Megjelent az őszi adócsomag tervezete. Változik a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménye. November 16-tól adómentes juttatás a borászati termék.  Tagdíjbefizetési felhívást kaphat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától, erre figyeljen. „Down payment” - foglaló vagy előleg? Tovább csúszik az e-aláírás bevezetése. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Megjelent az őszi adócsomag tervezete – ezek a tervezett legfontosabb változások

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a globális minimumadó bevezetése, melynek alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. Ez Magyarországon mintegy 2-3 ezer vállalkozást jelent és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót.

Kisvállalati adó (kiva)

A tervezet értelmében egy szűk körben lehetővé tennék a KIVA-s vállalkozások egyesülését, szétválását, ami azért bír jelentőséggel, mert a jelenlegi szabályok alapján a KIVA szerint adózó társaságok nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA alapján történő adózás lehetőségét.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az áfa területén a közösségen belüli távértékesítés szabályainak módosulása tekinthető a legjelentősebb változásnak. A tervezet értelmében hamarosan magyar adóalany is választhatja az Európai Unió másik tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt a külföldi cégek is választhatják majd az alanyi adómentességet Magyarországon.

Hiányzik viszont az alanyi adómentesség felső értékhatárának korábban várt megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra).

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

Az amerikai–magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezmények csökkentése érdekében több módosítás is bekerült a tervezetbe. Így például az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban (például az Egyesült Államok) székhellyel rendelkező személy.

Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban (pl. Amerika) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Fontos adminisztratív könnyítés lehet, hogy főszabály szerint a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem Európai Gazdasági Térségbe tartozó állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től.

Hamarosan adómentesen juttathatók a borászati termékek

2023.november 16-ától lép hatályba az a jogszabályi módosítás, amely szabályozza a reprezentációs céllal ajándékba adott borászati termék, mint juttatás adómentességének feltételeit.

A módosítás alapján az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályoktól eltérően mentes a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól a közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől, palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása.

Változások a szakirányú oktatás és duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménye kapcsán

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben foglaltak szerint járó adókedvezmények szabályait. A hatályba lépett változások érintik a szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményét.

A szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményéhez kapcsolódóan a 2023. augusztus 1-jétől hatályba lépett jogszabályhely szerint a szocho kedvezmény a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe. Így arányosításkor minden esetben a napi 8, illetve 18. év alatti tanulók esetében a napi 7 óra munkaidőhöz szükséges viszonyítani.

Így megszűnik a felnőttképzési jogviszonyban - nem saját munkavállaló képzése esetén - az 50%-os szabály, hiszen a fentiek alapján ebben az esetben is az óraszám arányában jogosult a képzőhely az adókedvezményre.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - tagdíj tájékoztatás

Számos vállalkozót meglepetésként érhet, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától olyan levelet kapnak, amely alapján jelentős, akár több millió forintos tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére szólítanak fel.

Az intézkedés oka az eddigi tapasztalatok szerint a 7739 - Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése nevű TEÁOR kódra vezethető vissza. A leírás alapján ugyanis több tevékenység is ebbe a szakágazatba tartozik (ahogy például mezőgazdasággal nem érintett eszköz kölcsönzése is), így attól függetlenül, hogy adott vállalkozó semmilyen mezőgazdasági profillal nem bír, kizárólag ezen TEÁOR alapján megkeresést kaphat.

A megkeresés kapcsán a későbbi viták elkerülése érdekében a https://www.nak.hu/dokumentumok-tagoknak/3565-teaor-nyilatkozat-gazdalkodo-szervezetek-reszere alatt található nyilatkozatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére javasolt megküldeni.  

Érdekes jogeset – Foglaló vagy előleg

A magyar jogrendszerben lényeges különbség van a foglaló és az előleg között, mely akkor mutatkozik meg leginkább, ha a szerződés meghiúsul. Az előleg a szerződés meghiúsulása esetén minden esetben visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból hiúsult meg. A foglalót ezzel szemben a szerződés meghiúsulásáért felelős vevő elveszíti, ha pedig a foglalót eladóként kapta, kétszeresen köteles visszafizetni.

A nemzetközi kereskedelemben a közvetítő nyelv az angol, ugyanakkor az angol jogi fogalmak nem fedik le teljesen a magyar jogintézményeket, és azért bizonyos magyar szakszavaknak inkább közmegegyezésen alapul a fordításuk.

Így történt ez az egyik folyamatban lévő ügyünkben is, ahol a magyar fél biztos volt abban, hogy az általa használt „down payment” szakkifejezés kifejezetten lefedi a magyar „foglaló” jogintézményét, ám ezt az általunk képviselt külföldi fél ezt sikeresen vitatta.

Amennyiben tehát szerződést kívánunk kötni, ahol az irányadó nyelv az angol (vagy esetleg csak angolul fogalmazódik) érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy a megfogalmazás pontosan visszaadja mindkét fél ügyleti akaratát.

Tovább csúszik az e-aláírás bevezetése

Hosszú sejtetés után végül beigazolódott a pletyka: a jogalkotó elhalasztotta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (azaz az új ingatlan-nyilvántartási törvény, röviden új Inytv.) hatálybalépését, ezzel együtt pedig az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetését.

A nemrégiben kihirdetett módosító jogszabály, azaz a 2023. évi LXI. törvény értelmében az új Inytv. 2024. február 1. napja helyett 2024. október 1. napján lép hatályba. A jelenlegi tervek szerint tehát még hozzávetőlegesen 1 évig marad velünk a jelenlegi szabályrendszer és a papíralapú eljárások. Azért érdemes megemlíteni, hogy ezek a jelenlegi tervek, mert nem ritka egy jogszabály hatálybalépésének többszöri elhalasztása. Akik figyelemmel követik az új Inytv. hatálybalépéséhez vezető folyamatot, tudhatják, hogy ez a mostani már a második halasztás. A jogszabály kihirdetésekor a hatálybalépés ugyanis még 2023. február 1. napjára volt időzítve, amelyet a jogalkotó első alkalommal 2024. február 1. napjára halasztott. Innen csúszik most tovább a hatálybalépés 2024 októberére.

Amíg az új Inytv. hatálybalépésével beüzemelésre kerül a korszerű, más közhiteles adatbázisokkal összekapcsolt E-ING rendszer, még számos teendő adódik.

Egyrészről, az elkövetkezendő hónapokban a szakmai nyilvánosságnak meg kell ismernie az E-ING rendszer működésével kapcsolatos technikai információkat, részletes szakmai anyagokat, valamint a jogi képviselők eljárási jogosultságával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket, amelyek az új rendszer zökkenőmentes indulásának alapját jelentik.

Másrészt ugyancsak várat még magára a széles körű társadalmi tájékoztatás, miszerint az E-ING rendszerben már minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagy AVDH szolgáltatás használata lesz szükséges az ingatlanok átruházáshoz szükséges úgynevezett bejegyzési engedély aláírásához.

*          *          *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.