A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához kapcsolódóan július végén kihirdették az átfogó adóügyi törvénymódosítást. A jogszabály több adónem szabályait módosítja, egyes adózási kedvezményeket kivezet, valamint több adó- és egyéb fizetési kötelezettséget megszüntet.
A legfontosabb változások a következők:
1. Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadózás egyik legjelentősebb változása a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és a magánalapítványok adózási szabályainak szigorítása, amelyről júliusi hírlevelünkben már részletesebben írtunk.
A módosítás értelmében, ha a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe ad vagyont, illetve a magánalapítvány részére vagyont juttat, bizonyos esetekben meg kell állapítani az eszközérték-növekményt. Ez a növekmény értékesítésből származó bevételként válhat adókötelessé.
A szabályozás ugyanakkor több kivételt is tartalmaz. Így például kriptoeszközök átadásakor nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, továbbá nem keletkezik ilyen kötelezettség abban az esetben sem, ha a vagyont a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó halálával szerzik meg.
A módosítás a NAV ellenőrzési lehetőségeit is jelentősen bővíti. 2028. január 1-jétől a NAV az elévülési időn belül valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt és magánalapítványt ellenőrizni fogja. Az ellenőrzések során többek között vizsgálható lesz a vagyonrendelés körülménye, a szerződések tartalma és célja, valamint az adóelőny megszerzésével összefüggő körülmények.
2. Társasági adó
A társasági adózásban kivezetik a növekedési adóhitel intézményét. A 2026-ban vagy azt megelőzően keletkezett növekedési adóhitelhez kapcsolódó, még fennálló kötelezettségekre azonban az átmeneti szabályok szerint továbbra is alkalmazni kell a korábbi rendelkezéseket.
Megszűnik továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásához kapcsolódó, társaságiadó-alap csökkentésére vonatkozó kedvezmény. A kedvezmény a törvényben meghatározott átmeneti szabályok alapján utoljára a 2027-ben kezdődő adóévben vehető igénybe.
Módosulnak egyes közhasznú szervezetek, felsőoktatási intézmények, a HUN-REN, valamint a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Kárenyhítési Alap támogatásához kapcsolódó adóalap-csökkentő szabályok is, több esetben az érvényesíthető kedvezmény mértékének változásával.
3. Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adó tekintetében a törvény megszünteti azt a speciális szabályozást, amely bizonyos esetekben előírta az egymással kapcsolt vállalkozások, illetve az egyes vállalkozási formák által elért nettó árbevétel együttes figyelembevételét a kiskereskedelmi adó alapjának meghatározásakor.
A változást már a 2026-ban kezdődő adóévre is alkalmazni kell, így az érintett vállalkozásoknak a 2026. évi kiskereskedelmiadó-kötelezettségük meghatározásakor már nem kell alkalmazniuk ezeket az összeszámítási szabályokat.
4. Megszűnő adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek
A jogszabály több adó- és egyéb fizetési kötelezettséget is megszüntet.
Visszamenőleges hatállyal 2023. október 7-től megszűnik a szén-dioxid-kvóta adó. Az ezen időponttól megfizetett adó és az ahhoz kapcsolódó kamat az érintett adózó kérelmére visszaigényelhető. A visszaigénylésre a törvény hatálybalépését követő 90 napos, jogvesztő határidő áll rendelkezésre.
Megszűnik továbbá a települési adó, és kivezetik a bevándorlási különadót. Az állatvédelmi törvényből szintén törlik az ebrendészeti hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket.
A helyi adókat érintően új mentességi szabály vonatkozik bizonyos, Ukrajnából érkezett magánszemélyekre. Ennek alapján mentesülnek a helyi adókötelezettség alól azok a magánszemélyek, akik 2022. február 24-én vagy azt követően érkeztek Ukrajnából, és a Magyarországra érkezésüket megelőzően jogszerűen tartózkodtak Ukrajna területén. A rendelkezést a törvény alapján a 2026. május 14-étől keletkező adókötelezettségekre kell alkalmazni.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Módosultak a beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésének szabályai. Augusztus 26-án változások történtek az online számla rendszerben. A távmunka széleskörű elterjedésével egyre több munkáltató számára lehet érdekes a munkavállalóknak távmunkavégzéshez adható eszközökre vonatkozó előírás. Augusztusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az Európai Unió Bírósága magyar vonatkozású áfaügyben vizsgálta, hogy milyen feltételek mellett lehet utólag helyesbíteni egy ellenőrzéssel már lezárt időszakot. Az ügy rámutat arra, hogy az adóellenőrzések során az adózóknak már az eljárás alatt célszerű valamennyi releváns tényt, dokumentumot és érvet feltárniuk.
A bevallási időszak előtt különösen fontos felülvizsgálni az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolását, mert a hibás minősítés jelentős járulékkockázatot hordoz. Sok esetben a „nincs díjazás, nincs járulék” megközelítés téves következtetésekhez vezet. A cikk bemutatja, milyen jogviszonyok mentén kell vizsgálni az ügyvezetők helyzetét, mikor keletkezik társas vállalkozói státusz, és milyen következményekkel jár mindez a járulékfizetésre és az adminisztrációra nézve.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!