Vállalatcsoportokon belül gyakori, hogy egy központi társaság több csoporttag számára nyújt például informatikai, pénzügyi, HR- vagy menedzsment szolgáltatásokat. A kapcsolódó díjak elszámolásakor azonban nem elegendő, hogy rendelkezésre áll egy szerződés és egy számla: azt is alá kell támasztani, hogy az igénybe vevő társaság számára valóban hasznos szolgáltatás történt – hívja fel a figyelmet Petrás Endre, a Niveus transzferáras szakértője.

A benefit teszt ennek a hasznosságnak a vizsgálata. Azt értékeljük, hogy a szolgáltatás milyen gazdasági vagy üzleti értéket jelent az adott társaságnak, és hasonló helyzetben egy független vállalkozás fizetne-e érte, vagy saját maga látná el a feladatot. Az előny lehet például költségmegtakarítás, hatékonyabb működés, speciális szaktudáshoz való hozzáférés vagy a működési kockázatok csökkentése. Nem szükséges minden esetben közvetlenül számszerűsíthető megtakarítást kimutatni, de a szolgáltatás üzleti indokoltságát konkrétumokkal kell bemutatni.

A vizsgálat során azt is tisztázni kell, hogy a szolgáltatás ténylegesen megvalósult-e, nem ismétli-e meg indokolatlanul a helyben már elvégzett feladatokat, és nem kizárólag a tulajdonos érdekeit szolgáló tevékenység költségét terhelték-e a társaságra.

A benefit teszt tehát elsősorban arra ad választ, hogy indokolt-e a szolgáltatásért díjat fizetni. Ettől külön kérdés, hogy az elszámolt díj összege megfelel-e a szokásos piaci árnak.

Mit mond a nemzetközi és a magyar szabályozás?

Az OECD Transzferár Irányelveinek VII. fejezete két kérdést választ külön: történt-e szolgáltatásnyújtás, és mennyi annak szokásos piaci ellenértéke. A 7.6. bekezdés alapján azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenység biztosít-e gazdasági vagy üzleti értéket az igénybe vevő számára, üzleti helyzetének javítása vagy fenntartása érdekében. Ennek megítélésében a független vállalkozás feltételezett döntése ad támpontot.

Az előny nem feltétlenül jelent közvetlen bevételnövekedést. Hasznos lehet egy szolgáltatás akkor is, ha csökkenti a működési kockázatot, biztosítja a jogszabályi megfelelést, vagy olyan szakértelmet ad, amely helyben nem áll rendelkezésre. A lényeg, hogy az előnyt konkrétan meg lehessen nevezni, és össze lehessen kapcsolni a kapott szolgáltatással.

Magyarországon a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a helyi dokumentum részeként kifejezetten előírja a hasznossági teszt bemutatását a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatások igénybe vevőjénél. Az új rendeletet főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévekre kell először alkalmazni.

Miért fontos ez a transzferáron túl is?

A szolgáltatás teljesítésének és üzleti céljának igazolása a szolgáltatási díj költségként történő adóügyi elismerése miatt is fontos. Az adóhatóság a transzferár vizsgálatától függetlenül is ellenőrizheti, hogy az elszámolt költség összefügg-e a társaság vállalkozási, bevételszerző tevékenységével. Ha nem, a társasági adó szabályai alapján adóalap növelés válhat szükségessé. A piaci díjazás tehát önmagában nem biztosítja a költség elfogadhatóságát.

Az áfalevonás szempontjából is jelentős a dokumentálás. A szolgáltatáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa főszabály szerint olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a szolgáltatás adólevonásra jogosító tevékenységet szolgál, az egyéb törvényi feltételek teljesülése mellett. A benefit teszthez összegyűjtött dokumentumok a tényleges teljesítés és a felhasználás igazolását is segíthetik. Az áfalevonás feltételeit ugyanakkor külön kell értékelni: a benefit teszt hiányossága önmagában nem jelenti automatikusan a levonási jog elvesztését.

Tulajdonosi tevékenységek és más kizáró tényezők

Külön figyelmet igényelnek a shareholder activities, vagyis a kizárólag tulajdonosi minőségben végzett tevékenységek. Ilyen lehet az anyavállalat közgyűlésének megszervezése, konszolidált beszámolójának elkészítése vagy saját befektetői kapcsolattartása. Ezek költségei főszabály szerint a tulajdonosnál maradnak.

Az anyavállalat által végzett operatív támogatást tartalma alapján kell elhatárolni. Ha ugyanaz a központi csapat tulajdonosi és helyi működést támogató feladatokat is végez, a tevékenységeket és költségeiket szét kell választani.

Vizsgálni kell az esetleges duplikációt is. Ha a helyi társaság ugyanazt a feladatot már saját munkatársaival vagy külső szolgáltatóval ellátja, tisztázni kell a központi munka többletértékét. Az azonos szakterület azonban nem feltétlenül jelent azonos feladatot. Egy átszervezés alatti átmeneti párhuzamosság vagy indokolt második szakvélemény is elfogadható lehet levonhatósági szempontból, megfelelő indokolással.

Végül kiemelendő az, hogy a pusztán csoporttagságból eredő kedvezőbb piaci megítélés önmagában nem jelent díjazható szolgáltatást.

Hogyan érdemes elvégezni a benefit tesztet?

Elsőként érdemes az általános szolgáltatás típusokat konkrét feladatokra bontani. A „menedzsment támogatás” például magában foglalhat pénzügyi tervezést, jogi tanácsadást vagy beszerzési támogatást. Ezek szükségessége, helyi hasznossága és alátámasztása eltérhet, ezért külön is célszerű értékelni őket.

