a minimálbér 30 százalékát. Az e jogviszonyban álló személyre a biztosítás hatálya ki fog terjedni a megbízási díj mértékétől függetlenül, így a társadalombiztosítási járulékot mindenképpen le kell vonni a megbízott jövedelméből. E szabállyal összhangban a minimum járulékfizetési kötelezettség szabályait is alkalmazni kell a jövőben a tartós megbízási jogviszonyban álló személyre.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a foglalkoztató számára a bejelentéstől kezdődően minden hónapban lesz egy minimum fizetési határ, amely után meg kell fizetni a közterheket akkor is, ha a megbízási szerződés több hónapra vonatkozik és a díjazás kifizetésére utólag, egy összegben kerül sor.

Továbbá, egy másik példával élve, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyban kerül bejelentésre és havi 50 000 forintos megbízási díjban részesül, akkor a jövedelem összegétől függetlenül biztosítottá válik és a tb. járulékot, valamint a szocho-t havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a kifizető oldaláról.

Összegzésként megállapítható, hogy a tartós megbízás jelentősen egyszerűsíti a megbízási jogviszonyok társadalombiztosítási elbírálását és adminisztrációját, ugyanakkor mindez a közteherfizetés terén többletkötelezettségekkel járhat.

Új lehetőség a SZÉP-kártyásoknak: átmenetileg hideg élelmiszerre is felhasználható a juttatás

Egy novemberben kihirdetett kormányrendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) 2025. december 1-jétől 2026. április 30-ig hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozóik a kártya összegét mostantól bizonyos élelmiszerek beszerzésére is költhetik.

A rendelet pontosan meghatározza, hogy mely termékek minősülnek élelmiszernek: a vám- és statisztikai nómenklatúra I–IV. áruosztályába tartozó termékek, bizonyos kivételekkel, illetve a V. áruosztályból a só. Alkohol, dohánytermékek és állati takarmány továbbra sem számítanak felhasználható terméknek.

A felhasználásra jogosult kereskedők köre szintén szabályozott. A SZÉP-kártyát elfogadó vállalkozásoknak az 1. melléklet szerinti TEÁOR-kódok valamelyikében kell működniük. Ide tartozik például:

• vegyesbolti élelmiszer-kiskereskedelem,
• zöldség-gyümölcs üzletek,
• hús- és húskészítmény kiskereskedelem,
• hal- és pékáru-kiskereskedelem,
• egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.

A rendelet célja, hogy a SZÉP-kártya ne csak szálláshelyen, vendéglátásban vagy szabadidős szolgáltatásban legyen hasznosítható, hanem a mindennapi élelmiszerbeszerzést is támogassa.

Az OECD tisztázta a home office adózási szabályait

Az országok közötti kettős adóztatás elkerülését általában kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendezik, amik értelmezéséhez fontos segítséget nyújt az OECD modellegyezmény kommentárja, amit az OECD időről-időre frissít. Ez nem jogszabály ugyan, de a bíróságok támaszkodnak rá az egyezmény rendelkezéseinek értelmezésekor.

A 2025-ös frissítés (a legutóbbi frissítés 2017-es volt, akkor ez a kérdés még nem volt ilyen elterjedt) tisztáz számos kérdést a home office témakörrel kapcsolatosan. A COVID-19 óta sokkal elterjedtebb külföldi home office (amikor egy alkalmazott – akár ideiglenesen is – B országból dolgozik be egy A országban lévő cégnek) mindig aggályokat vetett fel azzal kapcsolatosan, hogy az A országbeli munkáltatónak nem keletkezik-e telephelye (és ezzel adókötelezettsége) B országban kizárólag attól a ténytől, hogy az alkalmazott – a saját otthonában ugyan – de B országban dolgozik.

Az új kommentár erre azt a választ adta, hogy amennyiben az alkalmazott kevesebb, mint a munkaidejének 50 százalékában (egy 12 hónapos periódusban) dolgozik home office-ban (mert mondjuk valahol nyaral három hónapot vagy egy beteg hozzátartozóját ápolja ugyanennyi időn keresztül) az általában nem keletkeztet állandó telephelyet. Amennyiben viszont ezt meghaladó időt tölt home office-ban, akkor azt kell mérlegelni, hogy a munkáltató az eset összes körülményei alapján milyen megfontolásból engedélyezi a home office-t.

