Régiós adóverseny: Magyarország ÁFÁ-ra, Csehország járulékra épít

28/04/2025

A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.

 

Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.

A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.

Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.

„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)

Ország

ÁFA / VAT

Személyi jövedelemadó (PIT)

Társasági adó (CIT)

Társadalombiztosítási járulékok

Vámbevételek

Magyarország

27%

17%

5%

30%

~1%

Szlovákia

21%

9%

6%

35%

~1%

Csehország

21%

13,5%

12%

46,1%

~1%

Románia

34%

11%

7%

30%

~1%

Lengyelország

22%

15%

7%

39%

~1%

Ausztria

26,7%

22,4%

6,3%

35,5%

1,5%

 

Főbb megállapítások:

 

  • Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
  • Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
  • Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
  • Románia esetében az ÁFA szerepe szintén kiemelkedő.
  • Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
  • Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
  • A vámok szerepe jelenleg még marginális.

Do you have any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Fontos változás a földhivataloknál – új korszak jön az ingatlan-nyilvántartásban

2025-től élesedik az E-ingatlan-nyilvántartás, amely alapjaiban alakítja át az adásvételek menetét. Az új rendszer automatizált, elektronikus bejegyzéseket hoz, de ezzel együtt az eljárások is szigorodnak. „A bejegyzési sorrend merevebb lesz, a hibás kérelmek könnyebben visszautasíthatók. Az ügyfeleknek és jogi képviselőiknek ezért nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk” – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal egyik vezetője a @Pénzcentrumnak.

????Kettős adóztatás: hátrány minden érintett számára, megoldás sürgősen kell!

Bagdi Lajos, a Niveus partnere egy fontos példát hozott: „Az egyezmény hiánya miatt 2024-ben már 35%-os adóteher sújt egy magyar befektetőt, aki amerikai részvények után osztalékot kap. Korábban ez mindössze 15% volt.” Ez nemcsak a tengerentúlon élő magyarok, hanem a hazai befektetők és vállalkozások számára is jelentős hátrányt jelent. Egy gyors és hatékony megoldás nemcsak az adóterhek csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, de az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez is nélkülözhetetlen.

Külföldi munkalehetőség, versenyképes fizetés, és mindez home office-ból? Egyre több magyar választja ezt az utat, de a jogi és adózási kérdések komplexek.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!