Niveus hírlevél – 2025. szeptember

Könyvelési és bérszámfejtési megoldások a 2026-os évre. A NAV tájékoztatást adott ki a most induló adategyeztetési eljárások fókuszáról. Október 1-től benyújtható a három gyermekes anyák adóelőleg-nyilatkozata. Októbertől növekednek az EPR díjak. Hogyan működik a filmalkotások támogatásának adókedvezménye? Vége a tesztidőszaknak, szigorúbbá vált az online számlaadat-szolgáltatás rendszere. Elektronikus aláírási kötelezettség a könyvvizsgálatban. Ezek az aktuális pályázati lehetőségek.

Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Könyvelési és bérszámfejtési megoldások a 2026-os évre

Az ősz jellemzően a következő évre szóló könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatók kiválasztásának időszaka, amennyiben ezt nem házon belül végzik a társaságok.

A Niveus több mint 10 éve nyújt teljes körű támogatást számviteli és bérügyviteli területen, kifejezetten közép- és nagyvállalatok számára is.

Miről is szól a bérszámfejtés: havi feldolgozás, TB-kifizetőhelyi feladatok, külföldi munkavállalók adminisztrációja, vezetői riportok, folyamatoptimalizálás.

Mit nyújtunk a számviteli támogatás során: napi könyvelés, éves beszámoló, IFRS szolgáltatások, audit-előkészítés, proaktív adózási javaslatok, szabályzatok aktualizálása.

Tapasztalatunk és a komplex vállalati folyamatokban való jártasságunk révén biztos partnerek lehetünk a 2026-os üzleti tervezésben.

Amennyiben érdekes lehet, kérjük, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot a kapcsolódó árajánlatért: Horváth Zsófia üzletágvezető, horvath.zsofia@niveus.hu, +36 70 653 5576

NAV tájékoztatás: adategyeztetés indul a nullás bevallások miatt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint 2025. szeptember 15-től újabb adategyeztetési kampány indult. A hivatal most azokra a vállalkozásokra fókuszál, amelyek júliusban online számlaadat-szolgáltatásuk alapján forgalmat bonyolítottak, ám mégis nullás áfabevallást nyújtottak be.

Az eltérések mögött gyakran egyszerű adminisztrációs hibák vagy figyelmetlenségek állnak, ugyanakkor a NAV célja az is, hogy kiszűrje azokat, akik tudatosan próbálják eltitkolni a forgalmukat. Az érintett cégek a NAV Ügyfélportálon elérhető kérdőív segítségével jelezhetik, ha a hibát már javították, illetve azt is, ha szerintük az eltérés valótlan. A vállalkozásoknak tizenöt nap áll rendelkezésüére a válaszadásra. Aki nem reagál a felhívásra, akár 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírságra és egy későbbi, jóval időigényesebb revízióra számíthat, aki viszont együttműködik, szankció nélkül rendezheti az ügyet.

A NAV hangsúlyozza, hogy az adategyeztetés célja nem elsősorban a büntetés, hanem az adatok pontosítása. A hosszabb távú előnyök között említik, hogy a tisztázott és egységes adatok révén a jövőben egyszerűbb és automatizáltabb szolgáltatásokat – például bevalláskiajánlásokat és adat-visszamutatásokat – tudnak biztosítani a vállalkozások számára.

Három gyermeket nevelő anyák adómentessége – megjelentek a részletszabályok

2025.október 1-jétől új személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény lép életbe: a három gyermeket nevelő anyák teljes szja-mentességet élvezhetnek meghatározott jövedelmeik után. A kedvezményt a 2025. évi XV. törvény vezette be, és az szja-törvény 29/H. §-a rögzíti.

Három gyermeket nevelő anyának azt a nőt tekinti a jogszabály, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de a jogosultsága legalább tizenkét éven keresztül fennállt, illetve akinek a családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg, és az így figyelembe vett gyermekek száma eléri a hármat.

A kedvezmény 2025. október 1-jétől vehető igénybe, és a teljes hónapra jár akkor is, ha a jogosultság csak egyetlen napig állt fenn. A jogosultság annak a hónapnak a végén szűnik meg, amikor az édesanya már nem tekinthető három gyermeket nevelőnek, például, ha a gyermek a másik szülőhöz kerül.