Ha csak egyszerűen nem szeretne az adott országban irodát bérelni, akkor a home office engedélyezése jellemzően nem keletkeztet állandó telephelyet, ha viszont a home office kapcsán a munkáltatónak fontos érdeke fűződik, hogy a munkavállaló B országban legyen jelen - például az A ország és a B ország más időzónában van, és így a B országban home office-ban dolgozó személy hatékonyabban tud ebben az időzónában dolgozni, vagy hatékonyabban tudja személyesen elérni az A országban lévő cég B országban található ügyfeleit, vagy hatékonyabban tud közreműködni az ottani munkában – a B országban home office-ban dolgozó munkavállaló telephelyet keletkeztethet.

Szigorodnak a közigazgatási eljárás szabályai, a cél a gyorsaság

2026.január 1-jétől több szempontból szigorodik az adópereket is szabályozó közigazgatási perrendtartás. A cél, hogy a közigazgatási perekben is minél gyorsabban döntsön a bíróság. A legfontosabb változásokat az alábbiakban ismertetjük.

• Már a keresetben meg kell jelölni minden jogi érvet

A módosítás – egy közelmúltbeli kúriai ítélettel együtt – lényegesen leszűkíti a lehetőséget arra, hogy a keresetindítási határidőn (30 nap) túl új érveket lehessen felhozni a határozattal szemben. Lényegében a keresetlevélben teljeskörű indokolást kell előadni, míg korábban az érveket az első tárgyalásig szinte teljesen szabadon lehetett bővíteni.

• Kevesebb tárgyalás

A közigazgatási ügyekben eddig is főszabály volt, hogy nem kell tárgyalást tartani, csak a felek kifejezett kérelmére. A feleket motiválandó a jövőben kevesebb illetéket kell fizetni akkor, ha valaki nem kér tárgyalást. Ezen felül bővül azoknak az eseteknek a köre, amikor a bíróság maga dönthet úgy, hogy tárgyalás nélkül elbírálja az ügyet.

• Rövidített indokolás

A közigazgatási perekben is bevezetik a rövidített indokolás intézményét, amely a polgári ügyekben már megjelent. Ez azt jelenti, hogy a bíróság csak nagyon röviden indokolja meg a döntését, és részletes magyarázatot csak akkor ad, ha valaki bejelenti, hogy felülvizsgálatot kíván kezdeményezni. Ez utóbbi illetékköteles, azonban egyelőre nem világos, hogy ez miként viszonyul ahhoz a szabályhoz, miszerint adóügyekben az illetéket mindig csak utólag kell megfizetni.

Az egyébként jó cél miatt sajnos a fentiek alapján tovább korlátozzák a perben a felek mozgásterét, amely az adóeljárásban már lassan 10 éve bevezetett korlátokkal (új bizonyítékok benyújtásának tilalma stb.) azt jelenti, hogy még tudatosabb felkészülést igényel egy adóper. Fontos, hogy minél korábbi szakban bevonjuk a szakértőket az adóellenőrzésekbe, mert később már nem biztos, hogy teljeskörű támogatást tudnak nyújtani az eljárási korlátok miatt.

Parallel payroll – a biztos átállás záloga a bérszámfejtési szolgáltatás bevezetési szakaszában

A Niveus Payroll szakértői csapata a bérszámfejtési szolgáltatás kiszervezését nem pusztán operatív feladatként, hanem átgondolt, biztonságos átállási folyamatként kezeli. Ügyfeleink számára ezért a payroll szolgáltatás részeként olyan bevált megoldásokat is alkalmazunk, amelyek garantálják az indulás előtti szakmai bizonyosságot és a kockázatok minimalizálását. Ennek egyik kulcseleme a parallel payroll, amelyről az alábbi cikkben részletesen is bemutatjuk, miért elengedhetetlen része egy sikeres bevezetésnek.

