7 jel, amelyre a könyvvizsgáló felfigyelhet egy fenntarthatósági jelentésben

2026. November 20.

Az alábbi gyakorlati összefoglalót Kovács Gergely bejegyzett könyvvizsgáló és Dragonya Gábor könyvvizsgálói munkatárs készítette, amelyben szakértőink bemutatják, hogy egy fenntarthatósági jelentés vizsgálata során mely területek kaphatnak kiemelt figyelmet könyvvizsgálat esetén.


 

Egy fenntarthatósági jelentés első ránézésre meggyőző képet mutathat a vállalkozás környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményéről: csökkenő kibocsátás, ambiciózus klímacélok, növekvő megújulóenergia-felhasználás vagy javuló munkavállalói mutatók jelenhetnek meg benne. Könyvvizsgálói szempontból azonban két alapvető kérdés merül fel: mi alapján kerültek éppen ezek az információk a jelentésbe, és megfelelően alátámasztottak-e?

Az első kérdéshez kapcsolódik a kettős lényegességi értékelés. Ennek során a vállalkozás egyrészt azt vizsgálja, hogy működése milyen tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatást gyakorol az emberekre és a környezetre – ez a hatáslényegesség –, másrészt azt, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek milyen lényeges pénzügyi hatással lehetnek a vállalkozásra – ez a pénzügyi lényegesség. Egy fenntarthatósági kérdés már akkor is lényeges lehet, ha e két nézőpont közül csak az egyik alapján minősül annak.

A kettős lényegességi értékelés eredménye alapvetően meghatározza, hogy milyen fenntarthatósági kérdések és kapcsolódó közzétételek jelennek meg a jelentésben. A hiteles jelentéstételhez ugyanakkor az is szükséges, hogy az ezekhez kapcsolódó információk megfelelő adatforrásokra, következetesen alkalmazott módszertanra és ellenőrizhető folyamatokra épüljenek.

 

Kik kötelesek fenntarthatósági jelentést készíteni?

A jelenleg hatályos számviteli törvény alapján főszabály szerint azok a vállalkozások érintettek, amelyeknél az előző két egymást követő üzleti évben a három mutató közül legalább kettő meghaladja a 10 milliárd forintos mérlegfőösszeget, a 20 milliárd forintos éves nettó árbevételt vagy a 250 fős átlagos foglalkoztatotti létszámot. A törvény a tőkepiacon jelen lévő egyes vállalkozásokra és vállalatcsoportokra külön szabályokat is tartalmaz.

A szabályozási környezet változásával az elfogadott Omnibus irányelv szűkíti a CSRD hatályát. Az új szabályokat Magyarországnak 2027. március végéig kell átültetnie, és az új rendszer az 1 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételű vállalkozásokra koncentrál. A jelentéstételi kötelezettség megállapításakor ezért mindig az adott időpontban hatályos szabályozást szükséges vizsgálni.

A jelentés megbízhatósága azonban attól függetlenül releváns kérdés, hogy a vállalkozás kötelező vagy önkéntes alapon tesz közzé fenntarthatósági információkat.

 

Mire irányulhat kiemelt figyelem a fenntarthatósági jelentés vizsgálata során?

1. A kettős lényegességi értékelés megalapozottsága

A fenntarthatósági jelentés tartalmát jelentős mértékben meghatározza, hogy a vállalkozás mely fenntarthatósági kérdéseket minősíti lényegesnek. A vizsgálat során ezért nemcsak az értékelés eredménye lehet fontos, hanem az azt megalapozó folyamat is.

Kiemelt figyelmet érdemelhet, hogy milyen kritériumok alapján azonosították és értékelték a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket, milyen információkat vettek figyelembe, kik vettek részt az értékelésben, valamint megfelelően dokumentálták-e a döntéseket és az alkalmazott feltételezéseket. A jól megalapozott lényegességi értékelés biztosítja, hogy a jelentés valóban a vállalkozás szempontjából releváns fenntarthatósági kérdésekre koncentráljon.

 

2. Az adatok eredete és visszakövethetősége

A fenntarthatósági információk megbízhatóságának egyik alapfeltétele, hogy azok dokumentált adatforrásokra épüljenek. Egy kibocsátási, energiafelhasználási vagy munkavállalói mutató esetében ezért nemcsak a végleges érték, hanem az adat keletkezése, feldolgozása és továbbítása is lényeges lehet. A megfelelő audit trail lehetővé teszi, hogy a jelentésben közölt információ az eredeti adatforrásig visszakövethető legyen. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy mutató több szervezeti egységből vagy informatikai rendszerből származó adatok összesítésével készül.

