Szigorodó NAV-ellenőrzések: felkészült a 2026-os változásokra?

2025. December 11.

Interjú Szabó Rudolffal, a Niveus Transzferár üzletágának vezetőjével és dr. Szabó Ákossal, a Niveus Transzferár üzletágának szenior menedzserével

 

Az elmúlt években az adóhatóság egyre következetesebben és szigorúbban vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazását. A transzferár-ellenőrzések száma és mélysége nőtt, a kiszabható bírságok mértéke pedig jelentősen emelkedett. A Niveus transzferár-szakértői szerint 2026-tól új szintre lép a szabályozás: bár a jogalkotó adminisztratív könnyítéseket ígér, összességében a vállalatokra háruló terhek és kockázatok tovább növekednek.

A jelenlegi tervek alapján a 2026-os adóévtől egy új transzferár-rendelet váltja fel a hatályos szabályozást. A jogszabály célja formálisan az adminisztratív terhek csökkentése és az adóhatósági ellenőrzések támogatása, ugyanakkor a gyakorlatban részletesebb adatgyűjtést és lényegesen összetettebb dokumentációs munkát követel meg az érintett vállalkozásoktól.

 

Több adat, hosszabb dokumentáció, szűkebb mozgástér

A változások egyik legfontosabb következménye, hogy a dokumentálandó ügyletek köre bővül, miközben a dokumentációk terjedelme is jelentősen nő. A szakértői becslések szerint egy eddig átlagosan 50 oldalas transzferár-nyilvántartás a jövőben akár 70 oldalra is bővülhet.

Bár bizonyos mentesülési értékhatárok emelkednek – például a dokumentációs küszöb 100 millió forintról 150 millió forintra nő –, ezzel párhuzamosan új ügylettípusok is dokumentációkötelessé válnak. Ilyenek például a független felektől származó költségek továbbterhelése vagy az ingyenes pénzeszközátadások.

Kedvező változás, hogy bizonyos feltételek mellett – például alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében – egyes kötelező tartalmi elemek elhagyhatók. Ugyanakkor ezek a könnyítések nem ellensúlyozzák teljes mértékben a megnövekedett elvárásokat.

 

Új pénzügyi és elemzési követelmények

Az új rendelet egyik legnagyobb kihívása a pénzügyi adatok bemutatására vonatkozó elvárások szigorítása. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolt ügyletekhez tartozó bevételek és költségek szegmentáltan, üzemi eredmény szinten visszakövethetők legyenek a számviteli információs rendszerben.

Ez sok esetben a belső könyvelési és kontírozási gyakorlat átalakítását teszi szükségessé. Emellett nő az elemzési mélység is: szolgáltatási ügyletek esetén hasznossági tesztet, immateriális javakhoz kapcsolódó tranzakcióknál pedig DEMPE-elemzést kell készíteni.

 

Anyavállalati adatok és nyelvi korlátok

A szabályozás több olyan adat bemutatását is előírja, amelyekhez a magyar leányvállalatok sok esetben csak korlátozottan férnek hozzá. Ilyen lehet például a teljes tulajdonosi háló részletes feltérképezése vagy bizonyos üzleti szempontból érzékeny információk szolgáltatása.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jövőben az adóhatóság kizárólag magyar vagy angol nyelvű dokumentációt fogad el. A más nyelven – például németül vagy franciául – készült anyagok fordítása további idő- és költségráfordítást igényel.

 

Fokozódó ellenőrzések, súlyos bírságok

Magyarország már eddig is az egyik legszigorúbb transzferár-ellenőrzési gyakorlattal rendelkezett, de az utóbbi időszakban az ellenőrzések száma és alapossága tovább nőtt. A revíziók során az adóhatóság részletesen vizsgálja a dokumentációk minden elemét, és a legkisebb hiányosságokat is szankcionálja.

A mulasztási bírságok jellemzően több százezer forintos nagyságrendben indulnak, de súlyosabb esetekben – például indokolatlan veszteség kimutatása esetén – akár több tízmillió forintos bírság kiszabására is sor kerülhet.

 

Összegzés

A 2026-tól hatályba lépő új transzferár-szabályozás alapjaiban alakítja át a kapcsolt vállalkozások dokumentációs és adatkezelési kötelezettségeit. Bár bizonyos könnyítések megjelennek a rendszerben, a követelmények összességében részletesebbek és szigorúbbak lesznek, miközben a NAV ellenőrzési gyakorlata tovább erősödik.

A szakértők szerint a felkészülés kulcsa a proaktív adatgyűjtés, a belső folyamatok időbeni átalakítása és a dokumentációk minőségi újragondolása. Azok a vállalatok, amelyek ezt elmulasztják, jelentős pénzügyi és működési kockázatokkal számolhatnak.

 

Interjúnkkal a Portfólió oldalán is találkozhat.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Szabó Rudolf

Üzletágvezető – Transzferár Szolgáltatások

Dr. Szabó Ákos

Szenior menedzser – Transzferár szolgáltatások

Hírek

400 milliárd többletkiadás, de megéri

Két lépésben duplázná meg a kormány a családi adókedvezményt. Mekkora összeget jelent ez a családoknak, és mekkora teher a költségvetésnek? A Niveus kalkulációiról a Pénzcentrum oldalán olvashatnak

Július 1-től szigorodik a NAV számla-bejelentési rendszere – mi az, amire most különösen figyelni kell?

A NAV 21 „WARNING” figyelmeztető kódot minősít át „ERROR” üzenetre, és ezek a hibás számlák nem kerülnek be a vevő M-lapjára – ez komoly eltéréseket okozhat az áfabevallásokban.

Az online kereskedők megadóztatása – versenyhátrányban a magyarok?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés...

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!