Sajtóközleményünk az első EPR adatszolgáltatás kapcsán

Közeleg az első EPR adatszolgáltatás

• július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer.
• Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek.

2023.július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek.

Útmutató a kitöltéshez cikkünkben.

Mi is az EPR?

2023 július 1-től indult Magyarországon az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelőségi (Extended Producer Responsibility, közismert nevén EPR) rendszer, amelynek bevezetésével egy új fogalmat tanultunk, a körforgásos termékekét.

Az új kötelezettség összefüggésben van az Európai Bizottság azon törekvésével, hogy 2050-ig megvalósítsa a teljesen körforgásos gazdaságot, amelynek célja – szemben a termékek egyszeri fogyasztására épülő lineáris gazdasággal – a termékek élettartamának a lehető legoptimálisabb meghosszabbítása.

A körforgásos termékek köre részben átfedést mutat a környezetvédelmi termékdíjköteles termékekkel – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője. Ide tartoznak ugyanis a csomagolószerből előállított csomagolások, bizonyos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az akkumulátorok, a gumiabroncsok, de az irodai papír és a reklámhordozó papír is. Ezek mellett azonban az elemek, a gépjárművek, a sütőolaj, a sütőzsír, egyes textiltermékek és egyes fából készült bútorok is e körbe esnek, amelyekre termékdíjat nem kell fizetni.

Kit terhel az EPR kötelezettség?

Az EPR kötelezettség a körforgásos termékek gyártóit terheli, az EPR díjfizetési kötelezettség ugyanis a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. A forgalomba hozatal definíciójából kiderül, hogy itt mindenképpen belföldi forgalomba hozatalról van szó, a külföldön teljesülő ügyletek nem tartoznak a magyar EPR díj fizetési kötelezettség hatálya alá. Az ügyletek jellegét tekintve azonban a forgalomba hozatal a klasszikusan ide tartozó adás-vételen túl szélesebb kört jelent, ide értendő például az ingyenes átadás és a saját célú felhasználás is. Sokan nem gondolják, de azok a cégek is EPR kötelezettek lehetnek, akik ugyan nem gyártanak körforgásos terméket, de ilyet vásárolnak külföldről és elsőként hozzák forgalomba vagy akár csak a csomagolt termék csomagolását eltávolítják.

Hova kell fizetni az EPR díjat?

Az új rendszer egyik érdekessége, hogy az EPR díjat – szemben a termékdíjjal – nem az államnak, hanem a MOL Nyrt. által alapított hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős társaságnak, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nek, ismertebb nevén a MOHU-nak kell megfizetni. Az EPR díj azonban ennek ellenére beszámít a termékdíjba. Ebből következően, bár maga a termékdíj kötelezettség továbbra is fennáll, mivel a termékdíjból az EPR díj levonásra kerül, sok esetben termékdíj jogcímen csökken vagy akár teljesen meg is szűnik a fizetési kötelezettség – emeli ki Antretter Erzsébet.

Hogyan kell felkészülni az EPR kötelezettségek teljesítésére?

Azoknak a cégeknek, akikre vonatkozik az EPR kötelezettség, mostanra már rendelkezniük kell az előírt (MOHU és OKIRkapu) regisztrációkkal, illetve a megfelelő MOHU szerződéssel és jelenleg a legsürgősebb feladat a felkészülés a 2023. október 20-án esedékes negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

Ennek szakmailag legfontosabb része a kötelezettség alá eső termékek körének pontos meghatározása, illetve annak eldöntése, hogy ezek esetében az érintett társaság minősül-e az EPR díj kötelezettjének. Emellett érdemes átgondolni a belső folyamatokat is azzal a céllal, hogy az EPR kötelezettség felismerésére alkalmas személyhez eljussanak a megfelelő információk. Szintén fontos a megfelelő, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését maximálisan kiszolgáló analitika kialakítása, szükség esetén a megfelelő fejlesztések elvégzése a vállalatirányítási rendszerben. Mindezekhez érdemes megfontolni a megfelelő szakértő bevonását is.

Az első adatszolgáltatást követően az adózóknak már „csak” a beérkezett adatok alapján a MOHU által kiállított számla alapján meg kell fizetnie az EPR díjat a MOHU, mint koncessziós társaság megfelelő számlájára.

Az adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség egyébként negyedéves, az adatszolgáltatást a negyedévet követő hónap 20 napjáig kell teljesíteni, az EPR díjat pedig a MOHU számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni – figyelmeztet a szakértő.