2022.október 18-án benyújtották az őszi adócsomagot. Gyármentő programot indít a Kormány, amelynek keretében nagyvállalatok számára nyújt majd vissza nem térítendő támogatást energiahatékonysági és energiatermelő beruházásokhoz. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Könnyítések az átalányadózásban
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614-es számú törvényjavaslat jelentős könnyítéseket irányoz elő az átalányadózást választóknak. Egyrészt a törvényjavaslat alapján az egyéni vállalkozó átalányadózónak az adóelőlegét a korábbi havi helyett csak negyedévente kellene megállapítania és bevallania. Másrészt az átalányadó választásánál eltörölnék az előző adóévre vonatkozó bevétel mértékéhez kapcsolódó korlátozást, az tehát a korábbi bevétel mértékétől függetlenül választható lenne. Az átalányadózás megszüntetésekor pedig annak ismételt választásáig 4 év helyett elég lenne 12 hónapnak eltelnie. Az adóévre vonatkozó bevételi értékhatár továbbra is az éves minimálbér tízszerese maradna. Az év közbeni áttérésre vonatkozó arányosítási szabályt a törvényjavaslat kiterjeszti azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.
Iparűzésiadó-kedvezmény kisvállalatoknak
A tervek szerint helyi iparűzésiadó-kedvezményben részesülnének azok a kisvállalkozók, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. A törvényjavaslat szerint ezeknek a vállalkozásoknak lehetőségük lesz egy kedvezőbb, a hagyományos módon számított adóalapjuknál alacsonyabb adóalap után fizetni az iparűzési adót.
A fizetendő iparűzési adó mértéke sávos, a vállalkozó árbevételétől függően alakul. 2 százalékos iparűzési adókulccsal számolva 12 millió forintos éves árbevételig csak 50.000, 12–18 millió forintos árbevétel esetén 120.000, 12–25 millió forintos árbevétel esetén pedig 170.000 forint iparűzési adót kell fizetni, ami akár többszázezer forintos adómegtakarítást jelenthet az érintetteknek.
A sávos, egyszerűsített iparűzési adó összeghez a vállalkozónak be kell jelentenie az erre vonatkozó választását, tehát akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben meghoznia az erre vonatkozó döntését.
Változások az áfa törvényben
A törvényjavaslat alapján az áfa szabályok alkalmazásában egy ingatlan akkor is új építésűnek minősülne, ha olyan mértékben átépítik, hogy az az ingatlan funkciójának megváltozását eredményezi (pl. lakásból irodává alakítják). Ebből adódóan az ilyen funkcióváltáson átesett ingatlanok csak áfásan lennének értékesíthetők az egyenes adózás szabályai szerint. Emellett figyelembe kellene venni őket a sorozatjellegű értékesítésnél és az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítható esetek tekintetében is.
A fordítottan adózó építési-szerelési szolgáltatások köre két tekintetben bővül. Egyrészt az ingatlan rendeltetés-változtatására vonatkozó munkák is ebbe a körbe fognak tartozni. Másrészt a jövőben nem csak építési-hatósági, hanem bármilyen hatósági engedélyéhez, tudomásulvételéhez vagy bejelentéshez kötött építési-szerelési munka a fordított áfa hatálya alá esne. Minden olyan munkára igaz ez, amely pl. örökségvédelmi engedélyhez, bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötött. Ez alapján akár egy utólagos hőszigetelés, tetőcsere vagy kerítésépítés is fordított áfás lehet akkor, ha cég a megrendelő. Az ilyen megrendelőknek így nagyon figyelniük kell a jövőben, hogy csakis fordított áfás számlát fogadjanak el a kivitelezőktől, ellenkező esetben egy adóellenőrzés során az adóhatóság megtagadhatja az érintett számlákban foglalt áfa levonását.
A javaslat alapján a számlán csak abban az esetben kell feltüntetni forintban az áthárított adó összegét külföldi pénznemben történő számlázás esetén, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldön adóztatandó.
A törvényjavaslat felhatalmazást adna miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok kidolgozására. Erre tekintettel a jövőben várható a pénztárgéprendszer megújulása, a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatás kiterjesztése, valamint lehetővé válhat az elektronikus nyugtaadás (e-nyugta).
