A Niveus Consulting Group felmérése a gazdasági kilátásokról és a cégek várakozásairól

10/05/2022

Gazdasági válságra készülnek a magyarországi vállalkozások

Niveus Consulting Group felmérés

 

  • Az elmúlt évekhez képest rosszabbnak látja a magyarországi gazdasági kilátásokat a magyar vállalkozások döntő többsége. Saját vállalkozásuk jövőjét illetően közel 45%-uk nyilatkozott borúlátóan.
  • A vállalatok gazdasági válság esetén adócsökkenést, bér-és járuléktámogatást, illetve az energiaárak maximalizálást várják a kormánytól.
  • Az adókedvezményeket nem igazán tudják kihasználni, a válaszadók harmada semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe az elmúlt években. A jövőt illetően sem igazán felkészültek; a cégek alig 40%-a rendelkezik válságtervvel – derült ki a Niveus Consulting Group kérdőíves felméréséből.

 

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta.  A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére.                                                          A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

 

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek 85%-a véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt két esztendőben. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk, mint most.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az országkilátásokat illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak 2023-2024-ben.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést/adókedvezményt, közel 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatt állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16%-a örülne.

 

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31%-uk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.

 

Nem élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.

A cégek 31%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15% -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8%-uk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel; ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.

Nincsen egységes álláspont: nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az ÁFA csökkenését, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

 

Problémákat okoz a háború

A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy a közelmúlt eseményei mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra.

 

Árfolyam ingadozás: nem meglepő módon 58% szerint kedvezőtlen hatása van a HUF gyengülésének. Azoknál a cégeknél, akiknél euróban keletkezik a bevétel, ők pozitív hatásról számoltak be (31%), 12%-uk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az EUR könyvvezetésre történő átállás, amellyel a Niveus Consulting Group ügyfélkörében is egyre többen élnek.

Ami a bérek alakulását illeti, közel ugyanannyian mondták azt, hogy az átlagos bérfejlesztésük alacsonyabb, mint az infláció (54%), mint ahányuknál magasabb (42%).

Infláció növekedés: nem meglepő módon, a döntő többség (92%) érzi a negatív hatást.

Jegybanki alapkamat emelés: 58%-ot érint negatívan, a vállalatok 35%-a nem tapasztal semmilyen hatást, 4%-uk szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre.

Ukrán háború: a szomszéd országban zajló konfliktus a vállalatok közel 80%-nak okoz problémát, döntően beszerzési gondokat okozva, illetve a megemelkedett energiaárak miatti költségnövekedést említve.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Elvileg januártól jönne az e-nyugta, ám még rengeteg a kérdőjel

Az e-nyugta bevezetését a tavaly őszi adócsomag óta várják a vállalkozások. A NAV egyelőre nem adott tájékoztatást a fejleményekről, így az új rendszer bevezetésének időpontja egyelőre kérdéses. A bevezetésig még előfordulhat, hogy bizonyos körben esetleg kivételt alkalmaznak vagy további haladékot adnak az áttérésre, akikre viszont kötelezően vonatkozik majd az e-nyugtakiállítási kötelezettség, azok kénytelenek lesznek előbb-utóbb gondoskodni a megfelelő eszközről – a 24.hu-nak erről a témáról beszél a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet.

Niveus hírlevél – 2020. január

Február 1-jével hatályba lép a belterületté nyilvánított ingatlanok 90%-os illetékkötelezettsége. Megnyílt a lehetőség a behajthatatlan követelések miatti áfaalap csökkentésre. Még mindig sok a hiba az online számlaadat-szolgáltatásban. Sokan nem gondolnak arra, hogy környezetterhelési díjfizetési...

400 milliárd többletkiadás, de megéri

A napokban erősítették meg a korábban már megjelent hírt: megduplázná a családi adókedvezményt a kormány 2025-ben. A Niveus Consulting Group szerint ez nem akkora nagyságrend, hogy ne lehessen kigazdálkodni a költségvetésből - évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene- , ugyanakkor csaknem 1 millió családnak jelenthet anyagi segítséget.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!