Az Országgyűlés 2026. november 3-án elfogadta a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényt. A változás a munkáltatók számára több, egymással összefüggő munkaügyi és bérszámfejtési feladatot jelent: érinti a munkaidő-beosztást, a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, a munkaszüneti napon végzett munka díjazását, valamint a már elkészített év végi beosztások és szabadságok felülvizsgálatát.

A 2026-os munkarend eredeti szabályai szerint december 24., csütörtök pihenőnap, december 12., szombat pedig munkanap az általános munkarendben foglalkoztatottaknál. Az elfogadott törvény december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja, a december 12-i áthelyezett munkanap törléséhez ugyanakkor a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet módosítása is szükséges.

Az általános munkarendben dolgozók munkaidő-beosztása a hétköznapokhoz igazodik: hétfőtől péntekig munkanap, szombaton és vasárnap heti pihenőnap van. A munkaszüneti napok körüli munkanap-áthelyezéseket központi jogszabály rendezi, amely az érintett munkanapokat és pihenőnapokat kötelező jelleggel átütemezi.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával dolgozóknál a munkáltató a naptártól eltérően is beoszthatja a munkanapokat és a pihenőnapokat, a Munka Törvénykönyve szabályainak figyelembevételével.

Mit jelent december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása?

A munkaszüneti nap jogi státusza eltér a pihenőnapétól. A Munka Törvénykönyve külön szabályokat állapít meg arra, hogy munkaszüneti napra mikor osztható be rendes munkaidő. Az Mt. 102. § alapján erre csak a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség: többek között a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenység esetén, valamint egyes, társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre irányuló szolgáltatásoknál. A rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltató vagy munkakör fogalmát az Mt. szintén részletesen meghatározza.

A rendkívüli munkaidő elrendelése szintén korlátozott. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő annak a munkavállalónak rendelhető el, aki számára rendes munkaidő is beosztható ezen a napon, illetve a törvényben meghatározott súlyos veszélyhelyzetek elhárítása érdekében.

Kik dolgozhatnak munkaszüneti napon?

A munkaszüneti nap nem jelent teljes körű munkavégzési tilalmat. A munkáltatónak azonban minden esetben vizsgálnia kell, hogy az adott tevékenység, munkáltató vagy munkakör megfelel-e az Mt.-ben meghatározott feltételeknek. Különösen fontos ez azoknál a munkáltatóknál, amelyek működése a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó társadalmi igényből ered, vagy ahol például megszakítás nélküli vagy idényjellegű tevékenység miatt a munkavégzés ezen a napon is szükséges.

Az általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgozó munkavállalóknál december 24. eddig is munkavégzés nélküli napként szerepelt a 2026-os munkarendben. A munkaszüneti nappá nyilvánítás azonban megváltoztatja a nap jogi minősítését és az ahhoz kapcsolódó elszámolási szabályokat.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, illetve az általánostól eltérő munkarendben dolgozóknál a munkáltatóknak külön is át kell tekinteniük a már elkészített beosztásokat, hiszen esetükben a december 12-i és december 24-i napok beosztás szerinti minőségét a munkáltató határozza meg az Mt. szabályainak keretei között.

Milyen díjazás jár annak, aki december 24-én dolgozik?

Ha a munkavállaló jogszerűen dolgozik munkaszüneti napon, a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódóan 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ezt az Mt. 140. § (2) bekezdése kifejezetten rögzíti.

A munkáltatóknak ezért a december 24-ére beosztott munkavégzés esetén nemcsak azt kell vizsgálniuk, hogy a munkavégzés beosztható-e, hanem azt is, hogy a bérszámfejtés során a megfelelő jogcímeken történjen meg az elszámolás.

A munkaszüneti nap akkor is hatással lehet a díjazásra, ha az órabéres munkavállaló nem dolgozik

A munkaszüneti nap bevezetésének fontos bérszámfejtési következménye az órabéres és teljesítménybéres munkavállalók díjazása. Az Mt. 146. § (1) bekezdés d) pontja alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalóknál december 24. akkor is hatással lehet a díjazásra, ha aznap nem dolgoznak. A távolléti díjra való jogosultságot azonban a törvényi feltételek alapján kell megállapítani; az nem következik pusztán a munkavégzés hiányából.

A „fizetett ünnep” díjazása nem a munkavégzés ellenértéke, hanem a munkaszüneti nap miatt kieső, törvény alapján díjazott időtartamhoz kapcsolódó távolléti díj.

A jogcím pontos elhatárolása ezért különösen fontos. A távolléti díj nem a tényleges munkavégzéshez igazodik, hanem ahhoz a munkaidőhöz, amely az általános munkarendben a munkaszüneti nap miatt kiesik. Általános teljes napi munkaidő esetén ez főszabály szerint nyolc óra, függetlenül attól, hogy a munkavállaló egyébként milyen hosszúságú műszakokban dolgozik.

