Szerző: Hecker Flórián
Az OTP-től kezdve a K&H-ig minden pénzintézet azt számolgatja, jól vagy rosszul járnak a módosítással.
Kormányrendelet jelent meg az extraprofitadók módosításáról a hétfő esti Magyar Közlönyben.
Ebben az áll, hogy az eredeti kormányrendelet kiegészül több új bekezdéssel. Ezek értelmezése nem kézenfekvő, ezért lapunk értékelést kért Bagdi Lajostól, a Niveus Consulting Group partnerétől. Ennek lényege a következő:
A mostani módosítás a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásra vonatkozó különadó alapját és mértékét módosítja 2023-ra vonatkozóan.
Mégpedig úgy, hogy az idei második fél évre egy újfajta adóalap-számítási módot alkalmaz, amit megfejelnek növelő, illetve csökkentő tételek.
Az adóalapot tehát a kormány két részre bontja.
Az egyik a 2023. január 1.–június 30. közötti időszakra szól. Ennél nincs változás, ugyanúgy a megelőző adóév a bázis és 50 százalékos beszámítás. A kivételek is változatlanok. Július 1-től december 31-ig viszont már a megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka az adóalap. Csökkentő télel az osztalék 50 százaléka, ha azt nem számolták el ráfordításként, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százaléka.
Növelő tétel viszont az előző évi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
pénzügyi szervezetek különadójának 50 százaléka,
pénzügyi tranzakciós illeték 50 százaléka,
illetve e rendelet szerinti adó 50 százaléka.
A legfontosabb pont, hogy az extraprofitadó mértéke az első félévi adóalaprészre marad 8 százalék, a második félévi adóalaprészre viszont az adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalékra nő, fölötte pedig az összeg 30 százalékára.
A kormány nem először nyúl hozzá az extraprofitadó-rendelethez, legutóbb februárban hajtott végre változásokat. Akkor egyebek mellett a légitársaságoknál az utasok után fizetett hozzájárulás összegét kalkulálta őket.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Mintha mindig is létezett volna a KATA, pedig csak 2013 óta ismerjük ezt az egyszerűsített adót. A népszerűsége töretlen, nem véletlenül. Minimális adminisztráció, minimális adó. Ezért is keltett felzúdulást, amikor tavaly decemberben a KATA szigorításáról cikkeztek. Pedig erre akár szükség is...
A Pénzügyminisztérium tegnapi bejelentése az adóadminisztráció csökkentéséről üdvözlendő, nagy segítség lehet a vállalkozásoknak, amely még az adóbevételek kiszámítható tervezéséhez és a növeléséhez is hozzájárulhat. Ugyanakkor továbbra is érdemes lehet szakértővel konzultálni a jogszabályok adta adó- és járulékcsökkentési lehetőségek megfelelő kihasználásához. – véli a Niveus Consulting Group.
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa. - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!