Niveus hírlevél – 2020. július

Hatályba lépett az új TB törvény, egyúttal 15,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Jövő évtől megszűnik a nem kockázatos termékek EKAER bejelentési kötelezettsége. Eltörölték a feltöltési kötelezettséget a helyi iparűzési adóban is. Változnak a jótállási szabályok. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Hatályba lépett az új tb törvény

2020. július 1-én hatályba lépett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) Az új Tbj. sok tekintetben a korábbi jogszabályi előírásokhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Vannak azonban lényeges módosítások is.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerültek 2020. július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5%-os tb kötelezettség terheli, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb. – azonban csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő.

Ezzel összefüggésben a feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17%-ról 18,5%-ra nő. Ezzel párhuzamosan viszont a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.

Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os tb járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Bevezetésre kerül a járulékfizetési alsó határ. Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától. E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is átvezetésre kerül.

A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.

Az új Tbj. szintén fontos előírása, hogy ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka egy meghatározott szintet meghalad, akkor a magánszemély TAJ kártyája inaktiválásra kerül.

A TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

Az új szabály az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének számítási módját a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez köti. A tárgyévet követő évre megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék mértékeket a NAV honlapján október 31-ig teszik majd közzé.

Szociális hozzájárulási adó csökkenés

Ahogyan azt már korábban tudni lehetett, 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85%-ról 87%-ra nőtt a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.

Ekaer változások

2020. július 14-én kihirdetésre került a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény, amely az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) szabályozásában is lényeges változásokat hoz jövő évtől, melyekre az európai uniós jognak való megfelelés érdekében volt szükség figyelembe véve az EKAER működésének elmúlt 5 évében szerzett adóhatósági tapasztalatokat is.

A leglényegesebb változás talán, hogy 2021. január 1-től megszűnik a bejelentési kötelezettség a nem kockázatos termékek szállítására vonatkozóan. Ekkortól az EKÁER bejelentési kötelezettség már csak meghatározott érték- és tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni. A kockázatos termékek körének meghatározására később (rendeleti szintű szabályokban) kerül sor, így még kérdéses, hogy azok köre változik-e.

Pontosításra kerültnek az EKAER mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések is. Egyértelművé vált, hogy a 40%-ig terjedő EKAER mulasztási bírság kizárólag abban az esetben szabható ki, ha a bejelentési kötelezettség nem vagy hibás teljesítése a fuvarozott termék mennyiségéhez (súlyára) vagy értékéhez kapcsolódik. Minden más esetben (pl.: kirakodási cím elírása esetén) az adózás rendjéről szóló törvény általános mulasztási bírság rendelkezései lesznek alkalmazandók.

Továbbá, bevezetésre kerül a termékegység fogalma, amely az egy feladótól az egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott terméket takarja.

Megszűnik a feltöltési kötelezettség a helyi iparűzési adóban is

Amint az már korábban is sejteni lehetett a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény elfogadásával hatályon kívül helyezték az év végi adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó szabályozást a helyi adókról szóló törvényben is, ami azokat a kettős könyvvitelt vezető társasági adóalany vállalkozásokat érintette, amelyeknek a nettó árbevétele az adóévet megelőző évben éves szinten több volt, mint 100 millió forint. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget a módosító törvény hatálybalépésekor a már folyamatban lévő adóévre vonatkozóan törli el (a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozások körében is), tehát 2020. július 14-től kezdve egy vállalkozásnak sem kell alkalmaznia azt.

Változnak a jótállási szabályok

Változnak a fogyasztók részére értékesített tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok. A kormány ugyanis módosította az erre vonatkozó kormányrendeletet. A mostani egy évvel szemben jövőre már 1-3 év között kell jótállást nyújtani a fogyasztók részére értékesített termékekre. Az időtartamot a termék ára határozza meg. 10-100 ezer forint közötti értékű termék esetén 1 év, 100-250 ezer forint között 2 év, efölött három év kötelező jótállást kell biztosítani. Nem csak az időtartam változik, hanem a rendelettel érintett termékek köre is, elsősorban az építkezéshez, lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek kerültek be a körbe, pl.: nyílászárók, csaptelepek.

A rendelet változtat a kijavítás, kicserélés szabályain is, szigorítva a kiskereskedőkre vonatkozó határidőket. Ha a hibás terméket az eladó 15 napon belül nem tudja kijavítani, akkor ezt jeleznie kell, ha pedig 30 napon belül sem, akkor köteles kicserélni a hibás terméket. Szintén cserekötelezettsége van az eladónak akkor, ha negyedszerre romlik el ugyanaz a termék. Ha valamilyen okból nem tudja kicserélni az eladó a terméket, akkor 8 napon belül vissza kell fizetni a vételárat.

Fontos ugyanakkor emlékeztetni arra, hogy 2014. március 15-e, az új Ptk. hatályba lépése óta fogyasztó már csak magánszemély lehet, tehát a cégek részére értékesített termékre nem vonatkoznak a fenti szabályok. Természetesen a céges vásárlók részére eladott termékekre is lehet szerződésben jótállást (garanciát) vállalni, de arra az említett rendeletek nem vonatkoznak.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Üdvözlettel: