30/03/2023
Szakértők segítségével a Napi.hu annak járt utána, hogy közel 9 hónappal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése előtt a magyar magánszemélyeknek és vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak a többletadóztatás elkerülésére. Annyi bizonyos, általános megoldás nincs, mindenkinek egyénileg kell okosnak lenni.
Speciális konstrukciókkal, adótanácsadói konzultációkkal, a tervezés megváltoztatásával, az amerikai belső adózási források áttekintésével, strukturált termékekkel talán lehet megoldásokat találni – tudta meg a Napi.hu a Niveus Consulting és a WTS Klient szakértőitől. (Az is nyilvánvaló, a már csak december 31-ig hatályos egyezménnyel kapcsolatban még számos elképzelés fog napvilágot látni, korábban a Napi.hu is körbejárta a témakört.)
Milyen következményekkel számoljanak a befektetni kívánó magyar állampolgárok, akik a magyar jog szerinti adóalanyok?
A WTS Klient szerint kétségtelen, hogy egyezmény hiányában az osztaléknak, illetve kamatnak minősülő jövedelmek esetében egy magyar adóilletőségű magánszemélynek, a jelenleginél jóval magasabb adóteherrel kell majd számolnia egy USA-pénzügyi eszköz, vagy részesedés közvetlen tartása esetén.
Az Amerikai Egyesült Államok-béli befektetési szolgáltatón keresztül tartott amerikai tőzsdei részvények értékesítésénél, azt is a számításba kell még venni, hogy egyes kedvezményes magyar adózási szabályok (például az úgynevezett adókiegyenlítés lehetősége) nem lesznek majd alkalmazhatók.
Nézzük meg, ha egy magyar adóilletőségű magánszemély például munkavállalói részvényjuttatás keretében munkáltatója USA-béli anyavállalatának részvényeit kapta! Mi a teendője? Számára mindenképpen javasolt a meglévő részvénypozíciók áttekintése, adott esetben másfajta pénzügyi instrumentumokká való átkonvertálása, de legalábbis az amerikai belső (forrás)adóztatási szabályok átfogó kiértékelése.
Ilyen kegyetlen számokra készüljünk?
A Niveus szakemberei szerint az egyezmény alapján számos esetben az USA és Magyarország egyáltalán nem, vagy kizárólag korlátozottan adóztathatta az USA adóalanyoktól a magyar illetőségű adóalanyok részére történő kifizetéseket.
Az egyezmény felmondása után számos jövedelemtípus esetében (így osztalék, kamat, jogdíj) az USA
30 százalékos os forrásadót fog levonni,
amelyet még magyar kötelezettség is terhelni fog (5 százalékos személyi jövedelemadó és számos esetben 13 százalékos szociális hozzájárulási adó).
Mit gondoljunk át, hogyan változtassunk eddig tervezésükön?
Erre nincs általános érvényű megoldás, minden esetben egyedileg kell vizsgálni, így adótanácsadói konzultáció javasolt – hangsúlyozta a Niveus.
Ám ha az értékpapírt valamilyen speciális konstrukcióban (például strukturált termékek, amelyek többek között USA termékeket is magukban foglalnak) nem amerikai cég bocsátotta ki, illetve a befektetési szolgáltató egy olyan országban található, amellyel mind az USA, mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a forrásadó alóli mentességekről részben, vagy egészben az ominózus egyezmény rendelkezik, akkor a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektetőnél a többletadóztatás elkerülhető.
80 bilaterális egyezmény létezik
A WTS Klient szerint fontos tudnivaló, hogy a Pénzügyminisztérium mindenki számára elérhetővé teszi a hatályos, és alkalmazható kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szövegét, közel 80 bilaterális egyezményről van szó, itt is megéri az utánajárás.
Ezt tekintsék át a vállalatok!
Létezik két olyan szempont, amelyeket az elkövetkező időszakban fontos lehet áttekinteni minden olyan vállalatnak, ahol tagi, részvényesi oldalról amerikai illetőségű társaság érintett.
