Év végi juttatási útmutató munkáltatóknak: mire figyeljünk 2025-ben?

10/12/2025

Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének elemzése

 

 

Az év utolsó hetei mindig fókuszba hozzák a juttatások rendjét – ilyenkor dől el, mennyire működött jól a rendszer egész évben. A HR Portálnak a Niveus Payroll szakmai vezetője, Bartók Szandra mondta el a témában a legfontosabb tudnivalókat.  Két okból is érdemes átvizsgálni a cafeteria- és egyéb juttatási elemeket: egyrészt még bevezethetők olyan kedvezményes adózású elemek, amelyek csökkenthetik a bérköltségeket és növelhetik a munkavállalói elégedettséget, másrészt a már működő rendszerek esetében indokolt ellenőrizni a számfejtési és adminisztrációs gyakorlatot, hogy elkerülhetők legyenek a hibák és a NAV-szankciók.

 

Kedvezményes adózású juttatások: változatlan teher, új hangsúlyok

A személyi jövedelemadóról szóló törvény tételesen felsorolja az adójogi értelemben vett béren kívüli juttatási elemeket, a juttatásokhoz kapcsolódó részletszabályokat, melyeket munkáltatói feladatként szükséges azonosítanunk. A Niveus Payroll szakmai vezetője, Bartók Szandra szerint a feladatok strukturális és rendszerszintű elvégzése során győződhetünk meg arról munkáltatóként, hogy a törvény hatálya alá tartozó juttatások biztosan kedvezményes adózású elemnek minősülnek.

A béren kívüli juttatások közterhe 2025-ben is 28% maradt (15% SZJA + 13% SZOCHO). A keretösszeg túllépése esetén az adóteher 33,04%-ra nő, amely már egy magasabb, 1,18-as szorzóval képzett adóalapot jelent. A főbb éves, kedvezményes adózású keretek a következők: SZÉP-kártya 450 000 Ft/év, Aktív Magyarok alszámla 120 000 Ft/év, lakhatási támogatás 35 év alattiaknak 1,8 millió Ft/év.

A juttatások kifizetésénél a naptári év a mérvadó: a munkáltatóknak december 31-ig kell teljesíteniük az átutalásokat, ha azokat a 2025-ös keretek terhére kívánják elszámolni. A január 1. utáni utalások automatikusan a következő év keretét csökkentik.

 

Arányosítás, több munkáltató, nyilatkozatok – a juttatási rendszer érzékeny pontjai

A SZÉP-kártya, az Aktív Magyarok alszámla és a lakhatási támogatás keretösszege minden esetben arányosítandó a munkaviszony napjai alapján. Egy év közben érkező munkavállaló például csak időarányos keretből részesülhet a kedvezményes adóterhet tekintve. Bartók Szandra szerint ez egy gyakran félreértett terület.

Ha egy munkavállalónak több munkáltatója van, a nyilatkoztatás kulcskérdés. A SZÉP-kártya és az Aktív Magyarok alszámla esetében a munkáltatók kötelesek bekérni a másik munkahelyen adott juttatásokra vonatkozó nyilatkozatot, ellenkező esetben az esetleges helytelen adóteherért a munkáltató felel. A dokumentálás hiánya NAV-ellenőrzés esetén komoly kockázat.

A lakhatási támogatás azonban ettől eltér: itt munkáltatónként vehető figyelembe az éves keret, azaz a párhuzamos jogviszonyokban szerzett juttatások nem adódnak össze.

 

Kiemelt kockázati pont: az Aktív Magyarok alszámlához tartozó további nyilatkozat

Külön figyelmet igényel az a szabály, amely szerint az új félévi utalás feltétele, hogy a munkavállaló az előző félévi összeg 80%-ának felhasználásáról nyilatkozzon. Ahogy Bartók Szandra kiemeli, ha ez a nyilatkozat hiányzik vagy kisebb mértékű felhasználásról szól, az utalt összeg nem minősülhet béren kívüli juttatásnak – bérként adózik, ami jelentős többletterhet jelenthet a munkáltatónak. Ilyen esetben helyes gyakorlat a juttatás felfüggesztése például hiányzó nyilatkozat esetében a nyilatkozat pótlásáig.

