01/03/2020
Munkaviszony vs. KATA
A visszaélések csökkentése érdekében a KATA szabályai között van egy szigorú vélelem. Ez a sajátságos jogi eszköz azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén egy bizonyos következtetést le lehet vonni anélkül, hogy a következtetés valóságát bizonyítani kellene. A vélelem rendszerint „megdönthető”, de az ellenkezőt bizonyítania annak kell, aki valamilyen tényt állít.
A KATA esetében a vélelem úgy szól, hogy ha egy cégnek egy KATA-s vállalkozó egy évben több mint egymillió forint nettó összeget számlázott, akkor az a vállalkozó munkaviszonyban állt a céggel. Ebben az esetben tehát nem a NAV-nak kell bizonyítania, hogy ez valójában munkaviszony volt, hanem a számlabefogadó cégnek azt, hogy nem az volt.
A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettőt teljesül*. Részben a szerződés, illetve a valós események határozzák meg, hogy a feltételek teljesültek-e.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint kérdés, hogy van-e helye a vélelem megdöntésének akkor, ha nem teljesül a feltételek közül legalább kettő. A törvény szerint a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul. „Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy más módon a vélelem nem dönthető meg. Ugyanakkor az általános adózási alapelvek megkövetelik, hogy a jogviszonyokat a valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgáljuk. Elképzelhető olyan eset, amikor a feltételek közül nem teljesül kettő, mégis teljesen nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk munkaviszonyról. Nem világos és nincs erre vonatkozóan semmilyen adóhatósági útmutató vagy bírósági döntés, hogy ilyenkor mi a helyzet?” – tette hozzá.
Mire készüljenek az érintettek?
A NAV statisztikái szerint évente kb. 15.000 KATA-s vállalkozást ellenőriznek. Ez várhatóan emelkedni fog az idei bejelentések eredményeként. Azt is látni kell, bár erre a NAV nem adott ki semmilyen tájékoztatást, hogy az ellenőrzés sokkal hatékonyabb, ha nem az egyes vállalkozókat ellenőrzik, hanem azokat a cégeket, amelyek befogadták a KATA-s vállalkozók számláit. A Niveus Consulting Group szakértője szerint különösen célkeresztbe kerülhetnek azok a cégek, amelyek nagy számban jelentettek egymillió forint feletti összegben KATA-s alvállalkozókat.
Ha a NAV az ellenőrzés során a KATA-s szerződést átminősíti munkaviszonnyá, azzal senki sem jár jól, de leginkább a számlát befogadó cég izgulhat. A KATA-s vállalkozó esetében a NAV úgy fogja tekinteni, hogy az általa (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bére volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15% szja-t és a 18,5% munkavállalói járulékot. A KATA-s vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50.000 forint KATA díjon felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani.
A KATA-s vállalkozóktól számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19% összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50%-a, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200%-a is lehet. Látható, hogy egy olyan cégnek, aki havi ötmillió forint összegben fogad be KATA-s számlákat, annak havi szinten legalább 2, rosszabb esetben 5 millió forint befizetésével kell számolnia. Ez az összeg úgy jön ki, hogy kb. 1 millió forint a szocho és a szakképzési hozzájárulás, valamint az összes meg nem fizetett adó – kb. 2 millió forint – után fizetendő 50% vagy 200% bírság.
Vigyázz, felkészül, rajt…
Adóellenőrzésre leginkább úgy készülhetünk fel jól, ha tudjuk bizonyítani, hogy a jogviszony ténylegesen nem munkaviszony és a szerződések rendben vannak. Ha nincs szerződés, vagy az nem a valóságot tükrözi, akkor előfordulhat, hogy annak ellenére nem tudjuk bizonyítani legalább két ’megdöntési’ feltétel teljesülését, hogy azok valójában teljesülnek. Hiszen egy adóeljárásban a NAV is elsősorban az okirati bizonyítékokra támaszkodhat.
Érdemes azt is végig gondolni, hogy milyen iratokkal, bizonyítékokkal tudjuk az egyes körülmények teljesülését igazolni. Mivel a vélelem megdöntése a cég feladata, ezért ezeket az iratokat, bizonyítékokat célszerű a szerződéssel együtt rendszerezve őrizni, hogy egy esetleges adóellenőrzéskor könnyen át lehessen adni a revizornak. Ez azért is fontos, mert az új eljárási szabályok miatt nagyon lerövidültek az ellenőrzések. Ez természetesen nagy könnyebbség a cégeknek, nem kell évekig húzódó adóellenőrzéstől tartani, de arra is sarkall, hogy rendszerezve, könnyen előkereshető módon őrizzük az iratokat.
Az iratok mellett kulcsszerepet játszhatnak az érintettek által tett nyilatkozatok, mivel ezek során mindenkit igazmondási kötelezettség terhel, éppen ezért ügyelni kell rá, hogy pontosan azt mondjuk, ami történt. Ezt enyhíti az, hogy az ellenőrzés alá vont cég vagy vállalkozó nem köteles nyilatkozatot tenni. Ha viszont mást ellenőriznek, például az üzleti partnerünket, akkor nem tagadhatjuk meg a vallomástételt, mindenképpen el kell mondani, amit az ügyről tudunk.
*A törvény értelmében a munkaviszony vélelmét akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét feltétel közül legalább kettő teljesül:
a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (hanem közreműködőt vett igénybe – vagy erre lehetősége volt a megbízás teljesítésében);
a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem olyan személytől szerezte, akitől az év során 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett;
az a személy, akitől a kisadózó 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll;
a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, akitől a naptári év során 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerzett;
a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg;
ha a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve maga a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, vagy főállású vállalkozásban.