Az egyik ilyen szempont az úgynevezett belföldi ingatlannal rendelkező társaságok adóztatása, a másik pedig az úgynevezett cégcsoport-finanszírozással érintett struktúrák.
Amennyiben egy amerikai hátterű vállalatcsoporton belül egy magyar társaság eszközeinek meghatározó hányada belföldi, Magyarországon fekvő ingatlanokból áll (például egy magyar ingatlanos projekttársaság) és egy ilyen társaságban a tengerentúli anyavállalat értékesíti a részesedését, a jelenlegi adóegyezmény nem teszi lehetővé, hogy Magyarország megadóztassa ezen részesedés értékesítésen az elért nyereséget.
2024 januárjától – értelemszerűen az adóegyezmény hiányában – már nem érvényesül ez a korlát, így az USA hátterű ingatlanos projekttársaságok esetében kiemelt figyelmet szükséges szentelni az esetleges exit pozíciók optimalizálásra.
Ami a cégcsoport-finanszírozással foglalkozó magyar társaságok számára újabb szempont, hogy mindig is alapvető fontosságú volt működésük kapcsán Magyarország kiterjedt adóegyezményi hálózata a kamat és osztalék jövedelmek forrásadóztatása körében. Az egyezmény hatályon kívül helyezésével itt is nyílik egy újabb terület, ahol megváltozott körülményekkel kell szembesülniük USA hátterű cégcsoportoknak.
Vagyis tetszik, nem tetszik, elképzelhető a meglévő struktúrákhoz történő hozzányúlás – mutatott rá a WTS Klient.
Miképp alakulnak át az osztalékfizetési szabályok?
A Niveus szerint mennyiben az amerikai kibocsátó közvetlenül a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektető részére fizet osztalékot, úgy az adókötelezettség:
egyezmény alapján 15 százalék (csak USA forrásadó),
egyezmény hiányában 48 százalék (30 százalék USA forrásadó, valamint 5 százalék magyar szja és 13 százalék szocho), utóbbi azonban legfeljebb a minimálbér 24-szerese lehet).
Ám mutatkozik két megoldási mód is – igaz, sok munkával jár, mint az alábbiakból hamarosan kiderül. Ha az értékpapírt egy amerikai cég bocsátotta ki, illetve végső soron az ebből származó bevételt, jövedelmet magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére fizetik meg, úgy nagyon speciális adminisztrációval lenne csak elkerülhető a kettős adózás (például a befektető adóügyi illetőséget vált), vagy esetlegesen a korábban említett strukturált termékekkel.
Adózás a kamat után
Amennyiben az amerikai kibocsátó közvetlenül a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektető részére fizet kamatot, úgy az adókötelezettség:
egyezmény alapján 15 százalék (magyar szja),
egyezmény hiányában 48 százalék (30 százalék USA forrásadó, valamint 5 százalék magyar szja és 13 százalék szocho – utóbbi esetében, mint egyéb jövedelem, nincs felső korlát).
Ne feledkezzünk meg a brókercégekről
Annál is inkább, mert velük kapcsolatban is számtalan kérdés merült fel az egyezmény felmondása miatt (is) bizonytalanná vált jövőre nézve. A Niveus szerint általánosságban egy brókercég feladata, hogy az értékpapírokat venni és eladni akaró feleket összekösse és lebonyolítsa a közöttük végbemenő tranzakciót.
Mindezek alapján a brókercég adóköteles bevétele a kapott szolgáltatási díjból ered (nem pedig az értékpapírokkal kapcsolatos kereskedelem eredményéből, mivel az a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektetőt illeti meg).
Amennyiben a kifizetés, nyereség USA illetőségű személytől ered, úgy az a brókercég saját adózását nem befolyásolja, ő a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektetővel szemben legfeljebb kifizetőként járna el (a forrásadóval is csökkentett összeg tekintetében). Ugyanakkor hazai kifizető hiányában (így nem magyar adóügyi illetőséggel bíró brókercég esetében) a teljes magyar adókötelezettség teljesítése (így számítások, bevallás, fizetés stb.) a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektető feladata lenne – húzta alá a Niveus.
