A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalok szakmai irányítása mellett 2026-ban is folytatja országos fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozatát. Az illetékes minisztérium és az NKFH 2025 novemberében bemutatott 2026-os ellenőrzési és vizsgálati programja alapján ez minden eddiginél átfogóbb program: összesen 73 vizsgálati területet érint. A kereskedőknek és szolgáltatóknak ezért nemcsak az üzletben, hanem az online értékesítés teljes folyamatában is érdemes felülvizsgálniuk a fogyasztóvédelmi gyakorlatukat.
Mire fókuszálnak idén az ellenőrzések?
Az NKFH 2026. október 1-jei tájékoztatása szerint idén kiemelt prioritás a jótállási szabályok betartása. A hatóság azt vizsgálja, hogy a vállalkozások megfelelően tájékoztatják-e a fogyasztókat jótállási jogaikról, a jótállási jegyek megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek, és a fogyasztók a gyakorlatban is érvényesíthetik-e jogaikat. A téma jelentőségét mutatja, hogy a fogyasztói panaszok alapján tavaly indított eljárások kétharmadában jogsértést állapítottak meg; ezekben összesen 94 millió forint bírságot szabtak ki. Ugyancsak folytatódnak az árfeltüntetési ellenőrzések a hagyományos kereskedelmi egységekben, különös tekintettel az akciós árak szabályosságára. A vizsgálatok elsősorban azokra az üzletekre irányulnak, ahol korábban már jogsértést tártak fel. 2025-ben több mint 2000 üzletet ellenőriztek, és az esetek több mint egyharmadában találtak jogsértést vagy hiányosságot. A gyakori problémák között szerepelt a hibás ár- vagy egységár-feltüntetés, a mérlegek hitelesítésének hiánya, a vásárlók könyvének hiánya, valamint a hiányos cégadatok feltüntetése. Az érintett ügyekben kiszabott bírság összege meghaladta a 300 millió forintot.
Az online kereskedelem és a webshopok sem maradnak ki
A hatóság fokozottan ellenőrzi az e-kereskedelmet is. 2026 szeptemberében bejelentették, hogy az elektronikai termékek energiahatékonysági címkézését és a termékismertető adatlapok meglétét, illetve tartalmát egyaránt vizsgálják a hagyományos üzletekben és a webshopokban. Az ellenőrzés a reklámokra és a promóciós anyagokra is kiterjed. A szigorúbb fellépést indokolja, hogy tavaly a vizsgált webshopok 63%-ánál találtak valamilyen hiányosságot. A hatóság a nagy nemzetközi e-kereskedelmi platformokat – így különösen a Temut, a Sheint, az Alibabát és az AliExpresst – is vizsgálja. Ha valamely termék nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy veszélyesnek minősül, a hatóság gondoskodik annak eltávolításáról.
Jogi háttér és a hatóság kibővült jogosítványai
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2020. augusztus 22-én hatályba lépett módosításai jelentősen kibővítették a hatósági ellenőrzés kereteit. A 45/A. § (4) bekezdése alapján a hatóság immár a teljes ellátási láncban végezhet ellenőrzést, ha a lánc végén fogyasztó áll. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés nem feltétlenül áll meg a kiskereskedőnél: adott esetben a nagykereskedőkhöz és a gyártókhoz is elérhet. Kiemelten súlyos közérdek esetén – például ha a fogyasztók széles körének testi épsége, egészsége vagy vagyoni érdekei súlyosan veszélybe kerülnek – a 47/B. § (2) bekezdése alapján a hatóság ügyészségi jóváhagyással akár lezárt helyiségben vagy magánlakásban is végezhet ellenőrzést. Ilyen intézkedésre természetesen csak a törvényben meghatározott garanciális szabályok betartásával kerülhet sor. A szabályozás gyakorlati üzenete egyértelmű: a fogyasztóvédelmi megfelelőségért nem kizárólag az értékesítés helyén működő vállalkozás felelős, hanem az ellátási lánc több szereplője is érintett lehet.
Mit jelent ez az Önök számára?
A kereskedőknek és szolgáltatóknak – legyen szó fizikai üzletről, webshopról vagy platformon értékesítő vállalkozásról – célszerű még az ellenőrzések előtt dokumentált megfelelőségi felülvizsgálatot végezniük. Ennek részeként át kell tekinteni az árfeltüntetési gyakorlatot, az akciós árak kommunikációját, a jótállási dokumentációt, a vásárlók könyvének elérhetőségét, a mérlegek hitelesítését, a cégadatok feltüntetését, valamint az online termékinformációkat és energiahatékonysági címkéket. A bírságok jelentősek lehetnek: a korábbi ellenőrzések alapján összesen több száz millió forintos szankciós kockázattal is számolni kell. Különösen fontos az ellátási láncban részt vevő partnerekkel kapcsolatos felelősségi és információátadási folyamatok áttekintése, hiszen a hatóság ellenőrzési jogköre a teljes láncra kiterjedhet. A fogyasztóvédelmi megfelelőség felülvizsgálatához ezért érdemes időben szakmai, szükség esetén jogi segítséget kérni: egy célzott compliance-audit feltárhatja a hiányosságokat, és lehetőséget ad azok kijavítására még egy hatósági ellenőrzés előtt.
