Régiós adóverseny: Magyarország ÁFÁ-ra, Csehország járulékra épít

28/04/2025

A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.

 

Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.

A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.

Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.

„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)

Ország

ÁFA / VAT

Személyi jövedelemadó (PIT)

Társasági adó (CIT)

Társadalombiztosítási járulékok

Vámbevételek

Magyarország

27%

17%

5%

30%

~1%

Szlovákia

21%

9%

6%

35%

~1%

Csehország

21%

13,5%

12%

46,1%

~1%

Románia

34%

11%

7%

30%

~1%

Lengyelország

22%

15%

7%

39%

~1%

Ausztria

26,7%

22,4%

6,3%

35,5%

1,5%

 

Főbb megállapítások:

 

  • Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
  • Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
  • Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
  • Románia esetében az ÁFA szerepe szintén kiemelkedő.
  • Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
  • Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
  • A vámok szerepe jelenleg még marginális.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Többé már nem lehet elbújni – nyilvános lesz a cégtulajdonos személye

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa. - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Tényleg jó lesz a cégeknek, ha hozzányúlnak az iparűzési adóhoz?

Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedveza beígért új szabályozás.

Érkezik a digitális állampolgárság, erről mindenkinek tudnia kell

A Digitális Állampolgárság Programról (DÁP) megkönnyíti az életünket? Dr. Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezetője magyarázza el az mfor.hu-n, hogy miben változhatnak a mindennapjaink, milyen új lehetőségek nyílnak meg például az ügyintézésben

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!