Szigorítás a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanügyleteknél
Az illetéktörvény tervezett módosítása szerint a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás csak akkor lenne illetékmentes, ha a vagyonszerző előző évi árbevételének minimum 50%-a ingatlanhasznosításból származik. Mivel a javaslat elfogadása esetén 2023. január 1-jétől lépne hatályba a szigorítás, akik cégcsoporton belül szeretnék az ingatlanportfóliót menedzselni, azoknak érdemes lehet még idén lépniük, ha egyébként nem felelnek meg az említett árbevétel feltételnek.
Reklámadó – továbbra is marad 0%
A törvényjavaslat 2023. december 31-éig meghosszabbítaná a reklámadó felfüggesztését, vagyis a reklámadó mértéke eddig a dátumig 0% maradna.
Pénzügyi tranzakciós illeték
Azon tranzakciók köre, amelyek nem keletkeztetnek pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, kiegészülne a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetése céljából a Magyar Államkincstár által vezetett technikai számlával.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
A 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben közzé kell tenni a bizonyos méretet elérő cégekre-cégcsoportokra vonatkozó adózási információikat (az ún. társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést). Bár az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak 2023. június 22-ig kell megalkotni azokat a belső jogszabályokat, amelyek az irányelvnek megfelelnek, Magyarország a T/1614-es számú törvényjavaslatban a számviteli törvény változásai között már szerepelteti ezeket a változásokat.
A jogszabálytervezet értelmében, ha egy vállalat vagy vállalatcsoport (konszolidált) árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 275 milliárd forintot, akkor köteles elkészíteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést (a két egymást követő üzleti év közül a későbbire és az azt követő évekre vonatkozóan), amelyet közzé kell tenni, és a vállalkozás internetes honlapján is szerepeltetni kell. Ezt az előírást a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell majd először alkalmazni.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére elsődleges a cégcsoport legfelső szintű anyavállalata kötelezett.
Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azoknak a vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.
Az adatszolgáltatásban többek között az alapvető céginformációkat, a cégcsoport tevékenységeinek rövid bemutatását, a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát, a cégek bevételeit, a tárgyévben fizetendő és megfizetett társasági adó összegét és a felhalmozott adózott eredményt kell bemutatni.
Elektromos töltőállomások létesítésének adóalap kedvezménye
A tervezet alapján elektromos töltőállomás létesítéséhez kapcsolódó adóalap kedvezmény a jövőben vagy „de minimis” támogatásként, vagy az Európai Bizottság Válságközleménye alapján vehető igénybe (az adózó döntése alapján valamelyik jogcímen). Az utóbbi választásának előnye lehet, hogy az adókedvezmény összege nem számít bele a de minimis korlátba. Az új szabályokat a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásában már alkalmazni kell, így a korábban beadott bevallásokat esetlegesen önellenőrizni szükséges.
Gyármentő programot indít a Kormány
A Programra a Kormány 150 milliárd forint költségvetési forrást különített el. A támogatási kérelem benyújtásának feltétele lesz egy online regisztráció a www.gyarmento.hu weboldalon, amely 2022. november 2-án indul.
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A Niveus Consulting Group összefoglalta az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a tervezet tartogat meglepetéseket, egyes ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehet.
Szerda éjjel rendeletben szabályozták a home office-t, ma reggel pedig egy rádióműsorban jelentették be, hogy öt százalékra csökken az elviteles és házhozszállított ételek áfája. Fontos tudni, hogy a rendelet ugyan lehetővé teszi a cégeknek a home office adómentes támogatását, de ahhoz előtte írásban kell módosítani a munkaszerződést. Nem egyértelmű az sem, milyen időszakra adható a támogatás; a Niveus Consulting Group véleménye szerint akár a teljes novemberre kimeríthető. A házhozszállításnál sok problémát jelentene a könyvelésnek, ha hónap közepén lépne életbe a rendelet vagy ha vészhelyzet végével hatályát veszítené – ez sem biztos, hogy hónap végére esik majd.
2019. november 12-én a Pénzügyminiszter beterjesztette a Parlament elé A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló című T/8015. számú törvényjavaslatát. Milyen adóigazgatási eljárásrendet érintő változásokra készülhetünk?
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!