Hiába csökken a fogyasztás, a VG által megkérdezett szakértő szerint az emelkedő élelmiszer- és rezsiárak miatt könnyen előfordulhat, hogy 7000 milliárd fölé jut a költségvetés áfából származó forrása.

A Magyar Államkincstár által közzétett adatok alapján az év első kilenc hónapjában az áfabevételek több, mint 30 százalékkal növekedtek 2021 azonos időszakához képest, 5044 milliárd forintnál tartanak, azaz már 90 százalékát elérték a 2023-as előirányzatnak, ami 5487 milliárd forint. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának partnere arra is felhívta a figyelmet, hogy általános forgalmi adóból 1200 milliárd forinttal több folyt be, mint 2021 első kilenc hónapjában.A szakértő a VG érdeklődésére azt mondta, amennyiben "csak" a tavalyi utolsó negyedévi adatokat teljesíti az áfabefizetés – 2021-ben a tervezett 5015 milliárd helyett végül 5397 milliárd szerepelt az éves adatsoron –, akkor

bőven 6500 milliárd forint felett lesz a költségvetés ezen adónemből származó bevétele, sőt, nem zárja ki a 7000 milliárd forint körüli összeget sem.

Az biztos, hogy bár a fogyasztás csökken, az árak emelkedése miatt egyre kevesebb élelmiszert vásárol a lakosság, a továbbra is brutális, októberben éppenséggel 21,1 százalékos infláció biztosan nem engedi az áfabevételek zuhanását.

A számokból is kitűnik, hogy a korábbi kormányzati várakozások nem kalkuláltak ilyen mértékű inflációval és fogyasztás-bővüléssel, egyúttal a rezsiárak emelkedése is az áfabevételek növekedése irányába hatott

– mutatott rá Bagdi Lajos. Hozzátette, a jövő évi 7000 milliárd forintot meghaladó áfabevételi várakozás viszont mindenképpen ambiciózus, különösen a fogyasztás-visszaesést figyelve. Megjegyezte, az áfabevételek rekordmértékű növekedését a forint jelentős leértékelődése is segítette, amely az importárakon keresztül járult hozzá pozitívan az adóbevételek megugrásához. A szakértő az Államkincstár számait elemezve azt is elmondta, hogy az áfa továbbra is a legfontosabb adónem Magyarországon, az év első kilenc hónapjában az összes adóbevétel közel 50 százaléka származott belőle, míg a második legmagasabb szja is csak alig 20 százalékát, a harmadik legnagyobb jövedéki adó pedig 9 százalékát adta a költségvetésnek.

A Niveus partnere korábban azt mondta, a Pénzügyminisztérium rendkívül optimista jövő évi várakozásai abból is adódhatnak feltételezése szerint, hogy egy nagyobb EU-forrással is kalkulál, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lenne. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője megkeresésünkre már nyáron reális forgatókönyvnek tartotta, hogy éves alapon a tavalyinál 25 százalékkal magasabb áfabevétellel gazdálkodhasson a kormány, ez pedig konkrétan azt jelentené, hogy a tervezett 5487 milliárd forint helyett 6746 milliárd folyna be. Sőt, ebből kiindulva arra is rámutatott, hogy akkor máris csupán 5 százalék lenne a különbség a 7000 milliárd felettire tervezett jövő évi bevételhez képest, ami még lassuló gazdasági növekedés mellett is túlszárnyalható.