Kérhetem a fizetésemet Revolutra? Az alternatív fizetési szolgáltatókra vonatkozó előírások

26/12/2019

A pénzkezelés régóta szabályozott terület és néhány éve már nem csak bank kezelhet pénzt. A Revolut és a Transferwise például nem bank, hanem elektronikuspénz-kibocsátó. Nem vezetnek bankszámlát, hanem csak elektronikus pénzt bocsátanak ki az általunk odautalt pénz helyett. Ez nagyon leegyszerűsítve abban különbözik a bankok tevékenységétől, hogy nem saját maguk vezetik a bankszámlánkat, hanem összegyűjtik a pénzt, elhelyezik a saját bankszámlájukra (a Revolutnak többek között a Lloyd Banknál van számlája) és cserébe egy elektronikus nyilvántartást vezetnek, ahol látható, hogy mennyi pénzünk van náluk. Az elektronikus nyilvántartásban szereplő összeggel fizetni tudunk akár egymás számlái között, akár más szolgáltatóknál.

Munkabér utalása alternatív számlára? igen, de költséggel jár

Lehet egy cégnek alternatív számlája? Igen. Ugyanakkor a magyar adójogi szabályok megkövetelik, éppen az adóbeszedés biztosítása érdekében, hogy az áfaalanyok pénzforgalmi számlán keresztül bonyolítsák az áfaköteles tevékenységüket. Ugyanezt a célt szolgálja a vállalatok közötti készpénzfizetés korlátozása. (Vállalkozások egymás között maximum másfél millió forintig fizethetnek készpénzben, az ezt meghaladó összegeket utalással kell teljesíteni.) Az alternatív szolgáltatók azonban nem vezetnek bankszámlát, csak egy elektronikus nyilvántartást.

„Hiába nem tekinthető bankszámlának az alternatív számla, az adószabályok által megkövetelt pénzforgalmi számla definíciójának mégis megfelel.” - hangsúlyozta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Két korlátozás azért így is marad. Egyrészt a magyar cégeknek mindenképpen kell nyitniuk legalább egy magyarországi bankszámlát. Másrészt a Revolut, Transferwise és hasonló számlákat be kell jelenteni a NAV felé, mint külföldi bankszámlát. Eltitkolni tehát nem lehet, és nem is érdemes ezeket a számlákat, hiszen, ha máshonnan nem, a könyvelésből ki fog derülni, hogy a cég máshova is kap pénzt a vevőktől.

Egyre gyakoribb, hogy egy cég nem csak a bevételeit szeretné alternatív számlára kapni, hanem a munkavállalói kérik a fizetésüket ilyen szolgáltatókhoz utalni. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkabért készpénzben vagy fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hasonlóan a céges számlákhoz, itt is levezethető, hogy az alternatív számlák is fizetési számláknak minősülnek. Eddig tehát rendben van.

Na de ki fizeti a révészt? A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóra lehet terhelni az utalási költséget, ha külföldi számlára kéri az utalást. Mivel a Revolutnak és a Transferwisenak egyelőre csak nemzetközi utalással lehet fizetni, ezért ennek az utalási költségét a cég minden további nélkül levonhatja a munkavállaló béréből. Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor az alternatív számlák költségeit elemezzük-hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group szakértője.

Cafeteria-kártyák

Az elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja. Egyedül a SZÉP Kártya, ami változatlanul kedvezményesen adózik, illetve néhány

nagyon célzott juttatás. A SZÉP Kártyára utalható összegeknek viszont felső korlátja van. Ezzel szemben több piaci szereplő is ajánlja az elektronikus utalványkártyát. „Látni kell azonban, hogy ezek az utalványok már a bérrel azonos módon adóznak. Adminisztratív könnyítést jelenthetnek tehát, és felső korlát nélkül adhatók, de nem biztos, hogy a munkavállalók örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét.” -tette hozzá Fischer Ádám.

Előnye viszont, hogy sokkal rugalmasabb, a cafeteria ugyanis nem munkabér. Ez azért fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató például egy évközi emelés érdekében, miközben a cafeteria-kártyákra juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható. Amikor a maihoz hasonló ritmusban emelkednek a bérek, ez is egy megfontolandó irány lehet a munkavállalók javadalmazására.

News

Sajtóközleményünk az őszi adócsomag tervezetéről

A Niveus Consulting Group összefoglalta az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a tervezet tartogat meglepetéseket, egyes ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehet.

Véleményünk a Kúria döntéséről a „légiutas-adó” hatályon kívül helyezése kapcsán

A Kúria 2023. március 28-án 2023. január 1-i visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte a XVIII. kerületi önkormányzat „légiutas-adóról” szóló önkormányzati rendeletét. Több, anyagilag nehéz helyzetben lévő önkormányzat is mérlegeli azt, hogy különböző települési adókat vezetne be, így a Kúria ítélete fontos forrás lehet nekik és a települési adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is arra vonatkozóan, hogy települési adót milyen keretek között lehet bevezetni- foglalja össze a Niveus Consulting Group.

A Niveus Consulting Group véleménye a távközlési különadó hatásairól

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!