Megérkeztek a transzferár nyilvántartásokra vonatkozó legújabb dokumentálási szabályok. Változott a transzferár nyilvántartás fogalma. Megnőtt a transzferár dokumentációs kötelezettségre vonatkozó tranzakciós értékhatár. Változtak az összevonhatóság szabályai. Új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a társasági adóbevallásban. Megnőtt a transzferár dokumentáció hiányából fakadóan kiszabható mulasztási bírság mértéke. Változtak az interkvartilis tartomány alkalmazásának szabályai. Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 NGM Rendelet módosítása

A Pénzügyminisztérium 2022. december 9-én nyilvánosságra hozta a már hónapok óta várva várt módosítási tervezetet[1] a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 NGM Rendelettel kapcsolatban.

Jelen hírlevelünkben bemutatjuk, hogy a jogszabály tervezet alapján milyen főbb változások várhatók már a 2022. adóévtől.

A 2022-es üzleti évtől hatályos változások

Új adatszolgáltatási kötelezettség a társasági adóbevallásban

Az új adatszolgáltatást az adózó kapcsolt feleivel létrejött ügyleteiről a társasági adóbevallás részeként kell majd teljesíteni a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adóbevallások esetében.

Az adózóknak a kapcsolt ügyletekről (egyenként vagy összevont formában) számos adatot meg kell majd adniuk, ide tartozik többek között a dokumentálandó ügylettípus megjelölése, a kapcsolt fél azonosítása, az ügylet teljesítési értéke, a kapcsolódó adóalap-korrekció mértéke (kapcsolt felenként), az árképzés bemutatása, az alkalmazott jövedelmeződési mutató meghatározása, az alkalmazott számviteli sztenderd beazonosítása és a szokásos piaci ár / jövedelmezőség megállapítására kiválasztott módszer megjelölése, illetve a piaci tartomány meghatározása.

Kiemelendő, hogy bizonyos kapcsolt ügyletekre, amelyek mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól, szintén adatot kell majd szolgáltatni (pl. a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött ügyletek, az APA-megállapodás hatálya alá eső ügyletek, a független féltől származó költségek haszon nélküli továbbterhelése, és az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel). Ilyen esetekben (APA-val fedett ügyletek kivételével) ugyanakkor egyszerűsített / limitált adatszolgáltatásra kötelezettek a társaságok.

Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó nyomtatvány (ami várhatóan a 2229-es bevallás részét képezi majd) még nem érhető el, várhatóan 2023 februárjában fog megjelenni.

Az új adatszolgáltatás elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki és adott esetben kockázatelemzés után hamarabb ki is jelölheti a társaságokat ellenőrzésre, így a jövőben még nagyobb jelentőséggel fog bírni, hogy a transzferár dokumentációt, illetve elsősorban a mögöttes számításokat az adózók időben elkészítsék.

Új transzferár dokumentációs értékhatár

Az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó adminisztratív terhek könnyítése érdekében a módosítási tervezetben új dokumentációs értékhatárt jelölt meg a jogalkotó.

A korábbi években az adózók a szokásos piaci áron számított, nettó 50 millió Ft teljesítési érték alatti ügyletek esetében mentesültek a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Ez az értékhatár a 2022-ben induló adóévtől kezdődően 100 millió Ft-ra emelkedik, így az ezen tranzakciós értékhatár alatti kapcsolt ügyletek esetében transzferár nyilvántartást sem kötelező készíteni és a társasági adóbevallásban sem kell adatot szolgáltatni (természetesen a szokásos piaci ár elvét ezekre az ügyletekre is továbbra is figyelembe kell venni).

Interkvartilis tartomány alkalmazása és mediánra történő kiigazítás

A jelenlegi gyakorlat alapján a külső forrásból származó összehasonlító adatokból számított ár / jövedelmezőségi tartományokat csak bizonyos kritériumok fennállása esetén kell szűkíteni interkvartilis tartomány számítás segítségével. Ez a 2022-ben kezdődő üzleti évek esetében megváltozik, az új jogszabályi rendelkezések alapján valamennyi külső adatforrás esetében alkalmazni kell majd az interkvartilis számítást.

Emellett szintén fontos, hogy amennyiben az alkalmazott transzferár kívül esik a szokásos piaci ár / haszontartományon és emiatt társasági adóalap módosítás válik szükségessé, úgy a kiigazítást ezentúl minden esetben a piaci tartomány középértékének (mediánjának) alapulvételével kell megtenni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.

Mindezek következtében az adózóknak célszerű lehet arra törekedni, hogy a piacitól esetlegesen eltérő transzferárakat időben azonosítsák és a társasági adóalap módosítása helyett pénzügyi rendezéssel járó korrekciót hajtsanak végre (ebben az esetben viszont egyéb adónemekre is tekintettel kell lenni).

A 2023-as üzleti évtől hatályos változások

A transzferár dokumentáció fogalma, a kiszabható mulasztási bírság mértéke

A jelenleg hatályos jogszabály szövegezése alapján a transzferár dokumentáció a fődokumentumból és a kapcsolt tranzakciókra vonatkozó helyi dokumentumból áll, tehát attól függetlenül, hogy esetleg fizikailag több dokumentumot készít az adózó és esetleg több dokumentum is hiányzik / nem megfelelő, mulasztási bírságot adóévenként csak egyetlen nyilvántartással kapcsolatban szabhat ki az adóhatóság. A mulasztási bírság mértéke így jelenleg maximum 2 millió Ft (ismételt jogsértés esetén 4 millió Ft) / év.

A 2023-ban vagy azt követően kezdődő adóévek esetében ugyanakkor egy adott évre vonatkozó teljes transzferár dokumentáció definíció szerint több nyilvántartásból fog állni, melyek a Fődokumentum, és az ellenőrzött ügyletenként (az összevonás szabályait is figyelembe véve) elkészített Helyi dokumentumok. A mulasztási bírságot pedig egy adott éven belül többszörösen (nyilvántartásonként) lehet majd kiszabni.

További változás, hogy a mulasztási bírság mértéke 2 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra növekszik, míg az ismételt mulasztás tétele ennek megfelelően 4 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra.

A mulasztási bírság kapcsán kiemeljük, hogy azt nem csak a hiányzó nyilvántartások vonatkozásában, hanem a késve vagy hiányosan elkészített transzferár dokumentumok esetében is kiszabhatják.

Az ügyletek összevonásának szabályai

A jelenleg hatályos jogszabály alapján a transzferár dokumentáció összevontan is elkészíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy a szerződések egymással szorosan összefüggnek.

A 2023-ban vagy azt követően kezdődő adóévek esetében a fenti megfogalmazás kiegészül azzal, hogy nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

A fentiek alapján számos adózónak át kell gondolnia a jelenleg is alkalmazott transzferár dokumentációs gyakorlatát, tipikusan a főtevékenység keretében végzett több tranzakció (pl. késztermék értékesítés és alapanyag beszerzés) összevont vizsgálatának módszertanát.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

[1] https://kormany.hu/dokumentumtar/32-2017-x-18-ngm-rendelet-szokasos-piaci-arral-osszefuggo-kotelezettseg