Home office- nincs szabályozva

A jogszabályok ezúttal nem kijárási korlátozásról, hanem kijárási tilalomról szólnak, viszont csak este 8 után lép életbe a tilalom.  Ezt követően úgy tűnik, hogy csak a legkivételesebb esetekben lehet valaki az utcán. Ez elsősorban a munkavégzést jelenti, valamint egyéb ’rendkívüli eseteket’ (például a versenyszerűen sportolókat), ezt azonban igazolni kell. Az igazolásnak ráadásul előre meghatározott módon kell történnie, ennek pontos formáját a kormány honlapján lehet majd megismerni.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint kérdés, hogy ezek után hogyan alakul az irodai munkavégzés. Bár egész nyáron napirenden volt, a mai napig nem született meg az otthoni munkavégzésre vonatkozó jogszabály-csomag. Így továbbra is az erősen hiányos jogi környezetben kell a munkáltatóknak és a munkavállalóknak megegyezniük a munkába járásról. Mivel nincsen konkrét napközbeni kijárási tilalom, így – ha a munkaszerződés ezt nem teszi lehetővé – a munkáltató hozzájárulása nélkül nincsen jogi lehetősége a munkavállalónak otthon maradni, ehhez a munkaszerződés módosítása szükséges.

Adózási szempontból továbbra is problémásnak tűnik, hogy amíg a munkába járás támogatása kedvezményes adózás mellett lehetséges, addig az otthonmaradók részére csak bérként juttatható rezsihozzájárulás. Ez utóbbit tette volna a hírek szerint adómentessé a home office csomag.

Vis maior – lehetett rá készülni

A szabadidős tevékenységeket úgy tűnik, hogy még a tavaszinál is szigorúbban szabályozzák. Egyértelmű, hogy az edzőtermek és más sportlétesítmények az élsportolókon kívül nem fogadhatnak látogatókat és a szálláshelyek részére sem teszik lehetővé a nem üzleti, vagy oktatási célú vendégek fogadását.

Itt a fő kérdéssé az, hogy a szerződések – legyen szó egyedileg letárgyalt szerződésről vagy általános szerződési feltételről – a tavaszi helyzetből okulva tartalmaznak-e rendelkezést arra, hogy a veszélyhelyzet elrendelése esetén hogyan számolnak el egymással a felek. Ha nincs erre külön megállapodás, akkor gondosan kell vizsgálni azt, hogy a szerződéskötéskor mennyiben volt előrelátható a mostani lezárás. Hiszen arra lehetett számítani, hogy lesznek valamilyen korlátozások az ősszel, de annak mértéke bizonyos szereplőket meglepetésként érhetett. Így például a szállodák a külföldi vendégek elmaradására felkészülhettek, de a belföldi turizmus eddig alapvetően működött. Kérdés, hogy ki viseli a mostani lezárás jogkövetkezményeit.

Adózási szempontok – semmi konkrétum

A tavaszi veszélyhelyzet során számos általános jellegű adókönnyítést is bevezettek a korlátozások mellé, így például KATA mentesség, társasági adó halasztás, járulékkedvezmények, általános bértámogatás, stb. Egyelőre ezekről csak rövid távú intézkedések vannak bizonyos ágazatokban működő vállalatok számára (így 1 havi járulékmentesség és bérkompenzáció, bizonyos feltételek teljesítése esetén). De például hétvégén az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már a társasági adó felezését és az iparűzési adó felfüggesztését is javasolta. A Niveus Consulting Group álláspontja az, hogy a társasági adó csökkentése nem vezetne jelentős eredményre, hiszen kevés cég lesz idén nyereséges és pont a veszteséges cégek támogatására lenne elsősorban szükség. Ilyen lehetne az éttermeknek – amelyek szerdától kizárólag házhozszállítást, illetve elvitelre történő kiszolgálást végezhetnek – az 5%-os éttermi áfa kiterjesztése az említett két tevékenységre legalább a korlátozások 30 napjára, jelenleg ugyanis ez az általános 27%-os kulcs alá esik. Az áfa ugyanis a társasági adóval szemben nem az eredmény, hanem a bevétel után fizetendő, ezzel tehát azokat a cégeket (is) segítik, akik bevállalják, hogy a munkavállalók megtartása érdekében nyereség nélkül is továbbműködnek.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere hozzátette, hogy az iparűzési adó mentesség szintén azokon segítene, akiknek van forgalma (bár azon cégek esetében, főleg a szolgáltatói szektorban, ez jelentős könnyebbség is lehet). Itt azonban egyéb áttételes hatásokat is mérlegelni szükséges (például az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását)