A napokban jelent meg a Pénzügyminisztérium azon közleménye, amely szerint pozitívan bírálják el a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások május 31-ei határidejének elmulasztása kapcsán beadott igazolási kérelmeket– hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A naptári éves adózóknál az éves gyakoriságú adók és a beszámolók elkészítési és benyújtási (közzétételi) határideje május 31. A tavalyi évben ezt a határidőt a koronavírus járványra tekintettel kitolták szeptember 30-áig, azonban az idén ilyen jogszabályban rögzített határidő hosszabbítást nem tett közzé a jogszabályalkotó – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere.
A cégek és az őket támogató könyvelői szakma ugyanakkor továbbra is a pandémiás helyzet okozta megváltozott munkakörülmények között kénytelen dolgozni (sokan home-officeban, a gyerek digitális oktatása mellett), ami komoly kihívásokat jelent a 2020-as év megfelelő lezárása kapcsán. Éppen ezért merült fel korábban igényként – amit a Niveus Consulting Group is szorgalmazott – hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idei évben is indokolt lehetne megfontolni a határidő szeptember 30-ára történő kitolását – jegyezte meg Bagdi Lajos. Ez végül ezidáig nem következett be, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium – felismerve és elismerve a szakma kérését – egy közleményt adott ki, amely alapján arra kéri az adóhivatalt, hogy a június 30-ig benyújtott igazolási kérelmekben a koronavírus-járványra visszavezethető indokokat minősítse különösen méltányolandó körülménynek.
A szakértő elmondása szerint ugyan késedelmes bevallással összefüggésben igazolási kérelem benyújtására eddig is volt lehetősége a cégeknek, illetve a beszámoló benyújtás elmulasztására is 30 nap után hívta fel a figyelmet a hatóság, ugyanakkor az az adóhatóság mérlegelésére volt bízva, hogy ezeket pozitívan bírálja-e el, vagy sem. Ugyanakkor a mostani kommunikáció egyértelművé teszi, hogy gyakorlatilag plusz egy hónapja maradt a cégeknek, amennyiben az igazolási kérelmükben a koronavírus járvány okozta megváltozott körülményekre tudnak hivatkozni.
Fontos azonban nyomatékosítani, hogy az igazolási kérelem önmagában mit sem ér, ha a cégek nem küldik el egyidejűleg (általában azzal együtt) a beszámolóikat/bevallásaikat. Ezt sokan nem tudják és úgy értelmezik, hogy elég egy igazolási kérelmet benyújtani és a kötelezettség teljesítésével majd ráérnek bőven ezután foglalkozni – emelte ki Bagdi Lajos.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Számos területen volna igény a Matolcsy György által említett zöld- és digitális reformra a lapunknak nyilatkozó adószakértők szerint, ám a forgalmi adóval a költségvetés stabilitása érdekében óvatosan kell bánni.
Az e-nyugta bevezetését a tavaly őszi adócsomag óta várják a vállalkozások. A NAV egyelőre nem adott tájékoztatást a fejleményekről, így az új rendszer bevezetésének időpontja egyelőre kérdéses. A bevezetésig még előfordulhat, hogy bizonyos körben esetleg kivételt alkalmaznak vagy további haladékot adnak az áttérésre, akikre viszont kötelezően vonatkozik majd az e-nyugtakiállítási kötelezettség, azok kénytelenek lesznek előbb-utóbb gondoskodni a megfelelő eszközről – a 24.hu-nak erről a témáról beszél a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet.
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!