 

A lakhatási támogatás 2025-ben: a legnagyobb keret, szigorúbb adminisztráció

A 35 év alatti dolgozók lakhatási támogatása továbbra is az egyik legnépszerűbb juttatási elem, akár évi 1,8 millió forinttal. Ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak rá, hívta fel a figyelmet Bartók Szandra:

  • életkor betöltése esetében a lakhatási támogatás éves keretét időarányosan kell meghatározni: annyiszor tizenketted részt vehet igénybe a munkavállaló az 1,8 millió forintos keretből kedvezményes adózással, ahány hónapban még a 35. év betöltése előtt áll – beleértve azt a hónapot is, amikor betölti a 35. életévet,
  • a munkáltatónak a tárgyévet követő január 31-ig adatot kell szolgáltatnia a NAV felé a juttatás összegéről,
  • ha a támogatás összege meghaladja a tényleges lakásbérleti díjat vagy hiteltörlesztést, a különbözet 50%-át a magánszemélynek SZJA-ként meg kell fizetnie.

 

Egyéb juttatási lehetőségek: év végi ajándékok és bónuszok

A béren kívüli juttatásokon kívül csekély értékű ajándék, ajándéktárgy és kulturális belépőjegyek is biztosíthatóak a munkavállalók részére az év végi ünnepek közeledtével. Ezek a juttatások a szabályoknak megfelelően juttatva kedvezményesebben adózhatnak akár adómentesek is lehetnek a munkaviszonyból származó bérjövedelemhez képest.

A munkáltatók évente három alkalommal adhatnak csekély értékű ajándékot 33,04%-os adóteherrel – értékhatár: a minimálbér 10%-a (2025-ben 29 080 Ft). Ha ezt a határt meghaladja a juttatás értéke, a teljes összeg bérjövedelemként adózik. A rendezvény keretei között adott ajándéktárgyakra magasabb, 25%-os minimálbér-arányos határ vonatkozik. Emellett akár adómentesen is adhatók sport- és kulturális belépők éves szinten a minimálbér összegéig, de csak akkor, ha nem utalvány formájában kerülnek átadásra.

Az év végi bónusz továbbra is teljes közteherrel adózó bérjövedelem, függetlenül attól a céges szabályzaton alapuló speciálisabb helyzettől is, ha az a munkaviszony megszűnését követően kerül kifizetésre. A TB-járulék alapját mindig a biztosítási jogviszony és a juttatás vonatkozási időszaka határozza meg, tehát amelyre tekintettel azt kifizették, így a későbbi kifizetés sem változtat a járulékfizetés szükségességén.

 

Összegzés

A juttatási rendszerek működtetése egyre inkább egy komplett vállalati folyamat: a HR, a bérszámfejtés és az adózási, adójogi terület összehangolt munkája. A kedvező adózású elemek száma bővült, a szabályok követése még összetettebb feladattá vált, különösen a nyilatkozatok, arányosítás és adatszolgáltatási kötelezettségek terén. Bartók Szandra kiemeli, hogy éppen ezért minden év végén célszerű szakértői átvilágítással ellenőrizni a rendszert – így elkerülhetők a drága adminisztrációs hibák és a későbbi NAV-szankciók.

 

Elemzésünkkel a HR Portál, az Adó Online és a Hír Navigátor oldalán is találkozhat.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2025. december

Változások a biztosítotti jogviszonyok bejelentésével kapcsolatban. Új jogviszonyként jelenik meg a tartós megbízás. Hideg élelmiszerre is beváltható a SZÉP-kártya. Pontosították a külföldi home office adózási szabályait. Szigorodnak a közigazgatási eljárás szabályai. Parallel payroll: kockázatmentes szolgáltatóváltás. Niveus iroda zárva tartása az ünnepek alatt. Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Brexit – a brit üzleti partnereket továbbra sem árt kifizetni

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben. – véli a Niveus Consulting Group.

Niveus hírlevél – 2025. november

Elfogadták mindkét őszi adócsomagot: döntöttek többek között arról, hogy bővül a KIVA-s kör! Új részletszabályok az e-TB kiskönyv kapcsán. Változás a passzív tb-ellátások folyósításában. Hamarosan élesedik a CBAM kötelezettség. Év végétől életbe lép az EUDR kötelezettség is. Új energetikai pályázati lehetőség indul, érdemes egyúttal az adókedvezményeket is áttekinteni! Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!