3200 céget szólított fel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara könyvvizsgálói jelentés hiánya miatt

16/03/2026

Az alábbiakban a Kamara teljes közleményét változtatás nélkül közöljük.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mintegy 3200 cég esetében élt közvetlen megkereséssel, mivel a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján, a beszámolójukat könyvvizsgálói jelentés mellőzésével tették közzé annak ellenére, hogy a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kötelezettek voltak beszámolójuk könyvvizsgálatára.

A kamarai megkeresés kitér arra, hogy a levélhez felhasznált - a céginformáció szolgálattól származó- adatbázis 2025. augusztus 31-ei időponttal tartalmazza az addig letétbe helyezett könyvvizsgálói jelentéseket, így kaphattak felszólítást olyan cégek is, amelyek ezt követően hozták nyilvánosságra a könyvvizsgálói jelentésüket.

A közvetlen megkeresés alapján: 

  • Amennyiben az érintett cég mégis rendelkezik beszámolója vonatkozásában könyvvizsgálói jelentéssel, kértük annak másolatát 15 napon belül a kamara részére megküldeni.
  • Amennyiben az érintett cég a tényleges árbevétel/foglalkoztatotti létszám adatokra (hibás feltöltés), illetve a fióktelep státuszra figyelemmel mégsem volt kötelezett könyvvizsgálatra, kértük ennek okát 15 napon belül a kamara részére jelezni.
  • Amennyiben az érintett cég elmulasztotta a közzétett beszámoló könyvvizsgálatát, annak pótlására kértük az érintett céget. A pótlás tekintetében kértük, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvánosan elérhető adatbázisából válasszanak könyvvizsgálót, és a könyvvizsgálóval megkötésre kerülő megbízási szerződésben a könyvvizsgálói jelentés kibocsátására 2026. június 30-nál nem későbbi határidőben állapodjanak meg. A jelentés kiadását, és így a könyvvizsgálati kötelezettség teljesítését a könyvvizsgáló éves kamarai adatszolgáltatása keretében tudja a kamara ellenőrizni.
  • Amennyiben az érintett cég a fenti három pont szerint nem intézkedik, a cég ellen a céget nyilvántartó cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezünk.

A késedelmesen (pótlólag) elvégzett könyvvizsgálattal összefüggésben a kamara szakértői bizottságának korábbi iránymutatása (MKVK - Iránymutatás a késedelmesen (pótlólag) elvégzett könyvvizsgálatról) továbbra is megfelelően irányadó annak hangsúlyozásával, hogy a jelzett iránymutatás abból a feltételezésből indul ki, hogy amennyiben egy meghatározott évre kötelező volt a könyvvizsgálat, akkor nagy valószínűséggel a későbbi évekre is fennáll e kötelezettség, így az utólagos könyvvizsgálattal érintett év és a későbbi évek könyvvizsgálata mind a megválasztás, mind a cégbírósági bejegyzés tekintetében egységesen és viszonylag egyszerűen kezelhető.

Amennyiben az adott társaság könyvvizsgálati kötelezettsége akár az időközbeni könyvvizsgálati értékhatár-emelés miatt, akár más okból a 2025. évi beszámoló vonatkozásában már nem áll fenn,  úgy a 2024. évi beszámoló pótlólagos könyvvizsgálata vonatkozásában a következők rögzíthetők:

  • mivel kötelező könyvvizsgálatról van szó, a számviteli törvény 155. § (6) bekezdésére is tekintettel szükséges a könyvvizsgálót az ügyfél legfőbb szervének megválasztania. Átvilágítási megbízás, egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatás, megállapodás szerinti vizsgálat, az állandó könyvvizsgáló megválasztása nélkül az ügyvezetéssel kötött könyvvizsgálói szerződés szerinti könyvvizsgálat a törvényben előírt kötelező könyvvizsgálatot nem helyettesítheti;
  • a legfőbb szervi határozatban (és a könyvvizsgálói megbízási szerződésben) a megbízatás kezdő és befejező időpontja mellett rögzítendő az is, hogy a 2024. üzleti év beszámolójának a könyvvizsgálatával bízzák meg a könyvvizsgálót;
  • a megválasztás és a megbízatás befejező időpontjaként (jogviszony vége) megadható 2026. évi időpont is, annak megítélésünk szerint nem kell feltétlenül a könyvvizsgálati kötelezettséggel már nem érintett 2025. üzleti évi beszámoló elfogadásának időpontjához igazodnia;
  • a pótlólagos könyvvizsgálatot elvégző könyvvizsgáló megválasztásának cégbírósági bejegyzése az ügyfél ügyvezetésének feladata, a könyvvizsgálónak az irányadó standardelőírások alapján arra terjed ki a felelőssége, hogy annak szükségességét az ügyfél ügyvezetésének dokumentáltan jelezze. A cégbírósági bejegyzés elmaradása a kiadott független könyvvizsgálói jelentés érvényességét nem érinti;
  • az utólag végzett könyvvizsgálat sajátosságai tekintetében a szakértői bizottság iránymutatásában rögzített szempontok az irányadóak.
     

Kérjük a könyvvizsgálókat, hogy akik a fentebb jelzettek alapján megkeresést kapnak, a határidők betartására fokozottan ügyeljenek.

 

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala

Do you have any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2025. június

Elfogadták a tavaszi adócsomagot. Itt a 2026-os munkarend. Új szociális hozzájárulási adó támogatás a minimálbér emeléshez kapcsolódóan. Megszűnik a papíralapú TB kiskönyv. Július 1-től kötelező elektronikus számlázás az energiaszolgáltatóknál. Szakmai gyakorlat és nyári diákmunka: szabályok, szerződések, kötelezettségek. Megújuló energia pályázat akár nagyvállalatok számára is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Szia, KATA vagyok

Mintha mindig is létezett volna a KATA, pedig csak 2013 óta ismerjük ezt az egyszerűsített adót. A népszerűsége töretlen, nem véletlenül. Minimális adminisztráció, minimális adó. Ezért is keltett felzúdulást, amikor tavaly decemberben a KATA szigorításáról cikkeztek. Pedig erre akár szükség is lehet: a KATA jelen formájában nem mindig igazságos, a pozitívumok az elmúlt 7 évben eltünedeztek. Kérdés, hogyan lehetne úgy változtatni, hogy csak a visszaéléseket szűrjék ki, az előnyöket megőrizzék.

Újabb mérföldkő a GDPR-ban – Szükséges lehet a felülvizsgálat

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján az látszik, hogy, a magyar és a külföldi adatvédelmi hatóságok számos esetben ellenőrizték az egyes adatkezelők gyakorlatának megfelelőségét, illetve sokszor bírságot is kiszabtak. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a bírságolások számában kizárólag Olaszország és Románia előzi meg Magyarországot az EU-ban – hívja fel a figyelmét a Niveus Consulting Group.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!