Niveus hírlevél – 2024. október

Benyújtották az őszi adócsomag tervezetét. Hogyan néz ki a külföldön tanulók magyarországi egészségbiztosítási státusza. GINOP Plusz pályázatok érhetőek el a vállalkozások számára. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Parlament előtt az őszi adócsomag tervezete – ezek a várható legfontosabb változások

Családi adókedvezmény emelkedése

A közzétett jogszabálytervezet alapján a családi adóalapkedvezmény mértéke két lépcsőben, 2025 július elsejét és 2026 január elsejét követően összesen kétszeresére növekszik, mértéke

• egy eltartott esetén eltartottanként havonta 133.340 Ft,
• kettő eltartott esetén eltartottanként havonta 266.660 Ft,
• három és minden további eltartott esetén eltartottanként havonta 440.000 forint lesz.

A családi adókedvezmény bevezetése különösen a két és három gyermekes családok esetében jár jelentős megtakarítással. Érdemes kiemelni azonban, hogy a maximális adómegtakarítás eléréséhez szükséges a magasabb bruttó jövedelem is, ezért például háromgyermekes családok esetében a havi bruttó összjövedelemnek közel 1,3 millió forintnak kell lennie.

Szociális hozzájárulási adó

Hatályát veszíti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet, amit az ukrajnai háborúra tekintettel vezettek be.

Egyúttal annak rendelkezései a vonatkozó törvénybe kerülnek be, így a már nyáron hatályba lépett változásoknak megfelelően a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezményét csak olyan munkavállalók esetében lehet igénybe venni, akik, az elmúlt 12 hónapból legfeljebb 3 hónapig dolgoztak más munkáltatónál, továbbá a korábbi szabályozáshoz képest megfeleződik a kedvezmény igénybevételének időszaka, azaz:

• a munkáltató a korábbi két év helyett 1 évig a minimálbér összegével
• és a korábbi 1 év helyett fél évig a minimálbér 50 százalékával csökkentheti szociális hozzájárulási adóalapját.

Könyvvizsgálati szabályok változása

Több ponton módosítják a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt. A törvénytervezet kiemeli a fenntarthatósági (ESG) jelentések fontosságát és új szabályokat vezet be ezek vizsgálatára. A fenntarthatósági jelentések elkészítésére a vállalkozások kötelesek olyan könyvvizsgálói kamarai tagot választani, aki rendelkezik az e jelentések elkészítéséhez szükséges külön képesítéssel.

Az európai uniós irányelveknek való megfelelés céljából a törvénytervezet módosít bizonyos vállalkozási méretkritériumokat, illetve növeli a besorolás alapjaként szolgáló árbevétel és mérlegfőösszeg felső határait.

Az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó értékhatár esetén

• a mérlegfőösszegre vonatkozó 1.200 millió forintos határérték 2.000 millió forintra módosul
• az éves nettó árbevétel 2.400 millió forintos határértéke 4.000 millió forintra változik.

Az összevont (konszolidált) beszámoló készítésére vonatkozó kritériumok is változnának:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó 6.000 millió forintos értékhatár 10.000 millió forintra módosult
• az éves nettó árbevételre vonatkozó 12.000 millió forintos értékhatár helyett 20.000 millió forintos összeget kell figyelembe venni.

Ami sok vállalkozás számára fontos könnyítés lehet, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség tekintetében is felemelnék az árbevételi küszöbértéket 300 millió forintról 600 millió forintra.

Továbbá a szabad döntési jogkör biztosításának fényében, minden olyan szerződés semmisnek tekintendő, amelyben az adott vállalkozást korlátozták egy konkrét könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég szolgáltatásainak célzott igénybevételére.

Globális minimumadó

A globális minimumadó törvény hatálya alá eső vállalatoknak már a 2024-es évben 2024. december 31-ig bezáróan bejelentési kötelezettséget kell teljesíteniük a NAV felé függetlenül attól, hogy igénybe veszik-e a törvény által biztosított egyes mentességi szabályokat. Az új módosítás a bejelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részleteit tisztázza.

Az adminisztratív jellegű módosításokon túl beemelésre került az ún. UTPR adó kiszámításának képlete is a magyar jogszabályrendszerbe.

Társasági adó

A módosítások értelmében a társasági adóalap kalkulációja során a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés alkalmazhatóvá válik olyan földterületek vagy telkek esetében, amelyeket veszélyes hulladék tárolására vettek igénybe.