A kedvezmény értékhatár nélkül érvényesíthető a jogosultsági hónapban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmekre, például a munkaviszonyból származó bérre, az adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra (pl. CSED, GYED), az egyéni vállalkozói vagy őstermelői jövedelemre. Fontos, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye minden más adóalap-kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A kedvezmény érvényesítése történhet év közben és év végén is. Év végén az éves szja-bevallásban kell feltüntetni többek között a jogosultság jogcímét és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmet. Fontos, hogy míg a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményénél 2024-től lehetőség van folytatólagos nyilatkozattételre – vagyis a munkáltató a korábbi nyilatkozatot újabb benyújtás nélkül a következő években is automatikusan figyelembe veszi –, addig a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében erre egyelőre nincs lehetőség, minden adóévben külön nyilatkozat szükséges.

Év közben a kedvezményének igénybevételéhez a magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozatot kell leadnia, amelyet az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet benyújtani, és a munkáltató vagy kifizető ez alapján veszi figyelembe a kedvezményt.

Tájékoztatás az EPR- és DRS-díjak változásáról

2025. október 1-jétől több termékáram esetében emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak, valamint a kötelező visszaváltási rendszerben (DRS) érintett termékeknél a gyártókat terhelő szolgáltatási díjak is. A módosítás célja, hogy fedezze a hulladékgyűjtés, -válogatás és -újrahasznosítás növekvő költségeit.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb díjemeléseket:

A fentieken kívül a gépjármű átalány EPR díja is növekszik, típusonként különböző mértékben, átlagosan kb +15 forinttal kerül majd többe kilója.

A díjemelés tehát a gyártók többségét érinteni fogja a következő negyedévtől. Az emelt díjak alapján a Mohu Zrt. a 2026. január 20-i adatszolgáltatási határidőt követően, várhatóan 2026 február környékén fogja elsőként kiállítani a számlát.

Ezzel összefüggésben javasolt az EPR adatszolgáltatási folyamatok felülvizsgálata, hogy pontosan és hatékonyan történjen az adatszolgáltatás, illetve feltárhatók legyenek az esetleges csökkentési lehetőségek – szakértőink ebben természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

Filmalkotások támogatása adókedvezmények révén

A filmalkotások támogatásában kiemelt szerepet játszanak az adókedvezmények, amelyek lehetőséget biztosítanak a támogatást nyújtó vállalkozások számára, hogy a befektetett összegek után csökkentsék adófizetési kötelezettségüket. A filmalkotásokhoz kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez a támogatást nyújtó vállalkozásnak a támogatás alapösszegén felül kiegészítő támogatást is szükséges befizetnie.

Míg a kiegészítő támogatás a társasági adó szempontjából nem minősül elismert költségnek, ezért az adóalapot növeli, a támogatás alapösszege viszont elszámolható, mint elismert költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. A konstrukció legnagyobb előnye, hogy a támogatás kétszeresen is hasznosítható: egyrészt költségként csökkenti az adóalapot, másrészt adókedvezmény formájában is elszámolható, így közvetlenül mérsékelve a fizetendő társasági adó nagyságát – legfeljebb a számított adó 70%-áig. Az így keletkező adókedvezmény a támogatás naptári évét követő nyolcadik év végéig érvényesíthető.

A filmalkotások támogatásának és az ezzel járó adókedvezmény érvényesítésének másik módja, a 2015-től megnyíló adófelajánlás lehetősége. A társasági adóról szóló törvény lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy társasági adókötelezettségük terhére adófelajánlást tegyenek, amely után adójóváírásban részesülhetnek. Az intézmény lényege, hogy az adózó az esedékes adóelőleg vagy a társasági adó megfizetésének terhére rendelkezhet úgy, hogy annak egy részét meghatározott kedvezményezett célokra – elsősorban filmalkotás, illetve látványcsapatsport támogatására – ajánlja fel. Az adókedvezménnyel ellentétben az adójóváírás során nincs szükség kiegészítő támogatás fizetésére.

Amennyiben a felajánlást az adózó adóelőlegeiből teszi meg, úgy az adókedvezmény mértéke a felajánlott adóelőleg 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő társaságiadó 80 százalékának 7,5 százaléka.

Amennyiben a felajánlást az adózó éves társasági adóbevallásában megállapított adóból teszi meg, úgy a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének 2,5 %, de legfeljebb az éves fizetendő társasági adó 80 százalékának 2,5 százaléka érvényesíthető adókedvezményként.

Mivel a két támogatási forma egymással párhuzamosan nem alkalmazható, érdemes megvizsgálni, hogy cége számára melyik a kedvezőbb. Ebben szakértőink szívesen állnak rendelkezésére.

