Hosszú sejtetés után végül beigazolódott a pletyka: a jogalkotó elhalasztotta ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (azaz az új ingatlan-nyilvántartási törvény, röviden új Inytv.) hatálybalépését, ezzel együtt pedig az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetését – tudatta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.
A nemrégiben kihirdetett módosító jogszabály, azaz a 2023. évi LXI. törvény értelmében az új Inytv. 2024. február 1. napja helyett 2024. október 1. napján lép hatályba. A jelenlegi tervek szerint tehát még hozzávetőlegesen 1 évig marad velünk a jelenlegi szabályrendszer és a papíralapú eljárások. (Azért érdemes megemlíteni, hogy ezek a jelenlegi tervek, mert nem ritka egy jogszabály hatálybalépésének többszöri elhalasztása. Akik figyelemmel követik az új Inytv. hatálybalépéséhez vezető folyamatot, tudhatják, hogy ez a mostani már a második halasztás. A jogszabály kihirdetésekor a hatálybalépés ugyanis még 2023. február 1. napjára volt időzítve, amelyet a jogalkotó első alkalommal 2024. február 1. napjára halasztott. Innen csúszik most tovább a hatálybalépés 2024. októberére.)
Amíg az új Inytv. hatálybalépésével beüzemelésre kerül a korszerű, más közhiteles adatbázisokkal összekapcsolt E-ING rendszer, még számos teendő adódik. Egyrészről, az elkövetkezendő hónapokban a szakmai nyilvánosságnak meg kell ismernie az E-ING rendszer működésével kapcsolatos technikai információkat, részletes szakmai anyagokat, valamint a jogi képviselők eljárási jogosultságával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket, amelyek az új rendszer zökkenőmentes indulásának alapját jelentik. Másrészt ugyancsak várat még magára a széles körű társadalmi tájékoztatás, miszerint az E-ING rendszerben már minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagy AVDH szolgáltatás használata lesz szükséges az ingatlanok átruházáshoz szükséges úgynevezett bejegyzési engedély aláírásához.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is. A Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.
A nyilvános országonkénti jelentéstétel új szintre emeli a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát. A kötelezettség nemcsak adminisztratív feladatot jelent, hanem reputációs, adózási és kommunikációs szempontból is felkészülést igényel. Szabó Rudolf, a Niveus transzferár szolgáltatások üzletágvezetője bemutatja, kiket érint a Public CbCR, milyen határidőkre kell figyelni, és miért érdemes mielőbb megvizsgálni az adatok rendelkezésre állását.
Változások lesznek a fejlesztési adókedvezmények és az energiahatékonysági célú beruházások szabályozásában. Módosultak a Ptk. szavazati joggal kapcsolatos szabályai. Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!