Szolgáltatásonként az alábbi kérdéseket érdemes végig gondolni, és a kapcsolódó információkat, dokumentumokat összegyűjteni:

• Mit kapott a társaság? Milyen konkrét munkát végeztek el, kik vettek részt benne, és mi lett az eredménye? Ennek bemutatásához célszerű összegyűjteni a szolgáltatás tartalmát és feltételeit rögzítő szerződéseket, valamint a teljesítést igazoló dokumentumokat, például jelentéseket, elkészült anyagokat, levelezéseket vagy hibajegyeket. Érdemes rögzíteni a szolgáltatás időszakát, rendszerességét és helyi felelősét, valamint a teljesítés ellenőrzésének módját is.

• Miért volt rá szüksége, és milyen előnyt jelentett? Milyen helyi feladatot, erőforráshiányt vagy üzleti problémát kezelt a szolgáltatás? Hogyan járult hozzá a társaság működéséhez, és hogyan használta fel a társaság az eredményét? A bemutatást a konkrét helyi körülményekre és felhasználásra érdemes alapozni. Célszerű kitérni arra is, hogy a társaság befolyásolhatja-e a szolgáltatás tartalmát, illetve lemondhat-e róla. A vizsgálat során a szolgáltatás igénybevételekor ésszerűen várható előnyt is figyelembe kell venni.

• Mi történt volna a szolgáltatás nélkül? Külső szolgáltatót kellett volna megbízni, saját munkatársat alkalmazni, vagy más módon megoldani a feladatot? Érdemes bemutatni az alternatív lehetőségeket és azok várható erőforrásigényét.

• Van-e átfedés vagy kizáró tényező? Végeznek-e hasonló feladatot helyben vagy külső szolgáltató bevonásával? Ha igen, miben tér el ettől a csoporton belül kapott támogatás, és mi indokolja az esetleges átfedést? Vizsgálni szükséges azt is, hogy tulajdonosi tevékenységről, pusztán a csoporttagságból eredő előnyről vagy ténylegesen nem nyújtott szolgáltatás kiszámlázásáról van-e szó, figyelembe véve, hogy az indokolt rendelkezésre állás önmagában is jelenthet szolgáltatást.

• Hogyan állapították meg a díjat? A szolgáltatás értékeléséhez kapcsolódóan célszerű bemutatni az árképzési, számlázási és fizetési feltételeket, a költségalapot, az alkalmazott haszonkulcsot, valamint költségfelosztás esetén az érintett társaságokat, a felosztási kulcsokat és a számításokat. Az elszámolt összegeket a könyveléssel is szükséges visszaegyeztetni.

A költségfelosztás alapjának ésszerű kapcsolatban kell állnia az igénybevétellel vagy a várható előnnyel. A létszám például megfelelő lehet bizonyos HR-szolgáltatásoknál, a felhasználószám pedig egyes IT-szolgáltatásoknál. Minden esetben indokolni szükséges, miért az adott kulcs tükrözi megfelelően a költségek megosztását a szolgáltatást igénybe vevő társaságok között.

Központi IT-támogatásnál például a helyi igény lehet az üzletmenethez szükséges rendszerek folyamatos működtetése, az előny pedig a gyors hibaelhárításban és a működési biztonságban jelenhet meg. Az értékelést az teszi meggyőzővé, ha ezek a megállapítások a társaság konkrét működéséhez kapcsolódnak.

A Benefit teszt elkészítésébe a pénzügy mellett érdemes bevonni a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevő üzleti területeket is. Az IT-, HR- vagy jogi felelős tudja érdemben bemutatni, milyen támogatást kapott, azt hogyan használta fel, és milyen előnyt jelentett számára.

A bizonyítékokat már év közben célszerű közös dokumentumtárban gyűjteni, így év végén a meglévő anyagok rendszerezésére és értékelésére lehet építeni. A korábbi évi értékelés felhasználása előtt ellenőrizni szükséges, hogy változott-e a szolgáltatás, a helyi szükséglet, a feladatmegosztás vagy a díjazás.

Milyen dokumentumokkal igazolható a teljesítés?

A szerződés a vállalt feladatokat, a számla az elszámolt ellenértéket mutatja be. Ezek mellett olyan dokumentumokra is szükség van, amelyekből a tényleges munkavégzés és annak helyi felhasználása megállapítható.

A szolgáltatás jellegétől függően különösen az alábbi bizonyítékok lehetnek hasznosak:

• Menedzsment és tanácsadás: riportok, elemzések, döntés-előkészítő anyagok, szakmai levelezések, megbeszélések emlékeztetői.

• IT-támogatás: hibajegyek, megoldási kimutatások, üzemeltetési jelentések, hozzáférési és használati naplók.

• HR és képzés: toborzási dokumentumok, képzési anyagok, részvételi ívek, a helyi munkatársak támogatását bemutató levelezések.

• Jogi és pénzügyi támogatás: szakvélemények, véleményezett szerződések, pénzügyi tervek, egyeztetések és ellenőrzési dokumentumok.

• Munkaidőalapú elszámolás: a feladatot, az érintett társaságot és a ráfordított időt azonosító kimutatások, a kapcsolódó munkatermékekkel együtt.

A dokumentum megléte mellett a felhasználását is mutassuk be. Egy riportnál például érdemes rögzíteni, mely helyi döntést támogatta. Egy képzésnél azt, hogyan kapcsolódott a résztvevők munkájához.

A bizonyítékokból lehetőség szerint derüljön ki, hogy ki, mikor, mely társaság részére, milyen feladatot végzett. Egy általános teljesítésigazolás kevés információt ad; erősebb alátámasztást jelent, ha konkrét feladatokra és azonosítható dokumentumokra hivatkozik.