A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá, mekkora változás várható jövőre az adóeljárásokban. A Niveus Consulting Group az érdemi módosításokat foglalta össze.
Kihirdették a nyári adócsomagot, a tervezethez képest a társasági adóban, a munkaerőkölcsönzés és a fémkereskedelem tekintetében történtek a legnagyobb változások. Módosult az extraprofitadó rendelet is. Extra juttatás adható a SZÉP kártyára. Adminisztrációs változás az idegenrendészeti eljárásban, amely kapcsán örömmel jelentjük be, hogy elindítottuk Immigration Desk szolgáltatásunkat. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosítására vonatkozó törvényt. A Niveus Consulting Group ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy ez láthatóan egy veszélyhelyzeti költségvetés-módosítás lesz, ugyanis a törvénymódosítás alapján a GDP arányos költségvetési hiány 2021-re várható értéke 7,5%-ban került meghatározásra.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!