A 2027-re tervezett vagyonadó bevezetése új adózási és adminisztratív feladatokat jelenthet a jelentős magánvagyonnal rendelkező magánszemélyek és vállalkozástulajdonosok számára. A jelenleg ismert tervezet szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre évi 1 százalékos adó vonatkozna (a 100 milliárd feletti részre pedig 1,5%), az első értékelési fordulónap pedig 2026. december 31. lenne. Bár a szabályozás még változhat, az érintetteknek már most érdemes megkezdeniük a felkészülést.

Az első feladat: a teljes vagyon feltérképezése

A vagyonadó nem kizárólag az ingatlanokat vagy a bankszámlán rendelkezésre álló pénzeszközöket érintené. Az adóalapba többek között a társasági részesedések, értékpapírok, külföldi vagyonelemek, kriptoeszközök és nagy értékű ingóságok is bekerülhetnek.

Az első lépés ezért egy részletes vagyonleltár összeállítása, amely tartalmazza a belföldi és külföldi vagyonelemeket, a tulajdonosi viszonyokat, valamint a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket. Különösen fontos az adóügyi illetőség vizsgálata, hiszen az meghatározhatja, hogy mely országokban található vagyonelemeket kell figyelembe venni.

Kiemelt kérdés a céges részesedések értékelése

A vállalkozástulajdonosok esetében a vagyon jelentős részét gyakran nem a közvetlenül rendelkezésre álló pénzeszközök, hanem a saját vállalkozásukban fennálló részesedés jelenti.

A társasági részesedések értékelése ezért az egyik legösszetettebb feladat lehet. A tervezetben meghatározott értékelési szabályok alapján kell vizsgálni a vállalkozások értékét, amely jelentősen eltérhet a tulajdonos által becsült piaci értéktől. Az összetettebb cégstruktúrák, holdingok és vagyonkezelési konstrukciók külön elemzést igényelhetnek.

Az értékelésekhez szükséges pénzügyi adatok, beszámolók és egyéb dokumentumok összegyűjtését célszerű időben megkezdeni.

Az adófizetés pénzügyi hatásaira is fel kell készülni

A vagyonadó egyik sajátossága, hogy olyan vagyonelemek után is fizetési kötelezettséget keletkeztethet, amelyek nem biztosítanak rendszeres bevételt. Egy jelentős értékű vállalkozói részesedés vagy ingatlanvagyon például számottevő adóterhet eredményezhet anélkül, hogy a tulajdonosnak ehhez megfelelő likvid pénzeszköze állna rendelkezésére.

Az érintetteknek ezért a várható adókötelezettség becslése mellett annak finanszírozását is célszerű megtervezniük.

Vagyontervezés és generációváltás: a meglévő tervek felülvizsgálata

A vagyonadó bevezetése új szempontot jelenthet a családi vagyontervezésben, a generációváltásban és a vállalkozások tulajdonosi struktúrájának kialakításában.

Fontos ugyanakkor, hogy a vagyon társaságba vagy bizalmi vagyonkezelésbe helyezése önmagában nem jelent automatikus mentességet a vagyonadó alól. A tervezett szabályozás adóelkerülés elleni rendelkezéseit is figyelembe kell venni, ezért a kizárólag adómegtakarítási célú vagyonátrendezés nem tekinthető megfelelő megoldásnak.

Azoknak azonban, akik már korábban elhatározták a generációváltást, a vállalkozási struktúra átalakítását vagy a családi vagyon hosszú távú rendezését, érdemes ezeket a terveket a várható adózási környezet figyelembevételével felülvizsgálniuk.

Miben segíthet a Niveus?

A vagyonadóval kapcsolatos felkészülés nem pusztán adószámítási feladat. A vagyonleltár összeállítása, a társasági részesedések értékelése, a tulajdonosi struktúrák elemzése és a lehetséges adózási következmények vizsgálata több szakterület együttműködését igényelheti.

A Niveus adózási, jogi, cégértékelési és tranzakciós szakértői komplex támogatást nyújtanak a vagyonadó-kitettség felmérésében, a kritikus kérdések azonosításában és a szükséges felkészülési lépések megtervezésében.

A legfontosabb feladat jelenleg nem a vagyon azonnali átrendezése, hanem az érintettség, a várható adóterhek és a felkészüléshez szükséges teendők pontos meghatározása.

További információ a vagyonadóval kapcsolatos felkészülésről és a Niveus szolgáltatásairól:

Vagyonadó 2027 – felkészülés és vagyontervezés