Niveus hírlevél – 2024. december
Kihirdették a 2025-ös minimálbért és a garantált bérminimumot. Ismertek a 2025-ös munkaszüneti napok is. Hogyan kell adózni a karácsonyi ajándékok után? Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Jogszabályi állapot: Részletes vita szakaszában / folyamatban lévő törvényjavaslat az Országgyűlésben. A Kormány a vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslatot 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. A javaslatot még nem fogadták el, rendelkezései a parlamenti eljárás során módosulhatnak. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat megtekintése
Utoljára frissítve: 2026. november 12.
A 2027-re tervezett vagyonadó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és meghatározott vagyonkezelési adóalanyokat érintené. A vagyonadó mértéke önmagában még nem mutatja meg a várható fizetési kötelezettséget: az ingatlanok, a cégrészesedések, a befektetések és a levonható tartozások értékét is meg kell határozni. Cégtulajdonosként külön kérdés, hogy az adó finanszírozásához szükséges pénz rendelkezésre áll-e a magánvagyonban. A Niveus összefoglalója bemutatja a javaslat lényegét, a számítás menetét és a felkészülés gyakorlati feladatait. Kitérünk a családi tulajdonviszonyokra, a külföldi vagyonra és azokra az értékelési kérdésekre is, amelyek érdemben befolyásolhatják a személyes adóterhet.
A vagyonadó a tulajdonolt vagyon értékéhez kapcsolódó közteher. A tervezett magyar rendszerben évente kellene megállapítani az adóköteles vagyont, és abból kiszámítani az adót. A kötelezettség akkor is felmerülhetne, ha a tulajdonos az adott évben nem értékesített vagyontárgyat és nem jutott osztalékhoz.
Az építményadó és a telekadó egyes ingatlanokhoz kapcsolódó helyi adó. A vagyonadó Magyarországon ennél szélesebb vagyoni kört érintene, és a központi költségvetést illetné. A javaslat meghatározott feltételekkel lehetővé tenné egyes, az érintett vagyonelemek után megfizetett helyi adók és gépjárműadók levonását a számított vagyonadóból. Ezek tehát nem a vagyon értékét csökkentő tartozásokkal azonos módon működnének.
A vagyonadó tervezetét 2026. október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre, amely október 14-ig tartott. A Kormány október 27-én nyújtotta be a T/930. számú törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A javaslat általános vitáját november 3-án tartották meg és zárták le.
A benyújtott szöveg több részletében eltér a társadalmi egyeztetésre bocsátott változattól. Az általános vita lezárása önmagában nem jelenti a törvény elfogadását, a parlamenti eljárás során pedig további módosítások is történhetnek. A számításoknál ezért lényeges, hogy melyik szövegváltozatot veszik alapul. Cikkünk a november 11-én benyújtott módosító javaslatokkal ellátott tervezetet ismerteti.
Az első számítás a tervezett 2026. december 31-i vagyoni állapotból indulna ki, a bevallást és a befizetést pedig 2027-ben kellene teljesíteni. A későbbi bevallási határidő ezért nem jelentené azt, hogy a vagyon felmérését is elegendő 2027-ben elkezdeni.
A legfeljebb 100 millió forintos saját tőkéjű társaságok részesedéseinél választhatóvá válna a tulajdoni hányadra jutó saját tőkeérték. Pontosították a negatív saját tőke kezelését és az adózónak fel nem róható információhiány esetére alkalmazható értékelést is. A kisebbségi részesedéshez kapcsolódó értékcsökkentés vizsgálatakor a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadait egybe kellene számítani. A tőzsdei részesedések értékelése szintén változott. A korábbi tervezetre épített számításokat ezért aktualizálni szükséges.
Belföldi illetőség esetén főszabály szerint a teljes belföldi és külföldi vagyon lenne érintett. Külföldi illetőségűeknél a kötelezettség meghatározott magyar vagyonelemekre terjedne ki: belföldi ingatlanra és kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, magyar társasági részesedésekre, valamint meghatározott magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságok részesedéseire.
Az illetőséget a javaslat saját fogalmai, az egyéni körülmények és az alkalmazható nemzetközi egyezmények alapján kellene megvizsgálni. A külföldi lakcím önmagában nem rendezi ezt a kérdést.
Adóalannyá válhatna a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon és a magánalapítvány, továbbá egyes hasonló külföldi konstrukciók. A külföldi alapítás mellett a tényleges irányítás helye is lényeges lenne. A jogi forma kiválasztása ezért önmagában nem döntené el az adókötelezettséget.
A házastársak külön adóalanyok lennének, így az egymilliárd forintos értékhatár személyenként érvényesülhetne. A közös vagyon hozzárendelését azonban a vagyonjogi megállapodások és a külön adószabályok alapján kellene elvégezni. Egyes nyilvántartott közös vagyonelemeknél a választott megosztáshoz azonos tartalmú nyilatkozat is szükséges lenne.
A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél, közös felügyeletnél a szülőknél fele-fele arányban kellene figyelembe venni. Az örökölt, saját keresményből származó és ezek helyébe lépő vagyon külön kezelendő: ez a gyermek saját adóalapjához tartozna.
A gazdasági társaságokat általában nem saját vagyonuk után terhelné ez az adó. A tulajdonos társasági részesedése viszont adóköteles vagyonelem lehetne. Egy nagy árbevételű vállalat tulajdonosa ezért nem az árbevétel, hanem a részesedés szabályok szerint meghatározott értéke alapján lenne érintett.
A társaságoknak adatokat is rendelkezésre kellene bocsátaniuk az értékeléshez. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi cégeknél a rejtett tartalékokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget legalább egy tulajdonos kérése váltaná ki.
A vagyonadó számítása három lépésből állna: az adóköteles vagyonelemek értékelése, a levonható tartozások figyelembevétele, majd az egymilliárd forintos értékhatár levonása. A fennmaradó pozitív összeg lenne az adóalap, amelyre a sávos kulcsokat kellene alkalmazni.
Az alábbi példák a Niveus vagyonadóoldalán bemutatott számításokat követik.
|
Vagyonelem / számítási tétel |
1%-os példa |
Az 1,5%-os sávot érintő példa |
|
Ingatlanok |
1,5 milliárd Ft |
40 milliárd Ft |
|
Cégrészesedések |
1 milliárd Ft |
60 milliárd Ft |
|
Értékpapírok |
0,5 milliárd Ft |
20 milliárd Ft |
|
Pénzmegtakarítások |
0,5 milliárd Ft |
5 milliárd Ft |
|
Vagyon összesen |
3,5 milliárd Ft |
125 milliárd Ft |
|
Levonható, igazolt tartozások |
−0,5 milliárd Ft |
−4 milliárd Ft |
|
Tartozásokkal csökkentett vagyon |
3 milliárd Ft |
121 milliárd Ft |
|
Egymilliárd forintos levonás |
−1 milliárd Ft |
−1 milliárd Ft |
|
Adóalap |
2 milliárd Ft |
120 milliárd Ft |
|
Éves vagyonadó |
20 millió Ft |
1 milliárd 305 millió Ft |
Az első példában a 3,5 milliárd forintos vagyonból az igazolt tartozások és az egymilliárd forintos levonás után 2 milliárd forintos adóalap maradna:
2 milliárd Ft × 1% = 20 millió Ft éves adó.
A második példában a 125 milliárd forintos vagyonból 4 milliárd forint levonható tartozás és az egymilliárd forintos levonás után 120 milliárd forint lenne az adóalap. Az első 99 milliárd forintra 1%, a fennmaradó 21 milliárdra 1,5% jutna:
99 milliárd Ft × 1% + 21 milliárd Ft × 1,5% = 1 milliárd 305 millió Ft éves adó.
A magasabb kulcs tehát az egymilliárdos levonás utáni adóalap 99 milliárd forint feletti részét érintené.
A példák nem tartalmaznak adócsökkentő tételeket. A kötelező értékelési szolgáltatások igazolt díjának 50%-a, legfeljebb kétmillió forint is csökkenthetné az adót, a javaslat feltételei szerint.
A pénzügyi megtakarítások mellett a nehezebben értékelhető vagy kevésbé likvid eszközöket is fel kellene mérni. A vagyonleltárban a tulajdonos személyét, a tulajdoni hányadot, a vagyonelem típusát és az értéket alátámasztó dokumentumokat is célszerű rögzíteni.
|
Beleszámítana |
Nem számítana bele, illetve kivétel lehetne |
|
Ingatlanok és meghatározott vagyoni értékű jogok |
A lakhatáshoz szokásosan szükséges berendezési és felszerelési tárgyak |
|
Társasági részesedések, pénz, értékpapírok, követelések |
A főszabály szerint kivett személyes használati tárgyak |
|
Kriptoeszközök, befektetési nemesfémek |
Személyes használatú műtárgy, gyűjtemény és ékszer, ha egyedi értéke nem haladja meg a 3 millió Ft-ot |
|
Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási jogok |
Személyes használatú jármű, ha egyedi értéke nem haladja meg a 10 millió Ft-ot |
Belföldi illetőségnél a külföldi bankszámlák, befektetések és társasági részesedések is a vizsgálat részét képeznék. A pénzügyi szolgáltatónál vezetett nyilvántartások mellett a magánkölcsönöket, tagi kölcsönköveteléseket és biztosításokat is át kellene tekinteni. Az adókötelességhez nem lenne feltétel a vagyonelem értékesítése.