A bérszámfejtési szolgáltatás bevezetése nem egyszerű átadás-átvétel, hanem egy komplex implementációs projekt, amely több szervezeten átívelő együttműködést és precíz feladatkoordinációt igényel. Ennek a projektnek az a célja, hogy kialakítsuk és validáljuk az új működési kereteket, és már a szolgáltatás indulása előtt olyan minőséget érjünk el, amelyre ügyfeleink hosszú távon biztonsággal támaszkodhatnak.

Az implementáció kulcslépései között kiemelten fontos a követelmények pontosítása, a résztvevő felhasználók bevonása, a jogszabályi megfelelés biztosítása, az adatbiztonság ellenőrzése és a bérszámfejtési dokumentumok teljeskörű áttekintése. A projekt során mérföldkövek mentén haladunk, a feladatokat és felelősségeket pedig átlátható stakeholder-mátrix támogatja. A kockázatokat folyamatosan értékeljük, külön figyelmet fordítva a projekt közben érkező új igényekre.

A sikeres implementáció két alappillére az adatmigráció és a parallel payroll. Míg az adatmigráció biztosítja az induló adatbázis pontosságát, a parallel payroll teremti meg azt a szakmai bizonyosságot, amelyre ügyfeleink a szolgáltatás indulásakor számíthatnak.

Miért fontos a parallel payroll a bevezetési szakaszban?

A parallel payroll (párhuzamos bérszámfejtés) olyan tesztelési módszer, amely során az új szolgáltató által előállított bérszámfejtési eredményeket összevetjük a meglévő, éles rendszer adataival. Ezáltal lehetővé válik, hogy összehasonlítsuk a megállapított bruttó béreket, levonásokat, adókat, járulékokat, valamint feltárjuk az esetleges eltéréseket még az éles indulás előtt.

Ez a módszer különösen fontos akkor, amikor egy már működő szervezet vált szolgáltatót – hiszen a cél az, hogy az átállás hibamentes, átlátható és stresszmentes legyen az ügyfél számára.

A párhuzamos bérszámfejtés folyamata

A parallel payroll megkezdéséhez minden beállítást és migrált adatot véglegesíteni kell a bérszámfejtési szoftverben. A megvalósító csapat ezt követően jelzi, hogy készen állunk a tesztciklus indítására. A kiválasztott bérszámfejtési ciklus eredményeit előállítjuk, majd a teljes dokumentációt – bérjegyzékeket, tételes analitikát, számfejtett jelenlét jogcímes kimutatást, az utalási listákat, szabadságkimutatásokat, főkönyvi feladásokat – átadjuk az ügyfélnek.

Eltérés esetén a szolgáltatás átvétele vagy implementációja során minden esetben átvilágítjuk ügyfeleink szakmai paramétereit és folyamatait, tehát szakmai alapukon nyugvó, jogszabályi megfelelőséget vizsgáló összehasonlítást végzünk.

A folyamat része lehet továbbá a jól ismert „penny test”, amely a bankszámla-adatok tesztelésével biztosítja, hogy a bérszámfejtési szolgáltatás éles indításakor a kifizetések hibátlanul megtörténjenek.

A szakmailag megalapozott, projektalapon működtetett implementációs szakasz és a parallel payroll együtt teremti meg azt a minőségi garanciát, amelyre bérszámfejtési szolgáltatásunk hosszú távon épül.

iroda zárva tartás és karácsonyi köszöntés

A Niveus több mint 75 kollégája nevében szeretnénk megköszönni az egész éves együttműködést és a kölcsönös bizalmon alapuló közös munkát.

Az elmúlt év sikerei ismét megerősítettek bennünket abban, hogy a hosszú távú partnerség, a szakmai alaposság és az ügyfeleink iránti elkötelezettség teremti meg a valódi hozzáadott értéket — ezek a Niveus működésének alapjai.

Ezúton kívánunk békés karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet!

Tájékoztatjuk, hogy irodánk 2025. december 22. és 2026. január 4. között zárva tart.

2026-ban is elkötelezetten, újult erővel várjuk a közös munkát!

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.