Mégsem készít áfa bevallás tervezeteket a NAV. Marad a fordított áfa a gabona és acélipari termékeknél. Kedvező változások várhatóak a home offiice szabályozásban. Nem mindig hivatkozhatunk „vis maior”-ra, ha késik a beszállítónk. Fontos lehet az informatikai rendszerek felülvizsgálata. Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Mégsem készít áfa bevallás tervezeteket a NAV

November elején még arra számíthattak az adózók, hogy az októberi áfa bevallásukat akár az adóhatóság által kiajánlott áfa bevallás tervezetek módosításával, kiegészítésével és elfogadásával is benyújthatják. A november 12-ei határidő előtt pár nappal azonban megjelent egy kormányrendelet, amellyel a határidőt a veszélyhelyzet végéig kitolták. November 23-án pedig nem is az adócsomagban, hanem A „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló javaslatban került elő ismét ez a kérdés. A javaslat ugyanis végleges jelleggel hatályon kívül helyezné a NAV által készített áfabevallás-tervezetekre vonatkozó szabályokat. Úgy tűnik tehát, hogy a NAV egyelőre hosszabb időre letett arról, hogy az áfabevallás-tervezeteket előkészítse a cégek számára.

Marad a fordított áfa a gabona- és acélipari termékeknél

Az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar kormány részére adott engedélyt bizonyos termékek fordított adózására. Így 2022. július 1-je után is fordított áfa alá esnek majd egyes gabona-, illetve acélipari termékek.

Rugalmasabb Home office szabályozás várható

Gyakorlatilag az első járványügyi korlátozások bevezetése óta napirenden van a home office átfogó, törvényi szintű szabályozásának kérdése. Az elmúlt egy évben ennek ellenére csak rendeleti úton, ideiglenes jelleggel kezelték a megnövekedett home office igényhez kapcsolódó szabályokat. Ez több esetben is ellentmondásokra vezetett, bizonytalanságot szült.

A november 23-án megjelent törvényjavaslat a problémát azzal orvosolná, hogy a Munka Törvénykönyvében jelenleg is szereplő, ám rendkívül rugalmatlan távmunkavégzés-szabályozást kiterjeszti a csak részben otthonról végzett munka esetére is. Jelenleg ugyanis a Munka Törvénykönyve csak a kizárólag otthonról végzett munkát tekinti távmunkának.

A Munka Törvénykönyve mellett módosítanák a munkavédelmi előírásokat is, ráadásul rendkívül előre mutatóan külön szabályokat vezetnének be a kizárólag informatikai eszközön végzett otthoni munka és az egyéb otthonról végzett munka esetében. Előbbi esetben jelentősen csökkentik a munkáltató felelősségét a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása kapcsán. A munkáltató ilyen esetben már csak azért felelne, hogy a munkavállalót megfelelően tájékoztassa a megfelelő munkavégzési hely kiválasztására, és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokról. Ezek alapján pedig a munkavállalónak magának kell kiválasztania a megfelelő munkavégzési helyet. Ez a home office rendkívül korszerű, életszerű szabályozását vetíti előre.

Szintén üdvözlendő, hogy az otthonról dolgozó munkavállalóknak adómentesen adható, szabadon felhasználható költségtérítést is véglegesítik. A veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetőség lesz tehát arra, hogy a legalább részben home office-ban dolgozó munkavállalók részére havonta a minimálbér 10%-áig adómentesen lehessen költségtérítést adni (ez jövőre akár 240.000 Ft-ot is jelenthet a teljes évre). A tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy a költségtérítés a felek megállapodásán alapul, így pont kerülne annak a vitának is a végére, hogy kérheti-e egyoldalúan a munkavállaló a költségtérítést.

Szerződésszegés kimentése

Tudjuk, hogy sokan, akik ezt a hírlevelet olvassák már a karácsonyi bevásárláson gondolkoznak, és mi is olvassuk a hírekben, hogy idén az áremelkedés mellett problémák lesznek az ellátási láncban.

Amennyiben nem érkezik meg az áru időben (és azért a karácsony után átadott karácsonyi ajándék jelent bosszúságot), akkor nem tudunk az ügyfeleink részére szerződésszerűen teljesíteni. Első ránézésre könnyen mondhatjuk azt, hogy ez "vis maior" volt, és ezzel kimenthetjük a szerződésszegésünket, de vajon tényleg így van-e ez?

A beszállítói láncban lévő fennakadásnak sokféle oka lehet, a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján azonban négy, együttes feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ki tudjuk menteni a szerződésszegésünket: 1) szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a 2) szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és 3) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy 4) a kárt elhárítsa. Ha olyan beszerzési láncra támaszkodunk, ami távoli (pl. Kína) országokból szállít árut, jól gondoljuk meg szerződéskötéskor, hogy mi az a fennakadás, ami előre nem látható a szerződéskötésünk időpontjában, és mi az az elvárható cselekmény, amit meg tudunk (vagy meg tudnánk) tenni, hogy ezt a problémát elkerüljük. Ha egy esetleges késedelemnél kiderül, hogy számíthattunk rá előzetesen, vagy nem tettük meg az elvárható intézkedéseket, felelősek leszünk a szerződésszegésért.

A későn átadott ajándék néha ugyan csak sértődéseket szülhet, a szerződésszegés azonban - ha nem tudjuk kimenteni - komoly anyagi károkkal járhat.

IT rendszerek felülvizsgálata, egyedi megoldások

Számos korábbi tapasztalatból kiindulva úgy látjuk, hogy nagyon fontos terület az Ügyfeleknél az IT és az esetleges egyedi fejlesztési igény. Nem kétséges, hogy a hatékonyságnövelés, vagy éppen a megtakarítás, esetleg a pandémia alatti zavartalan működés záloga a jól szervezett folyamatok szoftveres támogatása. Együttműködő IT partnerünk felajánlásával engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljunk egy 2 órás ingyenes IT konzultációt (igényfelmérést).

Az együttműködő IT partnerünk közel 150 fős szakembergárdával áll rendelkezésre, akik teljes körű és személyre szabott szoftverfejlesztési megoldást ajánlanak, amely tartalmazza a szoftver tervezést, reszponzív felhasználói felület (UI) és tapasztalat (UX) felépítését, projektmenedzsmentet, minőségbiztosítást és az elkészült alkalmazás üzemeltetését is. Az ingyenes konzultációval kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal!

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.