A vagyonadó-törvény a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek és egyes vagyonkezelési konstrukciók éves adóztatását teremtené meg. A szabályozás nem egyszerűen egy ingatlanadót jelentene: az adóalapba – a törvényben meghatározott módon – az ingatlanok mellett pénzeszközök, értékpapírok, társasági részesedések, kriptoeszközök, ingóságok, járművek és más vagyoni értékű jogok is bekerülhetnek. A vagyonadó szempontjából ezért különösen fontos, hogy az adózó ne csak az egyes vagyontárgyak értékét, hanem a teljes nettó vagyonának szerkezetét is előre felmérje.
Kik az adóalanyok?
A törvény négy fő adóalanyi kört nevesít: a belföldi illetőségű magánszemélyt, a külföldi illetőségű magánszemélyt, valamint a belföldi és külföldi illetőségű „vagyonkezelési adóalanyt”. Utóbbi körbe nemcsak a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és a magánalapítvány tartozhat, hanem bizonyos, külföldi jog alapján létrejött, hasonló funkciójú szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg is. A belföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége főszabály szerint a belföldi és külföldi vagyonelemekre egyaránt kiterjed. Ezzel szemben a külföldi illetőségű magánszemély és vagyonkezelési adóalany magyarországi adókötelezettsége lényegesen szűkebb, de nem kizárólag a magyar ingatlanokra terjed ki: a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedés, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés is érintett lehet.
Mi kerül az adóalapba?
A jogszabály nagyon szélesen határozza meg a „vagyonelem” fogalmát. Ide tartozhat többek között az ingatlan, ingó dolog, pénzeszköz, befektetési nemesfém és drágakő, társasági részesedés, értékpapír, pénzügyi eszköz, kriptoeszköz, biztosítási szerződés alapján fennálló jog, valamint opciós vagy más szerződéses jogosultság. A szabályozás tehát nem a vagyon jogcímét vagy formáját, hanem annak pénzben kifejezhető értékét tekinti kiindulópontnak. A közös tulajdonú vagyonelemeket a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni, a házastársi közös vagyon esetében pedig a szabályozás külön rendelkezéseket tartalmaz.
A nettó vagyon logikája érvényesül, hiszen a belföldi illetőségű adózó adóalapja az adóköteles vagyonelemek számított értékének együttes összegéből a megfelelően igazolt tartozások levonása után fennmaradó, egymilliárd forintot meghaladó rész. A tartozás azonban nem automatikusan vonható le: a javaslat a fennállást és az igazolhatóságot is feltételül szabja. A külföldi illetőségű adózónál még szűkebb a levonhatóság: ott csak az érintett adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó, ténylegesen fennálló és igazolt tartozás csökkentheti az alapot.
Mekkora az adó?
A szabályozás progresszív, de kétlépcsős adómértéket alkalmaz. Az egymilliárd forintos nettó vagyon feletti adóalaprész 100 milliárd forintig 1 százalékkal adózik, a 100 milliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a küszöb nem adómentességi sávként működik, hanem az egymilliárd forintos határ feletti nettó vagyonrész képezi az adóalapot.
A fizetendő adó bizonyos tételekkel csökkenthető. Ilyen lehet a törvény alapján kötelezően igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás díjának 50 százaléka, legfeljebb 2 millió forintig. Emellett levonható lehet az adóalapba bevont vagyonelem után megfizetett helyi adó, gépjárműadó, illetve bizonyos külföldi, ezekhez hasonló adó. A szabályozás ezzel részben mérsékli a vagyonadó és más vagyoni típusú közterhek párhuzamos terhelését.
Az ingatlanoknál az értékelés lesz a kulcskérdés
A vagyonadó egyik legösszetettebb része az ingatlanok értékelési rendszere. A jogszabály többféle módszert épít egymásra, és nem minden esetben szükséges azonnal egyedi szakértői értékbecslést készíteni. Az ingatlan számított értékének meghatározásakor bizonyos esetekben a szerzéskori ügyleti érték, annak időközbeni indexálása, az adóhatóság országos tömeges ingatlanértékelési modellje, illetve független szakértő által megállapított forgalmi érték is szerepet kaphat.
A lakások és egyes mezőgazdasági ingatlanok esetében az adóhatóság tömeges értékelési modellje különösen fontos lehet. A modell az ingatlan-nyilvántartási, ügyleti, érték- és egyéb térbeli, műszaki és környezeti adatokat használja fel, és a tárgyév utolsó napjára fennálló állapot alapján állapítja meg a számított értéket. A lakásoknál a törvény az MNB lakásárindexeit is beépíti az értékkövetésbe.
Összességében a vagyonadó két kulcskérdése a nettó vagyon meghatározása és az egyes vagyonelemek értékelése. Az ingatlanoknál ezért már a fordulónap előtt érdemes összegyűjteni a bekerülési értékeket, az értéknövelő beruházások dokumentumait és a rendelkezésre álló értékbecsléseket. A jogszabály az első vagyonadó-fordulónapot 2026. december 31-ében határozta meg, az első bevallás és adófizetés határideje pedig 2027. augusztus 31.
