Az Országgyűlés 2026. július 13-án elfogadta, majd 2026. július 18-án kihirdették Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek köszönhetően a jövőben jelentősen átalakulnak a hazai adó- és költségvetési jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatának keretei.
Az elmúlt több mint egy évtizedben egy szigorú szabály kötötte meg az Alkotmánybíróság kezét: amennyiben az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, a testület csak a legkivételesebb esetekben – például alapvető emberi jogok csorbulásakor – semmisíthetett meg pénzügyi és adótárgyú törvényeket. A most elfogadott módosítás az Alaptörvény 37. cikkének érintett bekezdéseit hatályon kívül helyezte, így ez a hivatkozott fék a jövőben már nem akadályozza a jogszabályok érdemi vizsgálatát. Ennek eredményeként a központi adókat, illetékeket, vámokat, illetve a helyi adók keretszabályait érintő törvények ismét teljes körű alkotmányossági kontroll alá esnek.
A változás lényegesen kiszélesíti a vállalkozások és a magánszemélyek mozgásterét az adóügyi jogviták során. Ha a jövőben egy újonnan bevezetett adószabály aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelent, visszamenőleges hatállyal lép életbe, esetleg a megfogalmazása homályos és sérti a jogbiztonságot, az érintettek sokkal nagyobb eséllyel fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Fontos azonban kiemelni, hogy a testület eljárásának szigorú formai és jogi alapfeltételei (mint amilyen az indítványozó közvetlen érintettségének bizonyítása) a jövőben is megmaradnak, tehát az adótörvények nem válnak automatikusan, bárki számára megtámadhatóvá.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből- derül ki a Niveus...
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
A külföldről végzett home office vonzó és rugalmas HR-megoldás lehet, de nem kezelhető pusztán munkaszervezési kérdésként. Adózási, társadalombiztosítási, munkajogi és bérszámfejtési kockázatok is felmerülhetnek, különösen akkor, ha a munkavégzés rendszeressé vagy tartóssá válik.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!