 

3. A számítási módszertan következetessége és reprodukálhatósága

Számos fenntarthatósági mutató becsléseken, átváltási tényezőkön, emissziós faktorokon vagy összetett számításokon alapul. Az alkalmazott módszertannak ezért megfelelően dokumentáltnak, következetesen alkalmazottnak és reprodukálhatónak kell lennie.

Különös figyelmet igényelhet, ha két beszámolási időszak között megváltozik például a szervezeti hatókör, a konszolidációs kör, az alkalmazott emissziós faktor, az adatforrás vagy valamely számítási módszer. Ilyen esetben lényeges az alkalmazott változás megfelelő bemutatása és az időszakok összehasonlíthatóságának biztosítása.

 

4. A pénzügyi és fenntarthatósági információk konzisztenciája

A fenntarthatósági jelentés nem tekinthető a pénzügyi beszámolástól teljesen elkülönülő információs rendszernek. Egyes fenntarthatósági kérdések ugyanis közvetlenül vagy közvetetten a vállalkozás pénzügyi helyzetére és jövőbeli teljesítményére is hatással lehetnek. Ha például a vállalkozás jelentős dekarbonizációs beruházásokat, technológiai átállást vagy hosszú távú fenntarthatósági vállalásokat mutat be, indokolt lehet ezek kapcsolatának vizsgálata a pénzügyi tervekkel, beruházási döntésekkel, értékvesztési megfontolásokkal, kötelezettségvállalásokkal vagy más pénzügyi hatásokkal.

 

5. A fenntarthatósági állítások megfelelő alátámasztása

A „klímasemleges”, „környezetbarát” vagy „fenntartható” kifejezések jelentős tartalmat hordozhatnak, ezért alkalmazásuk megfelelő bizonyítékokat igényel. Fontos lehet annak egyértelmű meghatározása, hogy az adott állítás pontosan mire, milyen időszakra, illetve milyen szervezeti vagy termékkörre vonatkozik, továbbá milyen módszertan és bizonyíték támasztja azt alá. A nem megfelelően alátámasztott fenntarthatósági állítások jelentéstételi és reputációs kockázatot, illetve adott esetben greenwashing-kockázatot is felvethetnek.

 

6. A fenntarthatósági jelentéstételhez kapcsolódó belső kontrollok megfelelősége

A fenntarthatósági információk gyakran több szervezeti egységből, különböző informatikai rendszerekből és eltérő adatgazdáktól érkeznek. A megbízható jelentéstételhez ezért olyan kontrollfolyamatokra van szükség, amelyek kezelik az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás, az egyeztetés és az esetleges módosítások kockázatait. A vizsgálat szempontjából releváns lehet annak megértése, hogy milyen kontrollok biztosítják a lényeges fenntarthatósági információk teljességét, pontosságát és megbízhatóságát.

 

7. A felelősségi és jóváhagyási rendszer egyértelműsége

A fenntarthatósági jelentés elkészítése rendszerint több vállalati funkció együttműködését igényli. A humánerőforrás, a pénzügy, a beszerzés, a termelés, az üzemeltetés és a fenntarthatósági terület egyaránt szolgáltathat információkat a jelentéshez. A megfelelő irányítási rendszerben egyértelműen meghatározható, hogy egy-egy lényeges mutató esetében ki felel az adat előállításáért, ki végzi annak ellenőrzését, és ki jogosult annak jóváhagyására. Az egyértelmű felelősségi rendszer támogatja mind a jelentéskészítés hatékonyságát, mind a későbbi ellenőrizhetőséget.

 

A hitelesség a jelentés elkészítése előtt kezdődik

A fenntarthatósági jelentés megbízhatóságát nem kizárólag a végleges dokumentum tartalma határozza meg, hanem az azt megelőző teljes jelentéstételi folyamat is. A megfelelő lényegességi értékelés, a dokumentált adatforrások és módszertan, valamint a működő kontroll- és felelősségi rendszer együttesen teremtik meg az ellenőrizhető fenntarthatósági információk alapját.

A Niveus Audit fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálói kompetenciával is rendelkezik, így a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata mellett a fenntarthatósági jelentések vizsgálatában is támogatást tud nyújtani a vállalkozások számára.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Niveus Consulting Group kommentár - 2020.04.06.

Konkrétumok hiányában egyelőre nincs örömujjongás a ma bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések kapcsán...

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!