10 gyakori kérdés a nyári szabadságokról

2026. Június 15.

Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének összefoglalója

 

A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét, ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat. A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is, amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat.

 

A nyári szabadság kulcskérdései 2026-ban:

 

1. A dolgozó kérheti, hogy mikor menjen szabadságra?
Részben igen. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot vehet ki saját döntése szerint, a többit a munkáltató osztja be – természetesen a dolgozóval való egyeztetés után. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

 

2. Kötelező kiadni az arányosan járó szabadságokat év közben?
Nem. Nincs olyan szabály, amely például félévente arányosan előírná a szabadság kivételét. A lényeg az, hogy az éves szabadságot adott év végéig ki kell adni néhány megengedő szabálytól eltekintve.

 

3. Minden évben jár egy hosszabb szabadság?
Igen. Ha nincs ettől eltérő megállapodás, évente egyszer 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a dolgozónak a munkavégzés és rendelkezésre állás alól.

 

4. Előre kiadható-e a még meg nem szerzett szabadság?
Nem. Csak a már megszerzett szabadság adható ki. Ha elfogyott, akkor fizetés nélküli szabadság vagy egyedi megállapodással extra szabadság jöhet szóba.

 

5. Mi a helyzet a nyári csúcsszezonnal vagy leállással?
A munkáltató jogosult szabadságot elrendelni – például üzemi leálláskor vagy ha a működés ezt indokolja. Legalább 15 nappal előre jeleznie kell a szabadság időpontját.

 

6. Rugalmas vagy részmunkaidős munkavállalóknál hogyan kell számolni a szabadságot?
A szabadság napokban jár, nem órákban – kivéve, ha a munkarend miatt az órás elszámolás indokolt. Ilyenkor a napi beosztott órák kerülnek levonásra az éves keretből. A szabadságra való jogosultságot a törvény napokban határozza meg. Ha az alkalmazott munkarend miatt a szabadság órában történő elszámolása indokolt a munkáltató részéről, a napokban járó törvényes szabadság mértéke kerül felszorzásra a szerződésben rögzített napi munkaidővel az éves keret megállapításához.

 

7. Milyen dokumentáció szükséges a szabadsághoz?
A munkáltatónak kötelező vezetni a szabadságok nyilvántartását, és minden szabadságot rögzíteni kell a havi munkaidő-nyilvántartásban.

 

8. Mennyit fizet a munkáltató szabadság idejére?
A dolgozót távolléti díj illeti meg, amely nemcsak az alapbért, hanem bizonyos pótlékokat is tartalmazhat. Ezt a modern bérszámfejtő rendszerek automatikusan kiszámolják.

 

9. Megtagadhatja a munkáltató a szabadságot?
Csak súlyos működési ok vagy kivételes gazdasági érdek esetén, maximum 60 napos halasztással. Ezt írásban kell indokolni, és új időpontot kell ajánlani.

 

10. Érdemes nyári szabadságtervet készíteni?
Igen. Bár nem kötelező, a tervezhetőség, a zökkenőmentes működés és a jogszabályi megfelelés miatt célszerű előre kialakítani egy nyári szabadságolási tervet.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Horváth Zsófia

Üzletágvezető - Könyvelés és Bérügyvitel

Hírek

A jövő héten több százezer diák kezdi meg az új tanévet, ám a családok számára az iskolakezdés egyre nagyobb anyagi terhet jelent.

Ahogy Bagdi Lajos, a Niveus partnere fogalmazott a HRPortalnak.hu-nak „Korábban egy átfogó intézkedés keretében több cafeteria-elemet is kivezettek, köztük az iskolakezdési támogatást, amely addig fontos segítséget jelentett a családoknak.”

Versenytilalom: amit a HR-nek és a payrollnak kötelező tudnia

A versenytilalmi megállapodás jóval több, mint egy jogi formalitás: közvetlen hatása van a bérszámfejtésre, az adózásra és a munkáltatói kockázatokra is. Egy rosszul kialakított konstrukció könnyen jogvitához vagy többletköltséghez vezethet. Milyen feltételek mellett érvényes? Hol csúsznak el leggyakrabban a cégek? És hogyan befolyásolja a kifizetés időzítése az adózást? A cikk gyakorlati példákon keresztül ad választ ezekre a kérdésekre.

Felére csökkent a KKV-k értéke

A Niveus Consulting Group elemzése a magyar KKV-k cégértékének csökkenéséről

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!