Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének összefoglalója
A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból könnyen járulékhiányhoz vezethet, ha a cég csak a „nincs fizetés, nincs járulék” logikából indul ki. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője szerint a hatályos szabályok ennél jóval szigorúbbak.
A jogszabályok szerint a kiindulópont a társadalombiztosítási elbírálás során nem a díjazás mértéke, hanem az, hogy milyen jogviszonyban látja el a vezető tisztségviselő az ügyvezetői feladatait.
A helyes minősítéshez először azt kell tisztán látni, kit tekint a jog társas vállalkozásnak és társas vállalkozónak.
Társas vállalkozás többek között a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés vagy az európai gazdasági egyesülés. E körbe tartoznak továbbá az olyan szervezetek is, mint például ügyvédi irodák vagy az egyéni cégek.
A társadalombiztosítás rendszere alapján társas vállalkozónak az a természetes személy minősül, aki a társas vállalkozásnak a tagja, tulajdonosa és például a betéti, a közkereseti és a korlátolt felelősségű társaságok esetében e tagságára tekintettel személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és ezt nem munkaviszonyban vagy polgári jogi megbízási szerződéssel végzi, hanem a tagsági jogviszonyára tekintettel. Ugyancsak társas vállalkozó az a tulajdonos ügyvezető, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el és a mindennapi működésben sem működik közre az előbbiekben már említett tagsági jogviszonyban.
Ha a társas vállalkozói státusz a fenti meghatározások alapján megjelenik a működésben társadalombiztosítási feladatai merülnek fel a vállalkozásnak.
Ügyvezetés: munkaviszony, megbízás vagy tagsági jogviszony?
A vezető tisztségviselő feladatai kétféle jogviszonyban láthatók el a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint. Ha a felek munkaszerződést kötnek, akkor a társadalombiztosítási és járulékfizetési szabályok a munkaviszonyra vonatkozó általános előírások szerint alakulnak. Ez a legegyértelműbb helyzet.
A másik opció szerinti megbízási jogviszony esetében már jóval összetettebb a kép társadalombiztosítási szempontból. A hagyományos értelemben vett megbízott akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi megbízási díja eléri a minimálbér 30%-át, illetve napi elszámolásnál annak harmincad részét. Ha ezt nem éri el, akkor a megbízási díj ugyan adóköteles, de biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet.
A tagként történő ügyvezetés azonban a hagyományos szabályokat felülírja. Ha a tag megbízásban kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el a vállalkozás életében, akkor már társas vállalkozónak minősül társadalombiztosítási szempontból, és ez a minőség eltérő bejelentési és fizetési kötelezettséget keletkeztet a hagyományos megbízási jogviszonyhoz képest.
A következőkben Bartók Szandra a Niveus Payroll szakmai vezetője mutatja be részletesen, milyen helyzetekben kell átminősíteni a jogviszonyt, és milyen bejelentési, valamint járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak hozzá.
Tehát a szakmailag kritikus kérdés: kell-e társas vállalkozóvá minősíteni az ügyvezetőt?
E ponton dől el, hogy a társaság jogszerűen működik-e. A vizsgálat tárgya minden esetben a megbízással történő ügyvezetésre vonatkozik, és a szabályozás két eltérő esetet ismer:
1. Kötelező a társas vállalkozói minősítés
Ha a tag az ügyvezetést megbízási jogviszonyban végzi, és ezen kívül semmilyen más személyes közreműködést nem folytat a cég tevékenységében, akkor a társadalombiztosítási státuszt át kell minősíteni társas vállalkozóvá.
Ebben az esetben a társas vállalkozói minőségben biztosítotti jogviszony jön létre a jogszabály szerint.
2.Nem kell társas vállalkozóvá minősíteni az ügyvezetőt
Ha a tag az ügyvezetés mellett a társaság tevékenységében is ténylegesen részt vesz – például IT cég esetében szoftverfejlesztőként vagy könyvelőiroda esetében könyvelőként -, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi, akkor a társas vállalkozói minőség ezen tevékenységre tekintettel jön létre és nem az ügyvezetői tevékenységre tekintettel. Mivel kizárólag egyszer minősülhet valaki társas vállalkozónak adott vállalkozásban: ilyenkor az ügyvezetés már ellátható megbízással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a társadalombiztosítási szabályok szerint, és a biztosítotti minősítést a megbízási díj összegén keresztül kell vizsgálni a hagyományos, standard módon (minimálbér 30%-os szabály). Ebben az esetben tehát két jogviszony jön létre.
