Bővül az adótörvények alkotmányos kontrollja – hatályba lépett az Alaptörvény 17. módosítása

2026. Július 28.

Az Országgyűlés 2026. július 13-án elfogadta, majd 2026. július 18-án kihirdették Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek köszönhetően a jövőben jelentősen átalakulnak a hazai adó- és költségvetési jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatának keretei.

 

Az elmúlt több mint egy évtizedben egy szigorú szabály kötötte meg az Alkotmánybíróság kezét: amennyiben az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, a testület csak a legkivételesebb esetekben – például alapvető emberi jogok csorbulásakor – semmisíthetett meg pénzügyi és adótárgyú törvényeket. A most elfogadott módosítás az Alaptörvény 37. cikkének érintett bekezdéseit hatályon kívül helyezte, így ez a hivatkozott fék a jövőben már nem akadályozza a jogszabályok érdemi vizsgálatát. Ennek eredményeként a központi adókat, illetékeket, vámokat, illetve a helyi adók keretszabályait érintő törvények ismét teljes körű alkotmányossági kontroll alá esnek.

 

A változás lényegesen kiszélesíti a vállalkozások és a magánszemélyek mozgásterét az adóügyi jogviták során. Ha a jövőben egy újonnan bevezetett adószabály aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelent, visszamenőleges hatállyal lép életbe, esetleg a megfogalmazása homályos és sérti a jogbiztonságot, az érintettek sokkal nagyobb eséllyel fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.

 

Fontos azonban kiemelni, hogy a testület eljárásának szigorú formai és jogi alapfeltételei (mint amilyen az indítványozó közvetlen érintettségének bizonyítása) a jövőben is megmaradnak, tehát az adótörvények nem válnak automatikusan, bárki számára megtámadhatóvá.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

 

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Ha a KATA-s számlát még idén kifizetik, az idei szabályok vonatkoznak rá – de mi lesz jövőre a megbízási szerződésekkel?

Két okból is aktuális a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása. Egyrészt a nagy port kavart KATA-módosítás miatt, másrészt a munkajogi szabályok teljesítése szempontjából. Utóbbi kapcsán a Kúria nemrég hozott ítélete lehet érdekes a Niveus Consulting Group szerint...

A Niveus Consulting Group közleménye a 2023-as költségvetésről

Kommentár a 2023-es költségvetési tervezethez

Jelentős könnyítéseket sürgetnek a hazai KKV-k – Niveus, MAJOSZ és ÉVOSZ közös kutatása

A közel 600 cég megkérdezéséből készült javaslatcsomag már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán van, célja a versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása.

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!