Az alábbiakban a Kamara teljes közleményét változtatás nélkül közöljük.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara mintegy 3200 cég esetében élt közvetlen megkereséssel, mivel a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján, a beszámolójukat könyvvizsgálói jelentés mellőzésével tették közzé annak ellenére, hogy a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései szerint kötelezettek voltak beszámolójuk könyvvizsgálatára.
A kamarai megkeresés kitér arra, hogy a levélhez felhasznált - a céginformáció szolgálattól származó- adatbázis 2025. augusztus 31-ei időponttal tartalmazza az addig letétbe helyezett könyvvizsgálói jelentéseket, így kaphattak felszólítást olyan cégek is, amelyek ezt követően hozták nyilvánosságra a könyvvizsgálói jelentésüket.
A közvetlen megkeresés alapján:
A késedelmesen (pótlólag) elvégzett könyvvizsgálattal összefüggésben a kamara szakértői bizottságának korábbi iránymutatása (MKVK - Iránymutatás a késedelmesen (pótlólag) elvégzett könyvvizsgálatról) továbbra is megfelelően irányadó annak hangsúlyozásával, hogy a jelzett iránymutatás abból a feltételezésből indul ki, hogy amennyiben egy meghatározott évre kötelező volt a könyvvizsgálat, akkor nagy valószínűséggel a későbbi évekre is fennáll e kötelezettség, így az utólagos könyvvizsgálattal érintett év és a későbbi évek könyvvizsgálata mind a megválasztás, mind a cégbírósági bejegyzés tekintetében egységesen és viszonylag egyszerűen kezelhető.
Amennyiben az adott társaság könyvvizsgálati kötelezettsége akár az időközbeni könyvvizsgálati értékhatár-emelés miatt, akár más okból a 2025. évi beszámoló vonatkozásában már nem áll fenn, úgy a 2024. évi beszámoló pótlólagos könyvvizsgálata vonatkozásában a következők rögzíthetők:
Kérjük a könyvvizsgálókat, hogy akik a fentebb jelzettek alapján megkeresést kapnak, a határidők betartására fokozottan ügyeljenek.
Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
A Niveus Consulting Group kommentárja a 4%-os szociális hozzájárulási adócsökkentés költségvetési hatásáról: "A minimálbér-emelés a költségvetésnek is drága lesz"
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!