Kisvállalati adó (KIVA)

Az eddigi gyakorlattól eltérően a kivás cégek szétválásukat vagy egyesülésüket követően az ezen esemény bekövetkezését követő 15 napon belüli adóhatósági bejelentéssel ismételten választhatják ezt az adózási formát. Az adóalanyiság ez esetben az egyesülés, szétválás napján jön létre.

Transzferár

A módosítás következtében az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy jogkövetési vizsgálat megindítása során vizsgálja a transzferár-nyilvántartást és a transzferár adatszolgáltatás dokumentációját. A 2025-ös évtől kezdődően az adóhatóságnak 60 napos határideje van az transzferárral kapcsolatos adatszolgáltatás és nyilvántartás ellenőrzésére.

Ugyancsak 2025-től hosszabbodnak a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos határidők. Az eredetileg 120 napos időszakot a Pénzügyminisztérium két alkalommal 90 nappal meghosszabbíthatja a jövőben.

Egyéb változások

A vámigazgatás keretében pontosították az állandó vámjogi képviselet bejelentésének részletszabályait.

A jogszabály kihirdetésével a jellemzően 50 forintos visszaváltási díjjal rendelkező PET palackok és alumínium dobozok visszaváltását a vállalatok a magánszemélyek (munkavállalók) részére adómentesen engedhetik át.

A 2024. augusztus 1-jei hatállyal rendeleti szinten bevezetett szigorúbb, gyakorlatilag duplájára emelt mulasztási bírság tételek bekerülnek az adóigazgatás rendjéről szóló törvénybe.

2025-ös évben a Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszeg fele lakásfelújítási célokra is elkölthető lesz.

2026 végéig meghosszabbításra kerül az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs.

A 2025-ös évben a nyugdíjpénztári megtakarítások átmenetileg felhasználhatók lesznek lakásfelújítási célokra és lakáshitel törlesztésére is.

A 2025-ös évtől kezdődően kivezetésre kerül a légitársaságokat érintő különadó.

külföldön tanulók magyarországi egészségbiztosítási státusza

A Magyarországon nappali rendszerű oktatásban résztvevő magyar állampolgárságú egyetemi hallgató e jogviszonya alapján jogosult természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatásokra, tehát hazai orvosi ellátásokra a hatályos társadalombiztosítási jogi szabályozás alapján. Ez a jogosultsági szabály a magyar nemzeti felsőoktatási intézményben tanulókra, magyar felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állókra vonatkozik.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény kifejezetten nemzeti felsőoktatási intézményt említ, külföldi egyetem pedig nem tartozik a törvény hatálya alá.

Így a külföldi egyetemen tanuló - a társadalombiztosítási alapdefiníciók szerinti belföldinek minősülő személy – egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni a törvény erejénél fogva ahhoz, hogy orvosi ellátásra való jogosultsága biztosítva legyen Magyarországon. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségként történő előírását a NAV automatikusan megteszi az adófolyószámlán, amelyről tájékoztatást küld az érintetteknek. Az előírás alapja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) biztosítotti nyilvántartása, a NEAK NAV felé történő adatszolgáltatása. A magyar egészségbiztosítás rendszere adatszolgáltatásokon, bejelentéseken alapul. A hallgatók bejelentésére e nyilvántartásba az Oktatási Hivatal kötelezett, míg például a munkavállalók bejelentésére a munkáltatók. Azok a belföldi magánszemélyek, akik nem szereplenek a nyilvántartásban, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.

Azonban a külföldön tanuló egyetemisták esetében nem minden esetben jelent alapértelmezett fizetési kötelezettséget a kinti hallgatói jogviszony fennállása a fenti adónemre vonatkozóan. Elképzelhető, hogy az adott ország belső jogszabályai szerint az egyetemista fiatal alanyi jogon biztosítottá válik, vagy gyakorta oly jellemzően a tanulás mellett munkát vállal, így már a munkavállalása alapján válik biztosítottá külföldön. A külföldi biztosítotti státusz magyarországi biztosítotti jogviszonyt nem eredményez, azonban a lentebb kifejtettek szerint az orvosilag indokolt ellátások Magyarországon is elérhetővé válhatnak.

