A bíróságok nyári és karácsonyi törvénykezési szünetéhez hasonló, a hivatali, közigazgatási eljárásokra vonatkozó igazgatási szünetet szabályozó törvényt fogadott el az Országgyűlés. A törvény célja, hogy az egyes állami és önkormányzati szervek nyári és karácsonyi szünetet tarthassanak, mégpedig anélkül, hogy ehhez a jövőben törvényi szintű szabályozásra legyen szükség. A törvény ugyanis megadja az igazgatási szünet fő kereteit és felhatalmazza a kormányt, hogy a jövőben rendelettel is elrendelhessen igazgatási szünetet. Két fontos kérdés azonban felmerül – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

A törvény teljeskörűen meghatározza az igazgatási szünet tartalmát, a kormánynak már ’csak’ elrendelnie kell azt, ha a jövőben szükségesnek látja. Az általános szabályok közül a mindennapjainkat leginkább az a két kérdés érinti, hogy az igazgatási szünet milyen hatással lesz az ügyintézési és egyéb határidőkre és, hogy mely hivatalok érintettek.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint főszabály értelmében az igazgatási szünet időtartama alatt – amely időtartamot az igazgatási szünetet elrendelő kormányrendelet szabadon határozhat meg – a hivatalok nem fogják ellátni feladataikat és az ügyfélfogadás is szünetelni fog. Az igazgatási szünet időtartama továbbá nem számít majd bele az adott hivatal előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

Az igazgatási szünet hatása az ügyfelekre

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a most télen is megtapasztaltak szerint a hivatalokban „meg fog állni az élet”. Ami az iratok és kérelmek befogadását illeti, az igazgatási szünet időtartama alatt a hivataloknak nem kell majd biztosítani, hogy mindennap átvegyék a nekik címzett küldeményeket. Földhivatali eljárások során a törvény egy sajátos kézbesítési vélelmet állít fel: ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon kell beérkezettnek és kézbesítettnek tekinteni.

Fischer Ádám szerint az igazi ügyféloldali kérdés az, hogy  az igazgatási szünet alatt be kell-e adni a határidős iratot/kérelmet (pl. fellebbezés)? Az igazgatási szünet alatt ugyanis az ügyintézési határidők szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy az ügyféloldali határidő is szünetelne. Ugyanakkor például a keresetindítási határidő szünetel. Úgy tűnik, a jogalkotó nem gondolt arra, hogy ügyféloldalon távolról sem csak a keresetbeadásnak van kötött határideje, hanem például a NAV előtt zajló ügyekben észrevételi, fellebbezési határidők is vannak. Ezekre viszont a konzervatív értelmezés szerint az ügyintézési határidő szünetelése nem terjed ki, tehát a határidős beadványokat – a kereset kivételével – bizony be kell adni (postán vagy elektronikus úton, mivel a hivatal valószínűleg zárva lesz). A Niveus Consulting Group szerint nem ártana a törvény pontosítása, különös tekintettel arra, hogy az indokolásból sem derül ki a pontos szándék.

Érintett hivatalok

Arra a kérdésre, hogy mely hivatalokat érinti az igazgatási szünet, a törvény szövegéből arra következtethetünk, hogy annak alkalmazási köre az összes ismert hivatalra kiterjed, a kormányhivataloktól kezdve, az önkormányzatokon át egészen a speciális hatósági feladatott ellátó szervekig, mint amilyen a NAIH, MEKH vagy a GVH. Ez azonban nem lesz abban az értelemben automatikus, hogy ha a kormány el is rendeli az igazgatási szünetet, az adott hivatalt felügyelő miniszter szabad kezet kap annak meghatározására, hogy mennyiben működik majd az adott hivatal, hiszen ahogy a törvény indokolásából is kitűnik, vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást.

De már ezt megelőzően is felmerülhet egy érdekes kérdés az érintett hivatalokkal: mi a helyzet a NAV-al? A NAV ugyanis központi hivatal. A központi hivatalokra főszabály szerint pedig kiterjed a törvény hatálya. Viszont az a törvény, amely meghatározza a központi hivatalokat úgy rendelkezik, hogy annak hatálya nem terjed ki a NAV személyi állományába tartozó foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára. Véleményünk szerint ezért két álláspont képviselhető: egyrészt érvelhető az álláspont, mely szerint az új törvényjavaslat hatálya kiterjed a NAV-ra is, mert az központi hivatal. Másrészről azonban elképzelhető egy olyan értelmezés is, hogy mivel a központi hivatalokat meghatározó törvény hatálya nem terjed ki a NAV dolgozóira, ezért a NAV-nál nem lesz elrendelhető igazgatási szünet. Erre a kérdésre majd az idő fogja megadni a választ.

Az igazgatási szünet bevezetése

Legkorábban először 2023 telén találkozhatunk elvileg igazgatási „karácsonyi” szünettel, tehát addig még van ideje a jogalkotónak feloldani az esetleges ellentmondásokat. Ehhez természetesen az kell, hogy a kormány úgy döntsön, élni kíván az igazgatási szünet elrendelésének lehetőségével. Mindazonáltal nem szabad meglepődnünk, és javasolt ennek megfelelően tervezni, hogy a jövőben mind nyáron, mind télen, hosszadalmasabb és lassabb lesz az hivatali ügyintézés. Cserébe talán az ügyfeleknek is több pihenés jut.