Belső rendezvények adózási kisokosa – mire figyeljen a HR 2026-ban?

2026. Október 6.

Egy közös vacsora, céges kirándulás vagy csapatépítő tréning fontos szerepet tölthet be a munkatársak együttműködésében és motiválásában. A szervezés során azonban a helyszín és a program kiválasztása mellett az adózási következményeket is érdemes előre tisztázni: ugyanaz a költség eltérően adózhat attól függően, hogy szakmai képzéshez vagy szabadidős rendezvényhez kapcsolódik.

A megfelelő minősítés a költségvetésre is hatással van. Ha az adóterhek csak a számlák beérkezésekor válnak ismertté, a rendezvény tényleges költsége jelentősen meghaladhatja az eredetileg tervezett keretet.

 

Mi határozza meg az adókötelezettséget?

A céges rendezvényekhez kapcsolódó adókötelezettséget elsősorban a program tartalma határozza meg. A „csapatépítő tréning” elnevezés önmagában nem biztosít adómentességet. Azt kell vizsgálni, hogy a rendezvény ténylegesen a munkavégzéshez szükséges ismeretek, készségek fejlesztését szolgálja-e, vagy döntően kikapcsolódásra, vendéglátásra irányul.

A munkavégzéshez szükséges, igazolható szakmai képzésnél a tréner díja, a terem és a szükséges technikai eszközök költsége nem eredményez adóköteles juttatást a munkavállalónál. A kapcsolódó utazás és szállás is kezelhető bevételnek nem számító tételként, ha a hivatali, üzleti utazás feltételei teljesülnek. Az étkezést és a szabadidős programokat ugyanakkor minden esetben külön kell vizsgálni.

Vegyes programnál különösen fontos a szakmai és szórakoztató elemek, valamint költségeik dokumentálása. Egy rövid szakmai előadás beillesztése önmagában nem változtatja meg egy alapvetően pihenést szolgáló hétvége adózási megítélését.

 

Mekkora többletköltséggel kell számolni?

A több résztvevő számára szervezett, döntően vendéglátásra vagy szabadidős programra irányuló rendezvény munkáltató által viselt költsége főszabály szerint egyes meghatározott juttatásként adózik. Ez az étkezés mellett a kapcsolódó programok, utazás, szállás és rendezvényszervezés költségét is érintheti.

Az egyes meghatározott juttatások esetében az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa. A kifizetőt ezen adóalap után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. KIVA alany munkáltatónál a személyi jövedelemadó számítása azonos, a szociális hozzájárulási adót azonban a kisvállalati adó váltja ki. A juttatás értéke – az 1,18-as szorzó alkalmazása nélkül – a kisvállalati adó alapjába tartozik, amelynek adómértéke 10%.

Az ajándékokra is külön figyelni kell. Az ilyen rendezvényen átadott ajándéktárgy egyedi értéke személyenként a bruttó minimálbér 25%-áig, 2026-ban 80.700 forintig tartozhat a rendezvényre vonatkozó egyes meghatározott juttatási szabály alá. Másik lehetőség az egyes meghatározott juttatásként történő adózásra a nyilvántartás mellett, évente legfeljebb három alkalommal adható csekély értékű ajándék ugyanazon magánszemélynek, alkalmanként legfeljebb 32.280 forint összegben.

Fontos, hogy a fenti értékhatárok betartása nem jelent adómentességet: külön adómentességi jogcím hiányában az ajándékok után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ha pedig e szabályok alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, a munkavállalónak adott ajándék munkaviszonyból származó jövedelemként a bérrel azonos adóteherrel adózhat.

 

Adómentességet biztosít-e az éttermi helyszín?

Az éttermi helyszín önmagában nem jelent adómentességet 2026. február 1-jétől a megfelelően nyilvántartott étteremben vagy cukrászdában nyújtott reprezentációs étel- és italfogyasztás a kifizető adóévben elszámolt éves összes bevételének 1%-áig, legfeljebb 100 millió forintig mentesülhet a személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.

Ehhez azonban a vendéglátásnak valóban reprezentációnak kell minősülnie, például a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó szakmai esemény keretében. A pusztán szabadidős csapatépítő éttermi fogyasztása ettől nem válik adómentessé. A mentesség a kiszállított cateringre és a szórakoztató szolgáltatások díjára sem terjed ki.

 

Hogy alakul az áfalevonhatóság?

A rendezvény személyi jövedelemadó szerinti minősítése önmagában nem dönti el az áfa levonhatóságát. Az étel, ital, vendéglátás és meghatározott szórakoztatási szolgáltatások áfája főszabály szerint nem vonható le. Más költségeknél az adóköteles gazdasági tevékenységhez való kapcsolatot és a levonás általános feltételeit kell vizsgálni. Összetett rendezvényszervezési szolgáltatásnál a szerződés és a teljesítés tényleges tartalma is meghatározó. Az áfakezelés tehát mindig külön vizsgálatot igényel.

 

Elismertek-e a rendezvények költségei társasági adó szempontból?

A csapatépítő és más belső rendezvények költsége társasági adó szempontjából elismert költség lehet, a szabadidős jelleg önmagában nem indokol adóalap-növelést. A társasági adótörvény alapján a munkavállalók részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatások és kapcsolódó kötelező közterheik, valamint az személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentációként elszámolt juttatások ugyanis nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek. Az elismert költséghez kapcsolódó, le nem vonható áfa szintén elismert ráfordításként minősíthető.

A rendezvény egyéb szervezési költségeinél a vállalkozási tevékenységgel való összefüggést igazolni szükséges, ezért a HR-nek érdemes megőriznie a programot, a résztvevők körére vonatkozó adatokat és a részletes költségbontást. Ellenkező esetben adóalap növelési kötelezettség keletkezhet.

 

Hogyan érdemes kezelni a céges rendezvényeket?

A céges rendezvények szervezésekor minden esetben javasolt a HR, a pénzügy és a bérszámfejtés együttműködése. Már a megrendelés előtt célszerű egyeztetni a rendezvény céljáról, a résztvevők köréről és az adókkal növelt költségkeretről. A részletes program, a résztvevői lista, a szerződések, a tételes számlák és az ajándéknyilvántartás a megfelelő adókezelést is segítik. A családtagok és külsős résztvevők jelenlétét szintén érdemes rögzíteni.

Az egyes meghatározott juttatások szja- és szocho kötelezettségét főszabály szerint a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni, ezért a dokumentumok időben történő átadása is lényeges.

A Niveus a rendezvényekhez kapcsolódó juttatások és költségek adózási szempontú értékelésével szívesen segíti a vállalatokat abban, hogy a HR részleg már a tervezéskor átlássa a várható közterheket és az adminisztrációs feladatokat.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Bevallás előtt: így kerüld el az ügyvezetők hibás TB-minősítését

A bevallási időszak előtt különösen fontos felülvizsgálni az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolását, mert a hibás minősítés jelentős járulékkockázatot hordoz. Sok esetben a „nincs díjazás, nincs járulék” megközelítés téves következtetésekhez vezet. A cikk bemutatja, milyen jogviszonyok mentén kell vizsgálni az ügyvezetők helyzetét, mikor keletkezik társas vállalkozói státusz, és milyen következményekkel jár mindez a járulékfizetésre és az adminisztrációra nézve.

Országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés indul: mire figyeljenek a kereskedők és szolgáltatók?

A fogyasztóvédelmi ellenőrzések az árfeltüntetéstől és a jótállástól az online termékinformációkig számos vállalati gyakorlatra kiterjednek. Az érintettség a kiskereskedőkön túl a nagykereskedőket és gyártókat is elérheti. Összefoglaljuk, milyen dokumentumokat és folyamatokat érdemes felülvizsgálni egy hatósági ellenőrzés előtt.

Niveus hírlevél – 2020. március

A koronavírus miatti rendkívüli helyzet az adózás területén is rendkívüli intézkedéseket kíván. 2020. március 18-án került kihirdetésre a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020-as kormányrendelet, amelynek...

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!