Szeptember 15-től élesben a szigorúbb számlaadat-szabályok

A NAV szeptember 15-től már nem fogadja be a hibás számlaadatokat – lezárult a tesztidőszak, a rendszer mostantól élesben működik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hibatípusok esetében a korábbi figyelmeztető üzenet helyett most már hibaüzenetet („ERROR”) küld a rendszer, amely a számlaadat-szolgáltatás sikertelenségét jelenti.

A változás komoly jelentőséggel bír, hiszen a hibás adatok miatt elutasított számlák nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettséget, amely akár számlánkénti egymillió forintos mulasztási bírságot is maga után vonhat.

A hatóság egyúttal kiemelte, hogy a pontosabb adatok révén csökkenhet az adategyeztetési eljárások száma, és hatékonyabbá válhat a NAV eÁFA szolgáltatása is.

Elektronikus aláírási kötelezettség a könyvvizsgálatban

Az idei év könyvvizsgálatára vonatkozó változás, hogy a 2025. január 1. után induló üzleti év jogszabályi könyvvizsgálata esetében (tehát éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló, közbenső mérleg, vagyonmérleg vagy vagyonmérleg tervezet), a könyvvizsgáló már csak elektronikusan írhatja alá a könyvvizsgálói jelentést.

A jogszabályi előírás értelmében a kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni, amelyhez minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell használni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2025. évi beszámolóhoz tartozó könyvvizsgálati jelentés papír alapon már nem kerül aláírásra, csak elektronikusan és a jelentés azzal a dátummal kerül aláírásra, amikor ez az aláírás „fizikailag” megtörténik. Akik esetleg a korábbi években valamilyen okból korábbi vagy későbbi dátumot tüntettek fel a jelentésükön, azoknak a jövőben erre már nem lesz lehetőségük.

A cégek esetében nem számít, hogy a beszámolójuk elektronikusan vagy papír alapon kerül aláírásra, mivel az elektronikus aláírási kötelezettség csak a könyvvizsgálókra vonatkozik.

Szezon indító pályázati körkép

Az elmúlt időszak eseménydús volt a hazai pályázati piacon, hiszen az Európai Uniós programok és a hazai finanszírozású programok is felpörögtek. A tapasztalatok vegyesek, hiszen amíg például a Demján Sándor Program 1+1 pályázatai esetében jelentős keretemelés mellett az eredeti forrás több mint két és félszerese került megítélésre, addig a legtöbb EU-s pályázati program esetében a tényleges érdeklődés jelentősen elmaradt a várakozásoktól. Éppen ezért érdemes áttekintenünk mi történt az elmúlt egy évben és mi várható a következő időszakban.

GINOP PLUSZ

A gazdasági élet szereplői számára az 1.-es prioritásban szereplő Vállalkozás fejlesztési és a 2-es prioritásban szereplő Kutatás, fejlesztés, innováció pályázatok a legérdekesebbek. A Vállalkozás fejlesztési területen dominálnak a támogatott hitelkonstrukciók, a vissza nem térítendő támogatást GINOP PLUSZ 1.2.4.-25 Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban című pályázat kínál. Itt 50 milliárdos keretre 33,27 Mrd igény érkezett be eddig, a pályázatok folyamatos bírálata mellett augusztusban módosítottak a feltételeken. A keretet 150 Mrd-ra emelte a támogató és a pályázható összeg is jelentősen nőtt, 30 millió forintról 150 millió forintra. A pályázatokat 2026.04.30-ig nyújthatják be az érdeklődők. A módosítással a területi alapon jogosult pályázók számára ez a konstrukció releváns alternatívát fog kínálni azoknak, akik az 1+1 pályázatokról lemaradtak.