Aki más EGT tagállamban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, nemzetközi szervezetnél, vagy olyan államban szerez egészségbiztosítási jogosultságot, amellyel az ellátások biztosítására nemzetközi egyezményünk van, annak az egészségbiztosítási ellátásra szerzett jogosultságát be kell jelenteni a kormányhivatalhoz. A bejelentés ügyfélkapun keresztül is megtehető a „Más EGT tagállamban, egyezményes országban, vagy nemzetközi szervezetnél fennálló biztosítási jogviszony bejelentése” nyomtatvány kitöltésével és beküldésével. A külföldön biztosított egyetemi hallgató ezen bejelentésen keresztül a külföldi biztosítottsága okán a korábban említett egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól mentesülni fog.

Kérdésként felmerülhet, hogy van-e lehetősége a külföldön tanulónak egészségügyi ellátás igénybevételére Magyarországon a bejelentés megtételét követően.

Amennyiben EU (vagy EGT) tagállamban jött létre a biztosítása, és rendelkezik az illetékes külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, úgy jogosult az orvosilag szükséges egészségügyi ellátás magyarországi igénybevételére. Az orvosilag szükséges ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint a Magyarországon biztosított személyek.

Új pályázati felhívások jelentek meg a GINOP PLUSZ program keretében

A ’GINOP Plusz 2.1.3-24’ pályázati felhívás célja a kis- és középvállalkozások (KKV-k) innovációs képességének támogatása. A program keretében mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be pályázatot, de konzorciumok nem vehetnek részt ebben a támogatási programban. A támogatás vissza nem térítendő, összegben 20–50 millió forint közötti, és a projekthez 30% önerőt kell biztosítani.

A főbb követelmények, hogy a vállalkozás legalább 3 fős statisztikai állományi létszámmal rendelkezzen, saját tőkéje érje el az igényelt támogatás összegét, valamint az utolsó lezárt üzleti év árbevétele legalább a projekt teljes költségvetésének kétszerese legyen. A pályázat előkészítése során kötelező részt venni egy innovációs képzésen, és a projektdokumentáció összeállítása regisztrált tanácsadók közreműködésével történik. A benyújtási időszakok 2024. október 29-től 2025. április 22-ig tartanak három szakaszban.

Támogatható tevékenységek közé tartoznak a termelési, gyártási, marketing, értékesítési, logisztikai és szervezeti innovációs tevékenységek. Elszámolhatók a regisztrált tanácsadók költségei, a folyamatfejlesztésben résztvevő munkatársak és megbízottak (legfeljebb 5 fő) költségei, valamint az innovációhoz szükséges eszközök és immateriális javak beszerzési költségei. A projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre, és a várható támogatott projektek száma az előzetes becslések szerint 1500–3750 között lehet.

A „GINOP Plusz 2.1.1-24” felhívás keretében a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című pályázat jelent meg a Széchenyi Terv Plusz részeként. A pályázat célja nagy volumenű, 300-800 millió forint közötti összeggel támogatott termék-, szolgáltatás- és technológiai fejlesztési projektek ösztönzése. A projekteket a KKV-k önállóan, vagy más KKV-kkal, illetve nagyvállalatokkal közösen, konzorciumi formában valósíthatják meg. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 106 880 millió forint.

A pályázatok benyújtásának időszaka 2024. november 13-tól 2025. június 26-ig tart, több értékelési szakaszban. A különböző szakaszok meghatározott gazdasági prioritásokhoz kapcsolódnak.

Három fő területen várják a projektjavaslatokat:

• Az egészséges életmód fenntartását segítő megelőző, gyógyító és ellátó rendszerek fejlesztése.
• A gazdaság zöld átállásának és a körforgásos gazdaság kialakításának támogatása, különös tekintettel az energetikai és agrár technológiákra.
• Egyéb kiválósági projektek az S3 stratégiai területein.

A pályázatok benyújtásának feltétele az NKFIH előminősítés megszerzése, amely igazolja a projekt kutatás-fejlesztési jellegét, valamint a kísérleti fejlesztés és az alkalmazott kutatás arányát. A minősítés megszerzése hónapokat is igénybe vehet. A pályázatokat tématerületenként kétszer lehet benyújtani: 2024 novemberében, valamint 2025 tavaszán (május-június). A támogatás intenzitása 35-65% között változik, a pályázó és a projekt tartalmától függően. A pályázat sikeres befejezésekor kötelező vállalás, hogy a fejlesztés eredményeként forgalomba hozható termék jöjjön létre, és a fejlesztésből származó árbevétel elérje a támogatás 30-50%-át a fenntartási időszak végére.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.