A hárommilliós és tízmilliós határ nem általános levonás: az értékhatár átlépésekor az érintett vagyontárgy teljes számított értékét kellene figyelembe venni. Az önálló tevékenységhez használt vagy ahhoz kapcsolódó ingóságokra külön szabály vonatkozna: ezek teljes értéke beszámíthatna a személyes használati kivételektől eltérően is.
A levonáshoz a tartozásnak ténylegesen fenn kellene állnia, és megfelelően igazoltnak kellene lennie. A javaslat jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, illetve megfelelő bizonyító erejű okiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló kötelezettségeket nevesít. Külföldi illetőségnél az érintett magyar vagyonelemhez való közvetlen kapcsolódást is vizsgálni kellene. Egy hitelfelvétel hatását a befolyó pénzzel együtt szükséges számításba venni.
A főszabály a saját tőke egyharmadát és a hozamérték kétharmadát súlyozná, a tulajdoni hányad figyelembevételével. Ezt a megközelítést gyakran svájci modellként említik. A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, főszabály szerint 15%-os tőkésítési rátával adódna. Holdingokra, induló cégekre és konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra külön előírások vonatkoznának.
Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű cégeknél rejtett tartalékok is növelik az értéket. A legfeljebb 100 milliós saját tőkéhez kapcsolódó egyszerűsítés alkalmazhatóságát külön kellene ellenőrizni. Független értékelés meghatározott esetekben lenne figyelembe vehető; a cégérték meghatározása során ezért először az alkalmazandó adózási módszert kell tisztázni.
A belföldi ingatlanoknál kötött értékelési sorrend érvényesülne. A feltételeknek megfelelő, tizenkét hónapon belüli szerzési ügyleti értéket az indexált korábbi ügyleti érték, majd ingatlantípustól függően a NAV modellje vagy független szakértő értékelése követné. Jelentős felújítás az alkalmazható módszert is befolyásolhatná. Külföldi ingatlanokra külön előírások vonatkoznának.
Tőzsdei részesedésnél az utolsó kereskedési nap záróárfolyama lenne a kiindulópont, de a 180 napos, forgalommal súlyozott átlagárfolyamtól való 10%-ot meghaladó eltérésnél az átlag válna irányadóvá. A tőzsdei vagy rendszeresen kereskedett kötvényeknél az év végét megelőző húsz kereskedési nap árfolyamainak számtani átlaga, egyébként főszabály szerint a névérték számítana. Befektetési jegyeknél főszabály szerint az év végi, közzétett vagy az adóalany részére igazolt nettó eszközértékből kellene kiindulni.
A 2026-os évre átmeneti szabályok is lennének. Kriptónál a javaslat külön piaciérték-szabályát kellene alkalmazni, megőrizve az árfolyamadatokat.
A nagy értékű műtárgyak, ékszerek és járművek beszerzési iratai mellett az aktuális értéket alátámasztó adatokra is szükség lehetne. A biztosítási összeg vagy egy régi számla önmagában nem feltétlenül alkalmas az adózási érték igazolására.
A kezelt vagyon elemeit is egyenként, a rájuk vonatkozó értékelési szabályokkal kellene számba venni. A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos értékhatárt együttesen, egyszer alkalmazhatnák. A kapcsoltságot többek között a vagyonrendelők személye és hozzátartozói kapcsolata alapozhatná meg.
A meglévő konstrukcióknál ezért az alapító és vagyonrendelő személyét, az irányítás helyét, a kedvezményezetti jogokat és az adatszolgáltatást is át kell tekinteni. A már fennálló, érintett vagyonkezelési adóalanyoknál a hatálybalépéstől számított harmincnapos bejelentési határidővel is számolni kellene.
A javaslat kifejezetten fellépne az értékelési és adóalap-megállapítási szabályok megkerülését szolgáló ügyletekkel szemben. Egy átadás vagy szervezeti átalakítás megítélésekor annak gazdasági tartalma és indoka is jelentős lenne.