Ez a megkülönböztetés gyakorlati szempontból kulcsfontosságú, mert eldönti, hogy a társaságnak milyen járulékterhei keletkeznek.
Mit eredményez a társas vállalkozói minőség?
A társas vállalkozó a társadalombiztosítási jogállásra vonatkozó törvény szerint alapértelmezetten biztosítottnak minősül, kivéve
A NAV tájékoztatása szerint: „Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni.
Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegű legyen, például egy ügyvezető személyes közreműködését magasabb összeggel díjazzák. Ilyenkor ez az összeg lesz a járulékfizetés alapja.”
Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének tapasztalata szerint ez a szabály sokszor okoz meglepetést azoknál a vállalkozásoknál, ahol az ügyvezető „csak tulajdonosként” van jelen, de ezzel párhuzamosan valójában rendszeres döntési és irányítási feladatokat lát el a társasági szerződés alapján.
Érdemes egy gondolat erejéig azokra a társas vállalkozókra is kitérni a minimum járulékalapok vonatkozásában, akiknek nem vezető tisztségviselőként, hanem a tevékenységben közreműködőként keletkezik társas vállalkozói jogviszonyuk: ha főtevékenységük legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel, a járulékalapokat tekintve nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum lesz irányadó - abban az esetben, ha a havi kompenzáció ennél az összegnél alacsonyabb mértékű.
Kik nem minősülnek főfoglalkozású társas vállalkozónak – így nincs kötelező járulékfizetés
Abban az esetben, ha a társas vállalkozó e jogviszonya mellett rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat és társas vállalkozóként díjazásban nem részesül, úgy a biztosítotti jogviszony létrejön ugyan, azonban nem merül fel kötelezettség a járulékminimum után a járulékok megfizetésére. Több párhuzamosan fennálló részmunkaidős munkaviszony esetében a heti munkaidő összeszámítható.
Továbbá abban az esetben, ha a magánszemély egyidejűleg több gazdasági társaság esetében minősül társas vállalkozónak, a biztosítotti jogviszony ugyancsak létrejön az adott vállalkozásban, azonban a minimum járulékokat a választása szerinti társaságban kell teljesíteni.
Adminisztrációs kötelezettségek
A biztosítási jogviszony keletkezését a társaságnak minden esetben a megfelelő bejelentőlapon, a 08E nyomtatványon kell rögzítenie a NAV felé, és a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges jogviszonynak megfelelő kódot kell feltüntetnie, valamint a felmerülő közterhekről adatot szükséges szolgáltatnia. A járulékfizetés teljesítését a társaság viseli, és az év végén a tag részére igazolást kell kiadni a befizetett összegekről.
Összefoglalás
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállásának kérdése nem kizárólagosan a formális szerződésekről szól, hanem arról, hogy a tag milyen tevékenységet végez a társaság érdekében. Ha csak ügyvezet, és ezt megbízás alapján teszi, társas vállalkozói minőség jön létre társadalombiztosítási szempontból. A társas vállalkozói minimum járulékalapok megállapítása során 18,5%-os társadalombiztosítási járulék és 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése merül fel. Ha azonban az ügyvezetés mellett ténylegesen közreműködik is társas vállalkozóként, a megbízás, tehát a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alkalmazható az ügyvezetésre tekintettel, és a biztosítási kötelezettség a díjazástól függ.
A helyes minősítés nemcsak jogi követelmény, hanem a későbbi ellenőrzések és az adóhiány elkerülésének kulcsa is. A Niveus Payroll szakértő csapata a komplex foglalkoztatási formák kezelésében személyre szabott megoldásokkal támogatja ügyfeleit.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Cikkünkkel a HR Portal oldalán is találkozhat.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
The Hungarian Tax Authority has published the draft 24GLBADO return form, together with the related completion guide and technical documentation. Although more favourable timing applies for the 2024 transitional year, affected companies should still start preparing in good time.
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Elfogadták a tavaszi adócsomagot. Itt a 2026-os munkarend. Új szociális hozzájárulási adó támogatás a minimálbér emeléshez kapcsolódóan. Megszűnik a papíralapú TB kiskönyv. Július 1-től kötelező elektronikus számlázás az energiaszolgáltatóknál. Szakmai gyakorlat és nyári diákmunka: szabályok, szerződések, kötelezettségek. Megújuló energia pályázat akár nagyvállalatok számára is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!