A Niveus Consulting Group saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatása megerősíti, hogy főleg a KKV szektor igényelte első körben a bértámogatást. A nagyvállalati ügyfélkör csak mintegy 3-4 százaléka élt ezzel az eszközzel. Sokan még halogatják a döntést és a tömeges beadás ebben a vállalati körben csak ezt követően várható.
Ami az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a támogatásért folyamodó cégek 96%-a KKV és mindösszesen minden huszonötödik cég minősül nagyvállalatnak.
Ezt megerősíti a Niveus Consulting Group által a saját ügyfélkörében végzett nem reprezentatív kutatás is, mely szerint a nagyvállalatoknak csak mintegy 3-4%-a élt mostanáig ezzel az eszközzel. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint „nagyon sokan még nem hozták meg ezzel kapcsolatosan a döntést, de erőteljesen érdeklődnek és rövid időn belül jelentős számú kérelem beyújtása várható ebből a vállalati körből”.
A nagyvállalatok központjával történő egyeztetések ebben a kérdésben sok időt vesznek igénybe, illetve ezek a vállalatok rendkívül alaposan kívánják értelmezni a kormányrendelet speciális rendelkezéseit (pl. mi legyen az egyéni fejlesztés, ki legyen a támogatotti kör, mit jelenthet pontosan a nemzetgazdasági érdek, stb.).
„Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a KKV-k gyorsan reagáltak és élnek a bértámogatási rendszer által kínált előnyökkel. Ugyanakkor kis késedelemmel a magyar GDP jelentős részét adó nagyvállalati kör programba történő betagozódása is várható” - tette hozzá a szakértő.
A jogszabály értelmében bértámogatást lehet igénybe venni azon munkavállalók kapcsán, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A legfrissebb adatok szerint közel 5500 vállalkozás több, mint 70 ezer dolgozó részére igényelte a kormányzati bértámogatást. Az adatokból az látható, hogy a támogatási kérelmek negyede Budapestről és Pest megyéből érkezett, de kiemelkedő a kérelmek területi megoszlásában Debrecen és Kecskemét is. Az igénylések csaknem harmadát kereskedő cégek adták és csupán csak minden hetedik kérelmező tevékenykedik a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
A vg.hu cikkében arról ír, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen megemelik az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millióra. Ez alapvetően kedvező hír, azonban Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy egyes vállalkozóknak technikai problémát okozhat a változás!
A forint novemberre rég nem látott erőre kapott az euróval szemben, év eleje óta mintegy 6%-ot erősödve. Bár ez kedvez az infláció mérséklésében, komoly kihívást jelent az exportőr cégek számára. A forintban számított árbevételek csökkennek, a pénzügyi mutatók ingadoznak, az éves tervezés bizonytalanná válik. Ilyen környezetben a devizában történő könyvelés jelentős előnyöket kínál: stabilabb, átláthatóbb pénzügyi képet, jobb tervezhetőséget és a nemzetközi összehasonlíthatóságot biztosít a vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!