08/02/2021
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának partnere
Nagyon érdekes képet mutatnak a KSH statisztikái a magyarországi foglalkoztatási szerkezetről. A 2020. harmadik negyedéves adatok szerint a mintegy 4,5 millió foglalkoztatott több mint 55 százaléka fizikai foglalkozású volt, ezen belül is a teljes munkavállalói létszám csaknem 10 százaléka a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körébe tartozott. Szokták mondani, hogy Magyarország már nem tekinthető összeszerelő országnak, a fenti statisztika azonban ezt a képet némileg árnyalja.
Folyamatosan halljuk azokat a – szerencsére örvendetes – bejelentéseket, hogy milyen autóipari beszállítók telepedtek meg vagy kívánnak megtelepedni hazánkban, miközben az itt lévő nagy autógyártók is tettek ígéreteket, hogy új fejlesztéseket fognak Magyarországon végezni (gondoljunk csak az Audi-, a Mercedes- és a – még nem üzemelő – BMW-gyár bejelentéseire az elektromos autók kapcsán). Az tény, hogy a hazai járműipar meghatározó a magyar GDP tekintetében (ez az ágazat adja a GDP 10 százalékát). Ezek az autógyártók és sok, a járműiparhoz szorosan kapcsolódó beszállító különböző képzettségű munkavállalókat foglalkoztat.
Az adópolitika természetesen igazodott ehhez a trendhez, és számos tevékenységi és térségi adókedvezménnyel reagált. A foglalkoztatáspolitika sem maradhatott tétlen, és egyebek között járulékkedvezményekkel igyekezett vonzóvá tenni a befektetők számára Magyarországot. Az egyik fontos – és sokak által méltatlanul elfeledett – kedvezmény ezek közül a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezménye.
A hatályos szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló KSH-közlemény (FEOR–08) kilencedik főcsoportjába tartozó – szakképzettséget nem igénylő – foglalkozás szerinti munkakörben dolgozó után kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan. Az adókedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a szociális hozzájárulási adó mértékének (15,5 százalék) 50 százalékával megállapított összeg (közel 12 500 forint havonta fejenként).
A kedvezmény személyenkénti összege a minimálbérhez kötés eredményeképpen a 2018-ig tartó csökkenés után, 2019-re számottevően emelkedett, és természetesen függ a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértékétől. A jelen helyzetet egy példával szemléltetve: ha egy cégnél legalább százan tartoznak a kedvezményezetti körbe, akkor évente csaknem 15 millió forintot lehet csak ezzel a kedvezménnyel megspórolni.
A FEOR–08 alapján állapítható meg, ki minősül szakképzetlen munkavállalónak. Tartalmazza a különböző munkaköröket és a végzett tevékenységeket, amelyek alapján az adott munkavállalót be kell sorolni. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint 2011-től kell alkalmazni a besorolást, az azóta eltelt tíz évet vizsgálva azonban az látható, hogy a benne foglaltak adott esetben már elavultak, nem követték le a munka világában a technológiai fejlődés miatt bekövetkezett változásokat. Ezért a főcsoporthatárok sok esetben elmosódtak, a kapcsolódó jártasságiszint-követelmények pedig már számos területen nem megfelelők.
Különösen problémás a 8-as és 9-es főcsoport elhatárolása, ezen belül például az olyan gépkezelők vagy összeszerelők besorolása, akik nagyon alacsony szintű kompetenciákat igénylő feladatokat látnak el. A FEOR szerint 8-as főcsoportba sorolt foglalkozások leírása napjainkban már nem feltétlenül helytálló, sokszor nem az elvárt, jellemző készségszint kapcsolódik hozzájuk.
A 9310-es (szakképzettséget nem igénylő) FEOR-kód alá tartoznak például azok a személyek, akik egyszerű, általában fizikai természetű tevékenységeket végeznek kézi erővel, mint egyebek mellett gépek vagy emberek kiszolgálása, anyagok és tárgyak kezelése.
A Magyarországon működő gyártócégek (különösen a járműipari vállalatok) jelentős részénél találhatunk a fentiek szerint 9310-es FEOR-ba tartozó munkavállalókat (például operátorokat). Mivel összetettebb munkafeladatokat jellemzően nem végeznek (tehát esetlegesen gépek kezelése és felügyelete nem jelenik meg a mindennapi feladataik között), ezért ezek a személyek megfelelhetnek a szakképzettséget nem igénylő munkakör (9-es kezdetű FEOR) feltételeinek.
Ha egy cégnél igénybe lehet venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, és ez eddig még nem történt meg, önellenőrzés keretében természetesen akár évekre visszamenőleg is lehet alkalmazni. Fontos azonban, hogy az érintett munkavállalók munkaszerződése és munkaköri leírása összhangban legyen a ténylegesen végzett tevékenységgel. Ha ugyanis az adóhatóság egy ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a munkáltatónál elérhető dokumentált bizonyítékok nem támasztják alá a megfelelést a szakképzettséget nem igénylő minősítésnek, akkor megállapíthatja a jogosulatlan visszaigénylést és a kapcsolódó jogkövetkezményeket a társaság terhére.
Érdemes tehát áttekinteniük a cégeknek az ezzel kapcsolatos gyakorlatot, ugyanis akár több tízmillió forintot is spórolhatnak évente, ami a kihívásokkal teli gazdasági környezetben kifejezetten jól jöhet.
