Végre megnyílnak az EU-s pénzcsapok, de nem mindenkinek jut forrás

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. @Fischer Ádám, a @Niveus együttműködő jogi partnere a @vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.