Eltérő szabály vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen: ilyenkor a távolléti díj 70 százaléka jár, és nem jár ilyen távolléti díj, ha a keresőképtelenségre tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Mi történik a december 12-i ledolgozással?

A 2026-os munkarendrendelet jelenlegi szabályai szerint december 12., szombat munkanap, december 24. pedig pihenőnap az általános munkarendben. Ez a két nap egymáshoz kapcsolódó munkarendi áthelyezésként jelenik meg a 2026-os naptárban.

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása miatt szükségessé válik a kapcsolódó munkanap-áthelyezés megszüntetése. A december 12-i szombati munkanap törléséhez azonban külön módosítani kell a 2026-os munkarendet szabályozó miniszteri rendeletet. Ennek tervezete már megjelent, társadalmi egyeztetése november 5-ig tart; a munkáltatóknak a végleges rendelet alapján kell rendezniük az érintett nap beosztását és elszámolását.

Mi történik a már elkészült év végi munkaidő-beosztásokkal?

A munkáltatók jelentős részénél az év végi munkaidő-beosztások, szabadságtervek és egyéb HR-adminisztrációk már elkészülhettek. A jogszabályváltozás ezért gyakorlati feladatokat is jelent.

A munkáltatóknak felül kell vizsgálniuk a decemberi munkaidő-beosztásokat, különösen a december 12-re és december 24-re meghatározott munkanapokat, pihenőnapokat és szabadságokat.

A december 12-re már kiadott szabadságok kezelését a kapcsolódó miniszteri rendelet végleges szabályai alapján kell ellenőrizni. Ha az adott nap a munkavállaló számára pihenőnappá válik, az arra korábban kiadott szabadság nyilvántartását is rendezni kell.

A már közölt munkaidő-beosztás módosításakor az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni. Az év végi beosztás felülvizsgálata ezért nem merülhet ki a naptár technikai átállításában: a módosításokat munkajogi és bérszámfejtési szempontból egyaránt át kell vezetni.

A munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot is felül kell vizsgálni

A munkaszüneti nap bevezetése a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében külön figyelmet igényel. Az Mt. 93. § (2) bekezdése alapján a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt az általános munkarend figyelembevételével kell meghatározni, és az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása miatt az érintett munkaidőkeretekben és elszámolási időszakokban felül kell vizsgálni, és az új szabályoknak megfelelően módosítani kell a teljesítendő munkaidőt. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a munkaidőkeret már megkezdődött, és a munkáltató a teljesítendő óraszámot, illetve a munkavállalók év végi beosztását már meghatározta.

A munkáltatóknak ezért minden érintett munkaidőkeret számítását ellenőrizniük kell. A teljesítendő munkaidő módosítását írásban kell rögzíteni és közzétenni, valamint gondoskodni kell arról, hogy a beosztások és a munkaidő-nyilvántartások is igazodjanak a változáshoz.

Mire érdemes most felkészülniük a munkáltatóknak?

A változást az érintett bérszámfejtési és munkaidő-nyilvántartó rendszerekben is át kell vezetni. A munkaszüneti napok, az áthelyezett munkanapok és pihenőnapok a bérszámfejtési naptárakban számos számítás alapját képezik.

A jogszabály kihirdetését követően ezért ellenőrizni szükséges a munkaügyi naptárakat, a december 12-i és december 24-i napok státuszát, a munkaidőkeret-számításokat, az órabéres munkavállalók „fizetett ünnep” elszámolását, a munkaszüneti napi pótlék kezelését, valamint a jelenléti ívek és egyéb munkaidő-nyilvántartások beállításait.

A december 12-i áthelyezett munkanap törlésével az általános munkarend szerinti decemberi munkanapok száma 22-ről 21-re csökken. A módosítás például a hóközi, időarányos elszámolásokat is érintheti, ezért ezek számítását szintén felül kell vizsgálni.

A változás egyes további munkáltatói elszámolásokra is hatással lehet. Ilyen lehet például a duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény elszámolása, ahol az egy munkanapra vetített normatíva és az érintett napok száma is szerepet kap.

A december 12-i áthelyezett munkanap törlése esetén az általános munkarend szerinti éves munkanapszám 253-ról 252-re csökken. Emiatt a duális képzéshez kapcsolódó elszámolások felülvizsgálatára, illetve az elszámolási rendelkezések pontosítására is szükség lehet.

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása tehát több munkáltatói folyamatot is érint. A felkészülést már most érdemes megkezdeni, a módosításokat pedig az elfogadott törvény és a kapcsolódó miniszteri rendelet végleges szabályai alapján kell átvezetni a munkaidő-beosztástól a bérszámfejtésig.