Az iparűzési adó csökkentése

2021-01-18

Az iparűzési adó csökkentése

 

Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, azok közül is azoknak, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint. Ebből a körből így jellemzően kizárják a multinacionális cégek magyar leányvállalatait, mivel azok az összesített mutatók alapján általában nagyvállalkozásnak minősülnek. Az ő számuk több tízezer lehet, nekik ágazattól függetlenül továbbra is a teljes iparűzési adóösszeget kell fizetni, függetlenül attól, hogy egy cég a válsággal kifejezetten érintett iparágban tevékenykedik, vagy sem.

 

A vállalkozások csaknem 98%-a a KKV körbe tartozik, így érzékelhető lesz a rendelkezés költségvetési hatása, míg az adott vállalkozások szintjén jól jön a megtakarítás. Az iparűzési adót egyéb ráfordításként kell elszámolni, így ennek részbeni kiesésével mindenképpen javul a vállalkozások eredményessége, nem beszélve a könnyítés pénzügyi hatásától. Az iparűzési adó minden szektorban terheli a cégeket, de arányaiban talán a szolgáltatói szektorban a legjelentősebb. A kedvezmény hatását egy egyszerű példával szemléltetve, egy 500 millió forintos árbevételű, szolgáltatói szektorban tevékenykedő tanácsadó cég 1%-al tudja ezáltal javítani az eredményét az 5 millió forintos megtakarítás következtében, ráadásul ez az 5 millió forint akár egy alkalmazott éves foglalkoztatási költségét is fedezheti.

 

Éves szinten egyébként rendkívül jelentős önkormányzati forráskiesésről beszélhetünk. Egyes becslések szerint a KKV szektor kb. 400 milliárd forint iparűzési adót fizet, ennek a felét engedi el a jogszabály. A 200 milliárd forint fedezetét a 25 ezer fő alatti önkormányzatoknál az állam jogszabály alapján biztosítja, a nagyobb településeknél viszont kérdés ennek a költségvetésen ütött lyuknak a pótlása, például esetleges forrásátcsoportosítással.

 

Gépjárműadó NAV-hoz rendelése

 

A gépjárműadó régebben teljes mértékben az önkormányzat bevételét gyarapította, 2013 óta viszont már csak egy része maradt náluk. Tehát a pandémiára hivatkozással központosított gépjárműadó kizárólag a korábban önkormányzatoknál maradó 40%-ra vonatkozott, a többi eredetileg is állami bevétel volt. A 2020-as év után ez 2021-ben sem lesz másképpen, bár korábban volt róla szó, hogy ez a visszacsoportosítás csak egyszeri tétel lesz.

 

Az átcsoportosítással egyidejűleg a gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat is a NAV veszi át az önkormányzatoktól. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) csupán annyiban érinti, hogy az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni. Erről év elején a NAV minden érintettnek határozatot küld, 2022-től viszont már csak azok kapnak értesítést, akiknél valami változás történt az adókötelezettség tekintetében.

 

Az adóbürokrácia csökkenését ez annyiban segítheti, hogy a kettős adóhatósági szerepkör (állami adóhatóság és önkormányzati adóhatóság) megszűnik, bár természetesen bizonyos egyéb adóügyek kapcsán továbbra is az önkormányzati adóhatóság lesz az illetékes (pl. egyéb helyi adók, iparűzési adó). A fizetésre kötelezettek viszont ebből semmit nem fognak érzékelni, az adót kivetés útján továbbra is félévente meg kell fizetni. Egy esetleges utólagos éves fizetést érzékelnének jobban a gépjárműtulajdonosok.

Share this page and start a discussion:

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Tényleg jó lesz a cégeknek, ha hozzányúlnak az iparűzési adóhoz?

Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedveza beígért új szabályozás.

Read more

Mit hoz az újabb lezárás a cégek életében?

A tegnap elfogadott felhatalmazási törvény és az annak nyomán késő este kihirdetett kormányrendeletek hatására hasonló kérdésekkel szembesülnek a cégek, mint tavasszal. Sajnos a régóta ígért home office szabályozásról továbbra sincs hír, így ismét a vállalatok és a munkavállalók rugalmasságán múlik a tényleges megvalósítás. A Niveus Consulting Group hiányolja az intézkedések közül az öt százalékos áfa kiterjesztését éttermi házhozszállításnál.

Read more

Niveus hírlevél – 2020. április

2020. április 21-én éjjel újabb Kormányrendeletek jelentek meg a Magyar Közönyben, amelyekkel többek között kedvezően módosították a bértámogatás korábban bejelentett feltételeit, meghosszabbították a beszámolók és éves adóbevallások határidejét és az adózók 5 millió forintig...

Read more

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!