01/09/2020
Hétfőn több régen várt vállalkozás-támogató intézkedést jelentett be a kormány. A bejelentések egyaránt segítik a kis- és a nagyvállalatokat is, mindkét esetben nagy hangsúlyt fektetve a beruházások támogatására-összegzi a Niveus Consulting Group
A KIVA értékhatárok növekedése
A Niveus Consulting Group is régóta és többször jelezte, hogy a KIVA értékhatárt jelentősen meg kellene emelni, hogy minél több vállalkozás vehesse igénybe ezt a kedvező, foglalkoztatás- és beruházásösztönző adót. A tegnap bejelentett értékhatár emeléssel még több vállalkozást tudnak „becsábítani” ezen speciális adózási forma alá.
A KIVA a foglalkoztatást ösztönzi, azzal, hogy alacsonyabb az adókulcs, mint a szochónál. Ezzel együtt az adóalap különleges meghatározása révén támogatja a beruházásokat, hiszen – szemben a társasági adóval – nem az értékcsökkenés révén engedi elszámolni a beruházások értékét, hanem egyszerűen nem kell társasági adót fizetni mindaddig, amíg a tulajdonos nem vesz ki osztalékot. Azaz a beruházások teljes egészében ’elszámolhatóak’. Egyúttal az adó bünteti az osztalékfelvételt, mert több adót kell fizetni az osztalék esetében, mintha társasági adót fizetne a cég. Ezek mind arra terelik a céget, hogy minél több alkalmazottjuk és beruházásuk legyen, másképp fogalmazva, azoknak előnyös az adó, ahol a tulajdonosok hosszú távon gondolkodnak és a bevételeket elsősorban a cég működésére, fejlesztésére fordítják.
Fejlesztési tartalék felső határának eltörlése
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a fejlesztési tartalék felső határát már így is nagyon megemelték, így kevés céget fog ténylegesen érinteni a 10 milliárdos felső határ megszüntetése, de mégis jól mutatja a kormányzati szándékot: minél jobban ösztönözni a beruházásokat. Hasonlóan ugyanis a KIVA-hoz, a fejlesztési tartalék szabályozásában is megfigyelhető a beruházásösztönzési cél: a fejlesztési tartalékot lekötő cég a fejlesztési tartalék összegével csökkentheti az adóalapját, majd a beruházás aktiválásával egyidejűleg oldja fel a tartalékot és fizeti meg elnyújtva a halasztott adót.
A szabály leegyszerűsítve lehetővé teszi, hogy egy cég a teljes jövőbeni (4 éven belüli) beruházását elszámolja az adóalapból, ne kelljen hosszú éveken, évtizedeken keresztül értékcsökkenés keretében érvényesíteni a költségeket
Áfa-bevallások
A hír nem új, hiszen az online számlával egyidejűleg belengette a kormány, hogy a NAV – miután szinte minden adat a rendelkezésére fog állni – el fogja készíteni a cégek áfa-bevallásának tervezetét. Ezt úgy kell majd elképzelni, mint az szja-bevallást: a cégnek nem kell áfabevallást készítenie, hanem kap egy tervezetet a NAV-nál meglévő adatok alapján, és azt egyszerűen el kell fogadnia vagy ki kell egészítenie, ha szükséges. Utóbbira főleg akkor lehet szükség, ha egy cég külföldről szerzett be árut vagy vett igénybe szolgáltatást, hiszen a külföldi cégek által kibocsátott számlák értelemszerűen nem kerülnek be az online számla rendszerébe, illetve lehetnek egyéb speciális esetek is, amikor a javításra szükség lehet (például telefonszámlák, gépjármű bérleti konstrukciók stb.).
Ehhez fűzött most konkrét határidőt a bejelentés: 2021. második fele. Innen már tényleg alig néhány lépés lesz, hogy az online számla rendszeren keresztül beküldött adatok alapján a cégeknek semmilyen további adatot, információt, bevallást ne kelljen küldeniük a NAV-nak. „Várhatóan ez is nagyban segíteni fogja az állam áfa-beszedési hatékonyságát, amely így is nagyot javult Magyarországon az elmúlt évben.” -tette hozzá a Niveus Group Consulting szakértője.