A K+F prioritás esetében két pályázati kiírás tapasztalatait érdemes említenünk. A GINOP PLUSZ 2.1.3.-24 esetében három beadási határidőből kettő múlt el. A 75 Mrd forintos keretre eddig 53 Mrd forint értékben érkeztek pályázatok, de nyertest egyelőre csak az első fordulóban hirdettek, 12,4 Mrd forint támogatási összeggel. A második forduló nyerteseit várhatóan a következő hetekben értesítik, de várakozásaink szerint a keret lekötés ezután sem fogja jelentősen meghaladni az 50%-ot. Az 50 millió Ft-os támogatási összeget kínáló kiríás népszerűnek mondható, hiszen 1300 pályázatot nyújtottak be, de az üzleti folyamatfejlesztési célt megfogalmazó konstrukció bonyolultsága miatt az eddigi tapasztalatok alapján sok pályázatot tartalmi okok miatt elutasítanak. Várakozásaink szerint a jelenleg szeptember 23-ai végső határidő kitolásra kerül, így a konstrukció elérhető lesz a jövőben is. A K+F prioritás legnagyobb keretösszegű pályázata a GINOP PLUSZ 2.1.1.-24. A konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a rendelkezésre álló 106 Mrd forintos keretre alig 21 Mrd forintos igény érkezett be és a nyertesek 5 Mrd forint értékben kaptak támogatást. Nem véletlen, hogy a kiíró a pályázati feltételek újragondolása mellett döntött: Várhatóan két felé osztják a keretet így az eddigi nagy léptékű innovációk mellett, kedvezőbb feltételekkel a kisebb K+F projektek is sikerrel pályázhatnak. A következő időszakban válnak várhatóan ismertté a feltételek. Várakozásaink szerint ez a lehetőség a következő egy évben nyitott marad.

Új konstrukció is kialakítás alatt van a programban, ez a GINOP PLUSZ-2.1.4.-25. A pályázati felhívás célja, hogy piacképes innovációk utolsó fázisához, a piacra vezetéshez nyújtson támogatást 150-600 MFt közötti összegben 60 Mrd forintos keretösszeggel. A konstrukció társadalmi egyeztetése lezajlott a közeljövőben várható a végleges felhívás megjelenése. Várakozásaink szerint a következő 8-9 hónapban ez a forrás elérhető marad.

DIMOP PLUSZ

A Digitális Magyarország Operatív Program keretei között a KKV-k számára elérhető vissza nem térítendő források az 1-es prioritás fejlesztési pályázataiban voltak elérhetők. A DIMOP PLUSZ 1.1.2.-es pályázat csoportban volt a legnagyobb aktivitás: Az „A” jelű felhívás esetében a 10 Mrd-os forrásra 12,2 Mrd forint igény érkezett és 8,86 Mrd forint talált gazdára. A „B” jelű felhívás esetében 24,9 Mrd Ft, a „C” esetében 4,39 Mrd forint értékben nyújtottak be pályázatot, amely elmarad a meghirdetett 28 Mrd Ft-os, illetve 10 Mrd forintos kerettől. Ebből következik, hogy várhatóan a bírálatok után fennmaradó forrásokra új konstrukciókat fog kiírni a forrás kezelő.

Elérhető még a maximum 6 millió forintos támogatást kínáló DIMOP PLUSZ 1.2.6.-24 pályázat, hiszen a meghirdetett 9,6 Mrd Forintos keretre eddig 8,7 Mrd igény érkezett be és 5,8 Mrd forint forráslekötés történt.

Jedlik Ányos Program

A Kormány az energetikai terület korszerűsítési feladatainak támogatására 440 Mrd Ft kerettel hirdette meg a Jedlik Ányos energetikai programot, amelynek gazdasági szereplőket is érintő felhívásai a következő hetekben jelennek meg várhatóan. Az egyik ilyen lehetőség a Megújuló energiatárolási program 50 Mrd forintos kerettel 10 millió és 1 Mrd forint közötti támogatási összeg mellett, a másik pedig az Energetikai Kutatás-fejlesztési támogatási program 14 Mrd Forintos kerettel 100-600 millió Ft támogatási összeggel projektenként.

NKFI Alap 2025

A 2025-ös program stratégia jelentősen megvágta az innovációs alaprészt, így idén elmaradt az elmúlt években népszerű Piaci KKV kiírás. Az iparjogvédelemi költségek támogatás mellett Nagyvállalati Fókuszterületi Program került nevesítésre 15 Mrd forintos kerettel. Egyelőre a 2026-os tervekről nem áll rendelkezésre információ

RRF

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv esetében 2025-ben nem történtek érdemi változások, amely érthető figyelembe véve ezen források körüli politikai bizonytalanságokat. Kiemelést egyedül RRF-REP-10.10.1-24 pályázat érdemel, amelynek megemelt 30 Mrd Ft-os keretére még mindig lehet pályázni elektromos autók beszerzésére az év végéig. Mivel jelenleg már a keretet meghaladó igény érkezett be, de még a nyertes pályázatok összege csak 28,64 Mrd Ft érdemes igyekezni.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.