Brexit: Deal vagy no-deal – Ez itt a kérdés?

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint az érintett vállalkozások életében a Brexit még akkor is jelentős változásokat hoz, ha 2020 végéig az Európai Unió és az Egyesült Királyság valamennyi területen szoros és széles körű partnerséget alakít ki.

A Brexittel ugyanis az Egyesült Királyság kilépett az EU tagállamok áfa és vámuniójából és ezért az átmenti időszak lejárta, 2021. január 1.  után az onnan érkező árukat harmadik országból érkező import áruként kell kezelni az EU tagállamokban, az oda szállított áruk pedig exportnak fognak minősülni. Ezzel pedig elkerülhetetlenül új kötelezettségek keletkeznek majd a felek közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatokban.

Teendők január 1-től -megállapodás esetén

• Ahhoz például, hogy egy vállalkozás a vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységet folytasson (árukat importáljon az Unióba, vagy exportáljon az Unióból) első lépésként egyértelműen azonosítania kell magát a vámhatóság előtt. Ehhez vámazonosító számmal, úgynevezett EORI-számmal kell rendelkezni, ami jövőre már az Egyesült Királyságot érintő ügyletek esetében is szükséges lesz.

• Emellett vám-árunyilatkozatot kell benyújtani bármely árunak az Egyesült Királyságba történő bevitele vagy az Egyesült Királyságból való kivitele, illetve az áruk Egyesült Királyságon keresztül történő szállítása esetén. Előfordulhat továbbá, hogy a vám-árunyilatkozaton kívül biztonsági és védelmi adatokat is szolgáltatnia kell.

• Az egyértelműnek tűnik, hogy az EU tagállamok és a UK közötti ügyleteket jövőre már nem közösségen belüli, hanem harmadik országos ügyletként kell feltüntetni az áfa bevallásokban. Arra azonban nem feltétlenül gondol mindenki – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet - hogy mivel az importra más áfa szabályok vonatkoznak, mint a közösségen belüli beszerzésekre, akár a teljes értékesítési lánc áfa kezelése is változhat.

Teendők január 1-től – abban az esetben, ha nincs megállapodás

Ha év végéig nem jön létre megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között akkor pedig még lényegesebb változások várhatók.

• Ekkor ugyanis az Egyesült Királyság már nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is harmadik országnak fog minősülni, és emiatt az említett alakiságokon túlmenően az Egyesült Királyságból az EU-ba (és viszont) behozott áruk után vám fizetési kötelezettség is keletkezhet. Emellett bizonyos, az EU-ba az Egyesült Királyságból (és viszont) belépő árukra vámkontingensek vonatkozhatnak és bizonyos áruk behozatalához különleges engedélyekre lehet szükség. Sőt, a vámeljárásokhoz pénzügyi képviselőre is szükség lehet.

• Ha pedig valamely gyártó egyesült királysági anyagot használ fel vagy valamelyik termelési folyamatot ott hajtja végre, akkor az érintett áruk a meglévő uniós preferenciális rendszerek keretében többé már nem minősülnek „származónak”.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az Egyesült Királyságból történő beszerzéseik miatt jelentősen megnőne az import volumene, érdemes lehet előre érdeklődni a vámhatóságnál az elérhető vámegyszerűsítési és vámkönnyítési lehetőségekről. Javasolt lehet továbbá vámhatósági engedélyeket kérni, amelyek birtokában a telephelyéről is elvégezhető a vámkezelés és csak időszakosan kell benyújtani árunyilatkozatokat – javasolja a szakértő.

Az importbeszerzések megnövekedett volumenére tekintettel  érdemes  megfontolni az AEO, azaz Engedélyezett Gazdálkodó státusz megszerzését is, ami automatikusan együtt jár az importáfa önadózással történő megfizetésének lehetőségével.

Jó hír lehet az érintetteknek, hogy míg az áfa és vám területén a kereskedő cégeknek jelentős változások jöhetnek jövőre, addig a jövedelemadózásukat a Brexit nem fogja jelentősen érinteni. A legtöbb EU tagállam, így Magyarország ugyanis nemzetközi egyezményt kötött az Egyesült Királysággal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alkalmazására pedig nincs hatással hogy az Egyesült Királyság EU-tag vagy sem.