2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation), amelynek rendelkezései főszabály szerint 2026. augusztus 12-től alkalmazandók. A rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így Magyarországon is, és célja a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a primer nyersanyagok felhasználásának mérséklése, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítése.
Kiket érint?
A rendelet a csomagolási értéklánc valamennyi szereplőjét érinti, így többek között a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, meghatalmazott képviselőket és azokat a vállalkozásokat, amelyek csomagolt termékeket hoznak forgalomba az Európai Unió piacán. A gazdasági szereplők kötelezettségei ugyanakkor eltérőek: míg a gyártókra elsősorban a megfelelőség biztosítása és dokumentálása hárul, az importőröknek és forgalmazóknak ellenőrzési és nyomonkövetési feladataik is lesznek.
Mit szabályoz?
A PPWR a csomagolások teljes életciklusát szabályozza, a tervezéstől és a gyártástól kezdve egészen a hulladékkezelésig. Az új szabályozás hosszú távon jelentősen átalakíthatja a vállalkozások csomagolási gyakorlatait, mivel a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kap a csomagolások újrahasznosíthatósága, az újrafeldolgozott anyagok alkalmazása, az újrahasználat, valamint a csomagolások összetételének és környezeti teljesítményének igazolhatósága, továbbá új, egységes uniós címkézési rendszer bevezetését is előirányozza.
Mikortól lép életbe?
Bár a rendelet általánosan 2026. augusztus 12-től alkalmazandó, a legtöbb termékkövetelmény fokozatosan lép hatályba. Az újrahasznosíthatósági követelmények, a minimális újrafeldolgozottanyag-tartalomra vonatkozó előírások, valamint egyes újrahasználati és csomagolásminimalizálási kötelezettségek jelentős része 2030-tól válik alkalmazandóvá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak elegendő lenne 2030-ig várniuk a felkészüléssel.
Már 2026. augusztus 12-től új megfelelőségi és dokumentációs kötelezettségek jelennek meg. Az élelmiszerrel érintkező csomagolások nem tartalmazhatnak a rendeletben meghatározott határértéket meghaladó mennyiségben PFAS-anyagokat („örök vegyi anyagokat”), és a csomagolásokban jelen lévő egyéb, úgynevezett aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Concern – SoC) mennyiségét is a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. Ide tartoznak azok a vegyi anyagok, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre káros hatást gyakorolhatnak, illetve akadályozhatják a csomagolások biztonságos újrahasználatát vagy újrafeldolgozását.
Mit érdemes tenni már most?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak már most érdemes megkezdeniük a felkészülést.
Ennek keretében célszerű:
- felmérni, hogy a vállalkozás milyen minőségben érintett a rendeletben (gyártóként, importőrként, forgalmazóként vagy több szerepkörben egyszerre);
- felmérni a forgalomba hozott csomagolások anyagösszetételét és szerkezetét;
- áttekinteni, hogy a beszállítóktól milyen csomagolási és anyagösszetételi adatok állnak rendelkezésre;
- felkészülni a csomagolások megfelelőségének dokumentált igazolására;
- azonosítani azokat a csomagolásokat, amelyek a későbbi újrahasznosíthatósági vagy újrafeldolgozottanyag-tartalmi követelmények miatt módosításra szorulhatnak;
- felülvizsgálni a belső adatkezelési és nyilvántartási folyamatokat.
A PPWR egyik legjelentősebb gyakorlati hatása várhatóan az lesz, hogy a csomagolásokkal kapcsolatos adatok stratégiai jelentőségűvé válnak. A jövőben a vállalkozásoknak nemcsak azt kell tudniuk, hogy mennyi csomagolást hoznak forgalomba, hanem azt is, hogy a csomagolásaik pontosan milyen anyagokból állnak, milyen mértékben újrahasznosíthatók, tartalmaznak-e újrafeldolgozott anyagot, és mindezt milyen dokumentumokkal tudják alátámasztani.
Mit jelent a PPWR az EPR szabályozásra?
A rendelet a magyar kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszert közvetlenül nem módosítja, ugyanakkor várhatóan jelentős hatással lesz annak jövőbeli működésére. Az uniós szabályozás egyre nagyobb hangsúlyt helyez az úgynevezett ökodifferenciált díjazásra, amelynek célja, hogy a körforgásos szempontból kedvezőbb, könnyebben újrahasznosítható csomagolások alacsonyabb, míg a nehezebben hasznosítható csomagolások magasabb költségekkel szembesüljenek.
Mindezek alapján a PPWR-re való felkészülés már ma sem kizárólag környezetvédelmi vagy megfelelőségi kérdés. A csomagolások összetételére, nyomon követhetőségére és dokumentálhatóságára vonatkozó információk a következő években egyre inkább meghatározhatják a vállalkozások költségeit, EPR-kötelezettségeit és piacra jutási lehetőségeit.
Amennyiben a szabályok értelmezésében vagy a felkészülésben szüksége van támogatásra, keresse szakértő kollégáinkat!
