Közeleg a globális minimumadó határideje: már elérhető a 24GLBADO nyomtatvány tervezete

29/05/2026

A NAV a napokban közzétette a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókhoz, valamint az elismert belföldi kiegészítőadó-előleghez kapcsolódó 24GLBADO jelű űrlap tervezetét.

A kiegészítő adókra vonatkozó általános szabály úgy szól, hogy az elszámoló adóbevallást és a kapcsolódó adatszolgáltatást az adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani, és az adót megfizetni.

A jogalkotó azonban a 2024-es adóévet átmeneti évnek tekinti, így erre az időszakra egy kedvezőbb, 18 hónapos határidő vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a normál üzleti évvel rendelkező adózók számára a 2024-es évre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének végső dátuma 2026. június 30.

A NAV az űrlap tervezete mellett publikálta a hozzá tartozó kitöltési útmutatót, valamint az XML-fájlok előkészítését támogató technikai dokumentációt is.

A bevallást a jövőben is kizárólag elektronikus úton, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén keresztül lehet majd beküldeni.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

A Niveus Consulting Group véleménye a globális minimumadó magyarországi bevezetéséről

Magyarország ezt a csatát hamarosan elveszítheti Nem marad más lehetőség, csak a globális minimumadó bevezetése?

Távmunka vagy hibrid munkarend: jogi csapdák és adómentes lehetőségek 2026-ban

A távmunka és a hibrid munkarend ma már alapvető működési forma – a jogi és adózási keretek azonban sokszor nincsenek ehhez igazítva. Mi számít valójában távmunkának? Mikor adható adómentes költségtérítés? És milyen kockázatot jelent, ha a gyakorlat nincs összhangban a jogszabályokkal? A cikk bemutatja a legfontosabb különbségeket, tipikus hibákat és azokat a lehetőségeket, amelyekkel a rendszer szabályosan és hatékonyan működtethető.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!