A korábban tervezett generációváltás vagy cégstrukturálás felülvizsgálata indokolt lehet. A döntést azonban a családi és üzleti célokra, a működési következményekre és a teljes adóteherre alapozva célszerű meghozni. A dokumentációban annak is követhetőnek kell lennie, miért volt szükség az adott lépésre.
A külföldre költözés nem feltétlenül szüntetné meg a magyar vagyonadó-kötelezettséget. Az illetőség saját szabályai mellett a Magyarországhoz kapcsolódó vagyonelemek és a nemzetközi egyezmények továbbra is számítanának. Külföldi bankszámla nyitása vagy egy új lakcím bejelentése önmagában nem döntené el az adóügyi illetőséget.
Ettől különálló kérdés az őszi adócsomagban javasolt magánszemélyi exit tax. Ez meghatározott feltételekkel a magyar illetőség megszűnésekor egyes befektetések még nem realizált nyereségét terhelné 15%-os szja-val. Feltétel lenne többek között az előző tíz adóévből legalább öt év magyar illetőség, valamint az eszközértékhez vagy részesedéshez kötött küszöb teljesülése. A kiköltözés hatását ezért a két adónemre külön kell modellezni.
A fordulónap előtt célszerű összeállítani a vagyonelemek és tartozások nyilvántartását, rendezni a tulajdonosi adatokat, beszerezni a társasági beszámolókat és az ingatlanok szerzési dokumentumait. Az értékelési feladatokat időben ki kell osztani, különösen külföldi társaság vagy összetett cégcsoport esetén.
A várható adót a rendelkezésre álló magánpénzeszközökkel is össze kell vetni. Ha finanszírozásához osztalékra lenne szükség, annak közterheit és a társaság pénzügyi mozgásterét együtt indokolt megvizsgálni.
2027-ben a fordulónapi adatokat véglegesíteni, az értékeléseket dokumentálni és az esetleges nyilatkozatokat elkészíteni kellene. A bevallás és befizetés tervezett határideje augusztus 31.; az egyes bejelentések és társasági adatszolgáltatások ennél korábban is esedékesek lehetnének. Az ütemezést a végleges törvény alapján szükséges lezárni.
Igen. A küszöböt azonban a szabályok szerint megállapított nettó vagyonra kellene alkalmazni, az egyes vagyonelemek és levonható tartozások összesítése után.
A javaslat nem adna általános mentességet a saját lakóingatlanra. Az adókötelezettséghez ugyanakkor az összesített nettó vagyonnak is meg kellene haladnia az értékhatárt.
A részesedés értéke osztalékfizetés nélkül is beleszámíthatna. A tulajdonosi likviditást ezért a vállalkozás eredményétől elkülönítve is meg kell vizsgálni.
A már meghatározott értékekből gyors becslést készíthet: az adóalap első 99 milliárd forintját 1%-kal, az ezt meghaladó részét 1,5%-kal kellene megszorozni. A kalkulátor önmagában nem határozza meg a cégrészesedések adózási értékét, a családi hozzárendelést vagy a külföldi vagyon egyezményes kezelését. A kapott eredmény megbízhatósága ezért a bevitt adatoktól és az alkalmazott szabályoktól függ.
Az egymilliárd forintos küszöb és az 1%, illetve 1,5% adókulcs ismerete az előzetes tájékozódást segíti. A személyes adóteherhez a teljes vagyon, az értékelési módszerek és a finanszírozási lehetőségek áttekintése szükséges. A tervezett 2026. december 31-i fordulónap miatt az adatgyűjtést érdemes időben megkezdeni.
A Niveus adózási, jogi és cégértékelési szakértői támogatják az érintettség felmérését és a felkészülési lépések meghatározását. Ismerje meg vagyonadó tanácsadás szolgáltatásunkat, és kérjen konzultációt személyes vagyoni helyzetének áttekintéséhez.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Kihirdették a 2025-ös minimálbért és a garantált bérminimumot. Ismertek a 2025-ös munkaszüneti napok is. Hogyan kell adózni a karácsonyi ajándékok után? Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Változás a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegében 2023. december 1-től. Elfogadták az őszi adócsomagot. Transzferár Kerekasztal megbeszélést tartottak a Pénzügyminisztériumban. Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az USA-val kötött egyezmény megszűnésének hatásai az Amerikában élő magyar állampolgárok magyarországi adózására
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!