A Niveus Consulting Group véleménye a zöld- digitális és forgalmi adóra koncentráló adórendszerre történő átállásról

2022-05-03

Szakértők szerint ez valósítható meg Matolcsy György adóreformjából

Kiadvány:  vg.hu

 

Számos területen volna igény a Matolcsy György által említett zöld- és digitális reformra a lapunknak nyilatkozó adószakértők szerint, ám a forgalmi adóval a költségvetés stabilitása érdekében óvatosan kell bánni.

 

Még a VG által megkérdezett szakértők sem pontosan értik, mire utalhatott Matolcsy György jegybankelnök, amikor zöld, digitális és forgalmi adóra koncentráló reformot sürgetett a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi alapkamat-emelése után, de abban egyetértenek, hogy akad javítanivaló az elmúlt években sokat fejlődött hazai adórendszerben. A jegybank közlése szerint a gazdasági stabilizációs program kidolgozása megkezdődött, a következő hetekben adják át a kormánynak.

 

Matolcsy György: új adóreformra van szükség Magyarországon

A jegybank elnöke javaslatot tesz a kormánynak, hogy érheti el Magyarország 2030-ra az uniós fejlettséget.

 

A különbözetet megtartanák a kereskedők

 

Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője szerint a kormány adópolitikája eddig konzekvensen a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt, és jelentősen javította az áfabeszedés hatékonyságát. A magas inflációs adatok miatt felvetődhet, hogy a fogyasztói árak csökkenthetők-e az általános forgalmi adó kulcsának mérséklésével. Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások egyes elemeinél, különösen az alapvető élelmiszereknél ez nem valósulna meg, mert már most is az alacsonyabb, 5 százalékos kulcsba tartoznak, ami nem mérsékelhető tovább az Európai Unió rendelkezései miatt. Másrészről valószínű, hogy az adócsökkentés azonnali hatása a kereskedőknél csapódna le.

 

Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport-vezetője is úgy látja, hogy az áfa mérséklése a tapasztalatok szerint nem vezet az árak csökkenéséhez, a különbözetet a kereskedők egyszerűen megtartják. 

 

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere nem lát áfacsökkentésre utaló jeleket, nem mutat erre sem a gazdaságpolitika iránya, sem a kormányzati kommunikáció, tehát Matolcsy György nyilatkozata a fogyasztási adók súlyának további növekedését takarhatja, ám az áfakulcsok módosítása a jelenlegi inflációs környezetben nem kivitelezhető. Fischer Ádám és Czoboly Gergely is kiemelte, hogy miközben az áfacsökkentés hatása finoman fogalmazva is kérdéses, az intézkedés teljesen felborítaná a költségvetést.

 

Az adókapcsolatok már most is digitálisak

 

„Érdekes felvetés a digitális adóreform akkor, amikor a NAV lassan egy éve csúszik az áfabevallás-tervezetek elkészítésével, és egyelőre határidő sincs arra, hogy ez mikor valósul meg” – mutatott rá Fischer Ádám. Hozzátette, az adózási kapcsolatok már most is meglehetősen digitálisak, de több rendszer elavult, alapos informatikai fejlesztésre volna szükség az adminisztráció csökkentéséhez. Kérdésként vetette fel, hogy a digitális adóreform alatt valójában az adózási kapcsolatok további digitalizálását vagy a digitális világban megjelenő újfajta termékek, szolgáltatások forgalmi típusú adóját értette-e a jegybank elnöke.

 

Czoboly Gergely is úgy véli, a digitalizáció kifejezés ernyője alá sorolhatjuk az adóadminisztráció digitalizációját, s ebben – ezt Kántor Balázs is hangsúlyozta – Magyarország jelentős eredményeket tudott felmutatni az utóbbi években, például az online adóbevallásokat és az online számlázás bevezetését. Az adók támogathatják a cégek digitális átállását és az infrastruktúra fejlődését, a különböző kedvezmények különösen a kkv-knak lehetnek kiemelten fontosak.

 

Nem a legjobb az időzítés a változtatásokra

 

A szakértők abban egyetértettek, hogy a zöldadók erősítése remek lépés lenne, ám nagy kérdés, hogy az energiaárak emelkedése idején megfelelő-e az időzítés. 

 

Kántor Balázs szerint adókkal tovább terhelni ezt a szektort most nem célszerű, sem kényszeríteni az erőltetett technológiaváltásra, ellenben közvetlen támogatásokkal lehetne ösztönözni a befektetéseket a megújuló energia előállításába. Kiemelte, a zöldadóknak tekintettel kell lenniük a várható tendenciára, vagyis arra, hogy a rövidebb ellátási láncok és az ellátásbiztonság érdekében a Távol-Keletre kiszervezett, nagy energiafogyasztó ipar bizonyos mértékig biztosan visszatér Európába.

 

Fischer Ádám megjegyezte, a zöldadórendszer megvalósítása felé mutat a zöldenergiák terheinek csökkentése és a szennyező energiahordozók adójának növelése. A szakember kiemelte az energiaellátók jövedelemadóját (úgynevezett Robin Hood-adó), amely akadályozza a megújuló energia termelését azzal, hogy lényegében 40 százalékos nyereségadóval terhel valamennyi energiatermelőt, köztük – bizonyos kivételekkel – a megújuló forrásból termelőket is, ezért az adó zöldítése előremutató lépés lehet.

 

A gazdaság szereplőit lehet fenntartható és zöldtechnológiák fejlesztése és ilyen beruházások megvalósítása kapcsán adókedvezményekkel ösztönözni. Erre példa az elektromos autóknál az illeték elengedése vagy a társasági adóban a környezetvédelmi beruházásokra igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény

– jelentette ki Czoboly Gergely, aki szerint a másik oldalról speciális adókat lehet bevezetni mind a fogyasztók, mind a termelők oldalán, hogy a környezetterhelő technológiával készült termékek gyártását és vásárlását ellenösztönözze. Azt viszont Matolcsy György szavai alapján ő sem tudta eldönteni, új ökoadó bevezetésére tett utalást, vagy inkább a zöldtechnológiákat alkalmazó cégek és magánszemélyek számára kíván további kedvezményeket bevezetni.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Az otthonról végzett munka jogi és adózási kérdései- az elmúlt egy év tapasztalatai

A kormány február 22-ig meghosszabbította a ’home office rendelet’ hatályát, amely a második hullám eleje óta lehetővé teszi, hogy a munkavállalókkal a cégek egyedileg állapodhassanak meg a távmunkavégzés feltételeiről...

Elolvasom

Többé már nem lehet elbújni – nyilvános lesz a cégtulajdonos személye

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa. - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Újabb mérföldkő a GDPR-ban – Szükséges lehet a felülvizsgálat

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján az látszik, hogy, a magyar és a külföldi adatvédelmi hatóságok számos esetben ellenőrizték az egyes adatkezelők gyakorlatának megfelelőségét, illetve sokszor bírságot is kiszabtak. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a bírságolások számában kizárólag Olaszország és Románia előzi meg Magyarországot az EU-ban – hívja fel a figyelmét a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!