Interjú Szabó Rudolffal, a Niveus Transzferár üzletágának vezetőjével és dr. Szabó Ákossal, a Niveus Transzferár üzletágának szenior menedzserével
Az elmúlt években az adóhatóság egyre következetesebben és szigorúbban vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazását. A transzferár-ellenőrzések száma és mélysége nőtt, a kiszabható bírságok mértéke pedig jelentősen emelkedett. A Niveus transzferár-szakértői szerint 2026-tól új szintre lép a szabályozás: bár a jogalkotó adminisztratív könnyítéseket ígér, összességében a vállalatokra háruló terhek és kockázatok tovább növekednek.
A jelenlegi tervek alapján a 2026-os adóévtől egy új transzferár-rendelet váltja fel a hatályos szabályozást. A jogszabály célja formálisan az adminisztratív terhek csökkentése és az adóhatósági ellenőrzések támogatása, ugyanakkor a gyakorlatban részletesebb adatgyűjtést és lényegesen összetettebb dokumentációs munkát követel meg az érintett vállalkozásoktól.
A változások egyik legfontosabb következménye, hogy a dokumentálandó ügyletek köre bővül, miközben a dokumentációk terjedelme is jelentősen nő. A szakértői becslések szerint egy eddig átlagosan 50 oldalas transzferár-nyilvántartás a jövőben akár 70 oldalra is bővülhet.
Bár bizonyos mentesülési értékhatárok emelkednek – például a dokumentációs küszöb 100 millió forintról 150 millió forintra nő –, ezzel párhuzamosan új ügylettípusok is dokumentációkötelessé válnak. Ilyenek például a független felektől származó költségek továbbterhelése vagy az ingyenes pénzeszközátadások.
Kedvező változás, hogy bizonyos feltételek mellett – például alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében – egyes kötelező tartalmi elemek elhagyhatók. Ugyanakkor ezek a könnyítések nem ellensúlyozzák teljes mértékben a megnövekedett elvárásokat.
Az új rendelet egyik legnagyobb kihívása a pénzügyi adatok bemutatására vonatkozó elvárások szigorítása. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolt ügyletekhez tartozó bevételek és költségek szegmentáltan, üzemi eredmény szinten visszakövethetők legyenek a számviteli információs rendszerben.
Ez sok esetben a belső könyvelési és kontírozási gyakorlat átalakítását teszi szükségessé. Emellett nő az elemzési mélység is: szolgáltatási ügyletek esetén hasznossági tesztet, immateriális javakhoz kapcsolódó tranzakcióknál pedig DEMPE-elemzést kell készíteni.
A szabályozás több olyan adat bemutatását is előírja, amelyekhez a magyar leányvállalatok sok esetben csak korlátozottan férnek hozzá. Ilyen lehet például a teljes tulajdonosi háló részletes feltérképezése vagy bizonyos üzleti szempontból érzékeny információk szolgáltatása.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jövőben az adóhatóság kizárólag magyar vagy angol nyelvű dokumentációt fogad el. A más nyelven – például németül vagy franciául – készült anyagok fordítása további idő- és költségráfordítást igényel.
Magyarország már eddig is az egyik legszigorúbb transzferár-ellenőrzési gyakorlattal rendelkezett, de az utóbbi időszakban az ellenőrzések száma és alapossága tovább nőtt. A revíziók során az adóhatóság részletesen vizsgálja a dokumentációk minden elemét, és a legkisebb hiányosságokat is szankcionálja.
A mulasztási bírságok jellemzően több százezer forintos nagyságrendben indulnak, de súlyosabb esetekben – például indokolatlan veszteség kimutatása esetén – akár több tízmillió forintos bírság kiszabására is sor kerülhet.
A 2026-tól hatályba lépő új transzferár-szabályozás alapjaiban alakítja át a kapcsolt vállalkozások dokumentációs és adatkezelési kötelezettségeit. Bár bizonyos könnyítések megjelennek a rendszerben, a követelmények összességében részletesebbek és szigorúbbak lesznek, miközben a NAV ellenőrzési gyakorlata tovább erősödik.
A szakértők szerint a felkészülés kulcsa a proaktív adatgyűjtés, a belső folyamatok időbeni átalakítása és a dokumentációk minőségi újragondolása. Azok a vállalatok, amelyek ezt elmulasztják, jelentős pénzügyi és működési kockázatokkal számolhatnak.
Interjúnkkal a Portfólió oldalán is találkozhat.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Marad a fordított adózás a gabonaipari, illetve vas- és acélipari termékek, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén. Egyre bizonytalanabb a globális minimumadó bevezetése. Július 1-től már nem használható a SZÉP-Kártya élelmiszervásárlásra. Benyújtásra került egy több adónemet is érintő törvényjavaslat. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!
Bizalmi vagyonkezelés mint vagyontervezési eszköz. Már megérkeztek a NAV-tól a személyi jövedelemadó bevallás tervezetek; külföldi magánszemélyeknek, komplex jövedelemi struktúrával rendelkezőknek további feladataik lehetnek! Utolsó módosítási lehetőség a 2023. évi EPR díjban. Flottakezelő: házon belül is elérhető adóelőny. Ezek a Niveus Consulting Group által végzett ügyfélelégedettségi felmérés eredményei. Márciusi hírlevelünkben ezen témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!